149498. lajstromszámú szabadalom • Csatornakijelölő berendezés sokcsatornás impulzusamplitudó analizátorokhoz
2 149.498 történő időmérés elvi idődiagramját a 1. ábra mutatja. Az idődiagram a) sorában, a fő-jelsorozat jeleit láthatjuk. Ez a jelsorozat úgy indul, hogy első jele vagy t0 , vagy t ö -f- T p időpontban jelenik meg, ahol Tp a fő^ielsorozat periódusideje. Az idődiagram b) sora a segéd-jelsorozat jeleit .mutatja, amelynek periódusideje Tp i és az előző jelsorozathoz hasonlóan indul. A két periódusidő hányados Tp i/T p = k. Az ábra jelöléseit alkalmazva a megmérendő időtartam hossza T = m-Tp + m-Tp (1 -í k). A kifejezésben n a íő-jelsorozat azon jeleinek a száma, amelyek a T időtartam alatt számolhatók meg, kivéve azt, amelyik esetleg a t0 időpillanatban jelenik meg; m pedig vagy a fő-, vagy a segéd-jelsorozat azon jeleinek a száma, amelyek a T időtartam befejeződése után számolhatók meg, bezárólag addig, míg a két jelsorozat egy-egy jele egybe nem esik egymással, isimét kivéve a segéd-jelsorozat azon. jelét, amely a t0 -f- T időpillanatban jelenik meg. Az 1. ábrán vázolt esetben a két periódusidő aránya k <"1. A 2. ábra azt az esetet mutatja, amikor k>l. Az időmérés a fent leírt módhoz hasonlóan történik, azzal a különbséggel, hogynem a T, -4- At, hanern a T' + AV időtartamot mérjük meg. A megmért időtartani hosszát ismét az előző kifejezés írja le, azzal a különbséggel, hegy most m vagy a fő-jalsorozat azon jeleinek száma, amelyek a T időtartam befejezése után számolhatók meg, kivéve azt, amelyik a t0 + T időpont után elsőnek jelenik meg, vagy a segédjelsorozat jeleinek a száma, úgy, ahogy azt az előzőkben leírtuk. A fő- és segéd-jelsorozat megfelelő jeleit számláló számlálók célszerűen úgy alakíthatók ki, hogy azok a memória-mátrix oszlopai és sorai közül egyet-egyet kiválasztva a tárolóegység egy memóriahelyét elkészítsék a c) pontban vázolt műveletek elvégzésére. Az 1. és 2. ábra a) sorában ábrázolt jelsorozatot előállító oszcillátor lehet indított vagy szabadonfutó. Indított oszcillátor használatakor az oszcillátort az amplitudó-idő transzformációs áramkör t0 időpontban kiadott jele indítja, míg szabadonfutó oszcillátor alkalmazása esetén a t0 időpontot egybe kell ejteni az oszcillátor jeleinek egyikével, vagy legalábbis azok valamelyikével rögzített íázishelyzetben kell megjelölni. Fenti elv alapján működtethető találmány szerinti berendezés lényeges részei: két, különböző frekvenciájú —1— és —2— oszcillátor, ezekhez tartozó két, —5— ós —6— számláló egység, az amplitudóidő átalakító —3— és a mátrix-memória egység —7—, valamint a közéjük kapcsolt —4— vezérlő áramkör. A berendezés' legáltalánosabb blokksémáját a 3. ábra mutatja. A továbbiakban a találmány szerinti berendezés egyes konkrét esetekre alkalmazott kiviteli alakjait részletesen ismertetjük. Egy mátrix-memóriájú impulzusamplitudó analizátor a találmány szerinti csatornabesoroló (csatornakijelölő) áramkörének példaképpeni vázlatos, blokkrajzát a hozzá közvetlenül csatlakozó áramkörök blokkjaival együtt a 4. ábra mutatja. Az analizálandó impulzusok az —1— erősítőn felerősítve a —2— amplitudó-idő átalakító áramkörbe jutnak. Ugyanide eljutnak a —4— oszcillátor jelei is, amelyek jeleinek egyikével egybeesőén jelöli ki az amplitudó-idő átalakító a t0 időpillanatot. Ebben a pillanatban, kezdődik az átalakítás és kinyílik a —3— főnkapu, amelyen keresztül jutnak a fő-oszcillátor jelei a —8— főszámláló és kijelölő áramkörbe. Az átalakítás végén megjelenik a t0 + T időpontot kijelölő jel. Ekkor a fő-kapu lezárul és az —5— segéd-kapu kinyílik, hogy a fő-oszcillátor jelei rajta keresztül; a —9— segéd-számláló és kijelölő áramkörbe jussanak. Ugyanekkor indul a —6— segéd-oszcillátor, amelynek periódusideje a fő-oszcillátorénál kisebb. A —7— koincidencia áramkör kimenetén akkor jelenik meg jel, ha a bemenebeire jutó jelsorozatok egy-egy jele egybeesik. Ekkor leáll a segéd-oszcillátor és lezáródik az —5— segédkapu. A koincidencia áramkör egy másik elhelyezési lehetőségét az ábrán szaggatott vonallal tüntettük fel. A —8— fő-számláló és kijelölő együttes állapota meghatározza a —10-,— memória-mátrix egy bizonyos memória helyét. Az innen kiolvasható számon kell a c) pontban' leírt műveletet végrehajtani. Ha a —4— fő-oszcillátorban jel-generátorként szabadonfutó oszcillátort alkalmazunk, akkor a —7— koincidencia áramkör kimenetét a fő-oszciílátorral összekötő vezeték elmarad, ugyanis" ezen át a jel-generátorként alkalmazott indított oszcillátor leállítása történik. A —11— nullázó áramkör a csatornakijelölő áramkörök alapállásba állításáról gondoskodik, egy olyan időpontban, amely az analízis menetét nem zavarja. A nullázó ármkör egyes megoldásoknál el is maradhat.. Abban az ^esetben, ha a segéd-oszcillátor periódusideje a fő-oszcillátorénál nagyobb, a blokkvázlat lényegesen nem változik.' Egy ilyen esetre vonatkozó példaképpeni blokkvázlatait az 5. ábrán mutatunk be. A 4. ábrával szemben a különb*séget a —12— blokk alkalmazása jelenti, amelynek három lehetséges elhelyezését az ábrán szaggatott vonalakkal jelöltük. Ennek a blokknak a feladata az, hogy a fő-oszcillátor jeleit egy, célszerűen az első jel kivételével engedje át. Ha fő-oszcillátorként szabadonfutó oszcillátort kívánunk alkalmazni, akkor a —7— koincidencia, áramkör kimenetét a fő-oszcillátorhoz kapcsoló vezeték itt is felesleges. Hasonló jelsorozat-módosító blokk iktatható be a fő-oszcillátor és a főszámláló közé, olyan áramköri megoldásoknál, "amelyeknél a t0 időpontban jelenik meg a főjelsorozat első jele. Mivel a fő-oszcillátor addig működik — ha jelgenerátorként indított oszcillátort alkalmazunk — míg vagy a fő-kapu, vagy a segéd-kapu nyitva van, olyan csatornakijelölő berendezés is készíthető, melynél az indított oszcillátor működési idejét az említett két kapu együttes állapota határozza meg. Erre az esetre vonatkozó példát a 6. ábrán mutatunk be. Jelen esetben a —3— fő-kapu és az —5— segéd-kapu nyitása és zárása ugyanúgy történik, mint az előzőkben. Mindkét kapunak van egy jelzőJ kimenete, melyen addig van jel, míg az illető kapu nyitva van. A két kapu jelző-kimenete a —13— összeadó áramkör egy-egy bemenetére van kötve, amelynek a kimenetén addig van jel,
