149488. lajstromszámú szabadalom • Szimmetrikus szenditron

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYJ HIVATAL 149.488 SZÁM 21. f. 82—87. OSZTÁLY ÉE-853. ALAPSZÁM , SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Szimmetrikus szenditron Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltalálók: Kerekes Béla mérnök és dr. László Zoltán fizikus, „ budapesti lakosok A bejelentés napja: 1961. március 27. A higanykatódos triódák, az ún. szendilronok általánosan elterjedtek oly kapcsolási feladatok , megoldására, amikor egy fogyasztónak a váltakozó áramú hálózatba való periodikusan ismétlődő gyors és lehetőleg tehetetlenségmentes be- és kikapcsolására van szükség. Ilyen feladat például a ponthegesztés, de számos más hasonló feladat - is elképzelhető, melyek felsorolásától itt eltekintünk, mert ez nem tartozik jelen bejelentésünk tárgykörébe. Az ismert és általánosan használt szenditronok kivétel nélkül egy 'gyújtóelektródával rendelkeznek és ennek következtében aszimmetrikus felépítésűek. Az aszimmetria egyébként működésükben, illetve alkalmazásukban is megnyilvánul, mégpedig azáltal, hogy a váltakozó áramnak csak az egyik félperiódusában működnek. 1. ábránk a szenditroncsövek szokásos kapcsolását mutatja. A 10 váltakozó áramú áramforrásra • a 11 fogyasztót a 12 szenditronon keresztül kapcsoljuk, melyet a 13 gyújtókészülék a 14 gyújtóelektróda segítségével gyújt be nagyfeszültségű impulzus ráadásával. A gyújtás csak abban a félpe-riódusbam történhet meg, melyben a 16 higanyelektróda negatív polaritású a 15 ugyancsak higanyelektródához képest. Ebben a félperiódusban a 14 gyújtóelektródára 8—10 kV nagyságrendű feszültségimpulzust kell adni. A fogyasztó által felvett teljesítmény a gyújtó* impulzixs fázisának eltolásával szabályozható.. Az 1. ábra szerinti gyújtás külső kapavitív gyújtásnak nevezhető, melynek lényege — mint az az 1. ábrából is látható — az, hogy a katóda szerepét betöltő 15 elektródát annak közelében, de az üvegburán kívül egy fémbilincs (a 14 gyújtóelektróda) veszi körül. A gyújtóelektróda másik szokásos kivitelét a 2. ábránk mutatja. A 15 higanyelektrodába a 17 szigetelőréteggel bevont 14 fémelektróda nyúlik, mely utóbbira adják a gyújtó impulzust. Ez belső kapacitív gyújtó. Az 1. és 2. ábránkon szereplő szenditronok a gyújtóelektródák elrendezésére nézve egyaránt aszimmetrikusak. Mint az előzőkben már említettük, aszimmetrikus kivitelű szenditron csak a váltakozó áram egyik félperiódusában alkalmazható. Abban az esetben, ha mindkét félperiódust ki akarják használni, két szenditront alkalmaznak úgynevezett anti paralel kapcsolásban. Az antiparalel kapcsolást 3. ábránk szemlélteti. A 12 és 12a szenditronoknak az ellenkező rendeltetésű főelektródáit kötik össze (az egyik cső katódját a másik cső anódjával és viszont) és lényegében véve két gyújtókészüléket, de legalábbis kétcsatornás gyújtókészüléket alkalmaznak. A 3. ábrán a két gyújtókészülékes megoldást szemléltettük a 13 és 13a gyúj tókészüléfceíkkel. Amint az az ábrán is látható, a 12 szenditron 15 katódja a 12a szenditron 16a anódjával van összekötve, míg a 12a szenditron 15a katódja a 12 szenditron 16 anódiá-^al. A 15, illetve a 15a katód ok begyújtását a 14, illetve a 14a gyújtóelektródák végzik a 13 és a 13a gyújtók segítségével. így elérhető az, hogy as egyik félperiódusban a 12 szenditron kapjon gyújtást és az áramkört zárja, a másik félperiódusban a 12a szenditron kap gyújtást és az áramkört ugyanúgy zárja, mint az előző félperiódusba.n a 12 szenclitron. így, két szenditron alkalma-