149506. lajstromszámú szabadalom • Villamos ívoltó közeg
Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.506. SZÁM 21. c. 35. OSZTÁLY — TA-565. ALAPSZÁM Villamos ívoltó közeg VEB Transformatorenwerk Karl Liebknecht, Berlin-Oberschöneweide (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Lohausen Karl-August oki. mérnök, Berlin-Hohenschönhausen A bejelentés napja: 1960. július 5. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. július 13. A találmány tárgya villamos ívoltóközeg villamos berendezések, például nagyfeszültségű- megszakítók, túlfeszültség levezetők és nagyfeszültségű biztosítók céljára, amely az ív hőbehatására gázokat bocsát ki és ezek a gázok az ív kioltásához hozzájárulnák. Ismeretes, hogy kapcsolóknál, biztosítóknál és levezetőknél, amelyeknél ív- vagy szikrahatások lépnek fel, a megszakítóhely közelében olyan anyagokat szoktak elhelyezni, amelyek hőbehatás következtében gázokat bocsátanak ki. A 'gázkibocsátással egyrészt a .megszakítóhely közelében levő alkatrészek felületének hűtését érik el, amivel sérülések és elektromosan vezető felületek keletkezését gátolják meg, másrészt oltógázáramlást idéznek elő, amely az elektromos kisülést akadályozza vagy kioltja. Gázkilbocsátó anyagként számos szerves anyag ismeretes, mint például nagy kéntartalmú kienienygumi vagy gumi, valamint Vulkanfiber, karibamidgyanta, oxálsav, oxamid, vagy hasonló oxálsavszárrnazékok, akrilsav polimerizált származékai, vagy ezek homológjai. Alkalmaztak már szervetlen anyagokat is, mint például ként, kalciumkarbonátot márvány formájában vagy kötőanyaggal egyesített márványdarát, ammóniumtimsót és bórsavat. Ismeretes az is, hogy márványdarához adalékanyagokat, például kvarcadalékoikat adnak. Míg a kén elgazosodik és a kálciumkarbonát 850 C° hőmérséklet fölött C02 -t kezd kibocsátani, a timsó és a bórsav vizet ad le. Bórsavval nagyon jó gázleadást lehet elérni, mert az ortobórsav (H3BO3) 100 C°-ra felmelegítve vízleadás mellett metabórsavvá (HB02 + H 2 0) alakul. Már további melegítésnél 140 C°-ra a metabórsav (4 HB02 ) tetrabórsavvá (H 2 B 4 0 7 + H 2 0) alakul át, további vízleadás mellett. Még tovább melegítve a maradék is lehasad. Ezért a bórsavat dara formájában, például töltőanyagként nagyfeszültségű kifúvó biztosítóiknál szívesen alkalmazzák. A bórsav alkalmazása kapcsolók és túlfeszültség-levezetők céljára mégis nagy nehézségekkel jár, ímert nehéz a bórsavat mechanikailag szilárd alakban, mint alkatrészt ezekbe a berendezésekbe beiktatni. Voltak olyan javaslatok, amelyeik szerint a bórsavat vékony tárcsák alakjában kell alkalmazni, vagy-pedig szálas anyagból álló, hordozóul szolgáló testek impregnálására kell felhasználni és ilyen alakban kell alkalmazni. További nehézséget képez a fényív behatása alatt gőz alakban kiváló víz, mely vezető utakat és ezzel visszagyújtási lehetőséget képez. Ezen oknál fogva olyan használható berendezések, amelyek bórsavat alkalmaznak gázlkibocsátó anyagként, nem ismeretesek. Ennek még egy további oka az, hogy a bórsav 140 C°-ira felmelegítve víztartalmának már mintegy 83%-át leadja és ezáltal több kapcsolás és ezzel többszöri gázleadás nem érhető el. A kálciumkarbonát ezzel szemben rendkívül lomha gázleadó, ment csak 850. C° fölötti hőmérsékleten kezdődik a COz kibocsátása. • Különösen homogén, monolitikus alakban, például márvány alakjában, a kálciumkarbonát sima felülete következtében és az első felületi réteg felbomlása után visszamaradó jó hőszigetelő CaO maradvány bevonat következtében nem képes kiadós CO2 leadásra. Ezért javasolták, hogy a megfelelő alkat-
