149493. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vitaminhatású készítmények előállítására

190.Z. áDrilis 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.493. SZÁM 30. h. 1—8. OSZTÁLY - KU-334. ALAPSZÁM Eljárás vitaminhatású készítmények előál lítására Knud Abildgaard trading as LOVENS KEMISKE FABRIK VED. A. KONGSTED cég, Ballerup (Dánia) Feltaláló: Jespersen Erik gyógyszerész, Vanlose (Dánia) A bejelentés napja: 1961. február 4. Angliai elsőbbsége: 1960. február 4. A találmányt oly vitaminhatású készítmények előállítási eljárása képezi, amelyek menadion-biszulfitot ill. ennek sóit, 2-mti€ftil-l,4-itiafto^hidrokinon-foszforsavésztert és/vagy -kénsavésztert ill. ezek sóit és/vagy egyéb hasonló K-vitamin hatású anyagokat tartalmaznak.. Az említett fajtájú vitaminhatású anyagokat már használták takarmányok, különösen baromfitakarmány alkatrészeként ill. adalékaként; a jelen találmány szerinti eljárás termékei is ilyen takarmány-adalékokként használhatók. Ismeretes már, hogy különféle takarmányok tápértékét olyan vitamin-készítmények hozzákeverése útján növelik, amelyekben a vitaminhatású anyagok vízoldható anyagok esetében oldatban, vízben nem oldódó anyagok esetében pedig diszperzióban vannak jelen, a készítmény víziben oldható fázisában. Az ilyen készítményeket száraz, kis szemcsenagyságú porok alakjában is készítik, amelyeket felhasznál áskor könnyen lehet egyenletesen eloszlatni . a takarmányban; emellett az ilyen készítményekbe bevitt vitaminok bizonyos fokig védve vannak a káros környezeti hatásokkal szemben. Az olyan készítményekben, amelyekben a vitaminhatású anyagok a készítmény vízben oldható fázisában vannak oldva vagy diszpergálva, ez a vízben oldható fázis olyan jellegű, hogy a vitaminhatású anyagokat egyenletes elosztásban tartalmazza a készítmény egyes szemcséinek a belsejében. E szemcséket bevonó fázis viszont olyan, hogy ne gátolja a szemcse belsejében jelenlevő vitaminhatású anyagnak a hasznosítását az állat béltraktusában bekövetkező felszívódás útján. Számos különféle vízben oldható, kolloidos anyag bizonyult alkalmasnak ilyen célra, különösen a zselatint alkalmazzák igen széles körben, minthogy ez a fehérje-jellegű anyag híg vizes oldatokban is képes a kocsonyásodásra. így tehát a zselatin segítségével könnyen lehet olyan különálló nedves részecskéket előállítani, amelyekben a vitaminhatású anyagok egy kocsonyás zselatintartalmú fázisban vannak diszpergálva és ez a diszperzió e részecskék megszárítása folyamán is megmarad. Egyes esetekben az ilyen vitaminkészítményeket tartalmazó termékek már rövid tárolási idő után is meglepően nagy .méntékben veszítenek vitamin-hatásukból, ez a hatásveszteség már az ilyen készítményekkel dúsított vitamintartalmú takarmányok előállítása során bekövetkezhet. Különösen olyan esetekben következik be az ilyen vitaminkészítmények gyors romlása, * amikor a vitaminnal dúsított takarmányokat oly módon hozzák szemcsés vagy tablettákká sajtolt alakba, hogy a takarmány és a vitaminkészítmény keverékét gőz segítségével melegítik magasabb, pl. 50 C° körüli hőmérsékletre és azután hozzák mechanikai úton, pl. sajtolás útján a kívánt alakba. Az ilyen vitaminhatású készítmények gyorsabb romlása részben a zselatin nagymértékben hidrofil jellegének és vízfelvétel esetén mutatkozó duzzadóképességének tulajdonítható, másrészt annak, hogy a vizet tartalmazó megduzzadt részecskék hajlamosak a deformálódásra, a pl. sajtolás esetén fellépő mechanikai igénybevétel hatására és ennek következtében a részecskék belsejébe zárt vitaminhatású anyagok kiszabadulnak onnan. A fentebb említett gőzölés által előidézett hőmérsékleten a vitaíminkészítmény részecskéi el is folyósodhatnak, amikor is a vitaminhatású anyag szintén kiszabadul belőlük és a környező takar-