149492. lajstromszámú szabadalom • Fotoregisztrációs ellenállásmérő berendezés középföldelésű árnyékolással

2 149.492 R szigetelés tápáramforrás feszültség 0,1 X galvanométer érzékenység 1OO0 V 0jlX5X 10~9 A ha a. galvanométer érzékenységének 0,1-ét enged­jük meg hibaként és az alkalmazott galvanométer érzékenysége például 5 X 10-9 Amp. Ez a szigetelés oly hatalmas érték, amit a gya­korlatban terepen használatos műszereknél lehe­tetlen megvalósítani. Ezért a használatban levő műszereknél a potenciálkülönbség AV értékét az átvezetés miatt és annak mértékétől függően ép­pen a legnagyobb mélységű kutatásoknál többé­kevésbé olyan hibával mérik, amelynek sem elő­jelét, sem nagyságrendj ét nem ismerik. Ebből kö­vetkezik, hogy a látszólagos fajlagos ellenállás ÓL mérése hasonló hibával számítódik. Ennek kö­vetkezménye azután az, hogy a nagymélységű geoelektromos kutatást a többi nagymélységű geo­fizikai kutató módszer mellett nem alkalmazzák olyan mértékben, mint azt a segítségével nyer­hető eredmények indokolnák. Találmányunk szerinti berendezéssel a fent em­lített hiányosságokat kiküszöböljük és olyan be­rendezést nyerünk, amelynél biztonsággal nyer­hetők a nagymélységi mérésekből adódó eredmé­nyek. A hiányosságok kiküszöbölését egyrészt azzal érjük el, hogy a legutóbb említett nagyértékű szigetelés helyett a terepműszereknél elérhető szigetelés mellett az ún. „középföldelésű árnyé­kolás elvét" is alkalmazzuk. Ez azt jelenti, hogy találmányunk szerinti fotoregisztráeiós ellenállás­mérő -berendezésünknél, amely geoelektromos mérések céljára szolgál és előkompenzátorral nagyérzékenységű áram és/vagy potenciálregiszt­ráló galvanométerrel, továbbá hitelesítő-egységigei és a mérés céljára szolgáló földelések csatlakoz­tatására való hüvelyekkel van ellátva, tápáram­körének szigetelésén kívül földelt árnyékolása is van és ezt a földelést célszerűen oly módon vé­gezzük, hogy a potenciáldifferenciamérő elektró­dák távolságát felező merőleges síkban helyezzük el. Találmányunk szerinti berendezés használható­ságát és pontosságát azzal fokozzuk, hogy elő­kompenzátora pontosan beimért fokozatszabályozó huzalellenállásokból áll és árarnfordító kapcsoló­val van ellátva. Ez a körülmény lehetővé teszi természetes potenciálnak pontos mérését ugyan­ezzel a berendezéssel. Egy további fejlesztése be­rendezésünknek, hogy a galvanométer körellen­állásának beállítására átkapcsolóval beiktatható, fixen beállított Wheatstone-híd szolgál és a gal­vanométer minden mérés utáni hitelesítésére a természetes potenciállal terhelt kört helyettesítő, egy átkapcsolóval beiktatható állandó ellenállás, és a galvanométer áramkörébe iktatott és két végpontjával normál elemhez is csatlakozó etalon ellenállás szolgál. Célszerűen az áram és potenciál regisztráló galvanométeriek hitelesítésére ugyan­azt a normál elemet használjuk. Végül berende­zésünkben megfelelő helyeken rövidre zárható 2 X 10'2 Ohm = 2 000 0O0 MOhm, hüvelyes csatlakozópároikat rendezünk el és ezzel lehetővé tesszük például erősítő beiktatását a galvanométer elé, vagy pedig egyes belső :mérő­köri elemek időközi kiiktatását olyankor, amikor azokra a mérés természeténél fogva szükség nincs. A mérés elvét, valamint a találmány szerinti berendezést egy példakénti kivitelén a mellékelt rajzok kapcsán világítjuk meg részletesebben. Az 1. ábra a mérés elvét niutatja, a 2. és 3. ábra a középföldelésű árnyékolás ma­gyarázatára szolgál, végül a 4. ábra a találmány szerinti berendezés egy példakénti kivitelének kapcsolási elrendezését mutatja. Amint az 1. ábrából látszik, az A, B földbe süllyesztett elektródákon keresztül 12 kapcsoló zárásával 11 telepből I-áramot bocsátunk a földbe. Az ábrán 10 a műszert jelöli, amelyen belül a magyarázat kedvéért célszerűen két galvano­métert helyeztünk el. Ezek közül G; galvanométer az áram mérésére szolgál, mégpedig az A, B táp­áramkörbe iktatott R0 ellenállásom keletkező feszültségesés segítségével. Ugyanakkor az M, N földrehelyezett földeléseken I-áram hatására po­tenciálkülönbség keletkezik, amelyet AV-^vßl jelöl­tünk és mérésére QAv galvanométert használjuk. A mérések alapján az elektródák közötti QL látszó­lagos fajlagos ellenállás, mint ismeretes, az alábbi képletből határozható meg: Q i — k I Ebben a képletben k együttható az A, M, N, . B elektródák egymásközti távolságától függő állandó, amelyet tisztán geometriai adatok alapján, az elektródák és földelések elhelyezésétől függően, ismert táblázatokból állapítunk meg. A kutatási mélység a gyakorlatban általában AB/2-től AB/5-ig változó érték és az A, B elektródák távolítá­sával tetszés szerint fokoziható, természetesen — mint már említettük — fotoregisztráeiós mérést általában csak nagy mélységű, 500 m-nél mélyebb kutatásoknál érdemes végezni, — bár kismély­ségű méréseikre is alkalmas — különösen a kom­penzátoros mérés előnyösebb. A szigetelési problémát a középföldelésű árnyé­kolás alkalmazásával a 2. és 3. ábrán ismertetett módon oldjuk meg: Olyan esetet tételezünk fel, amikor a geoelekt­romos ellenálMsmérést szimimetrikus négyelekt­ródás elrendezéssel végezzük, s a tápáram nem­csak az A, B földeléseken, hanem egy F földe­lésen keresztül is záródik. Ilyen helyzet gyakran _ adódik például, ha a kábel szigetelése megsérül. Az M, N földeléseken jelentkező hibás potenciál­különbség (A V) értékét, — amely az F földelés következtében torzult — az alábbi egyenlet fejezi ki: ' A V = A VA + A VB -+ A VF =^((1 — rí) • — 2 r\ ' AM 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom