149482. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapjú színezésére és színezéshez alkalmas készítmények

2 149.482 500—.503 oldal és 562 502 számú német szabadalmi leírás. A színező fürdőknek legalább a szinezési folyamat kezdeténél savasán kell reagálni. A megkívánt savas reakciót előnyösen úgy érjük el, hogy a színező fürdőhöz ecetsavat adunk. Mivel a hexametiléntetraniin a színezés folyamán folyamatosan ammóniákot ad le, növekszik a színező fürdő és ugyanakkor a gyapjú pH-értéke is. A savas fürdőhöz általában használt 'ecetsav menynyiségekkel azonban minden további nélkül úgy irányítható a színezés folyamata, hogy aránylag hosszabb ideig tartó szinezési folyamat után is a pH-érték sohasem emelkedik lényegesen a 7 fölé, úgyhogy a gyapjúszál megrongálódása az erősebb lúgosság hatáséra biztonsággal elkerülhető. A színező fürdőhöz hozzáadandó szál-affin gyapjú-rezerválószeír mennyisége igen tág határok között ingadozhat. Lehet pl. a színezendő textiliára vonatkoztatva kb. 0,3—3%. A hexametiléníetramin mennyiségét az egalizálószer és a sav mennyiségéhez kell arányítani, azonban itt is meglehetősen tágak a határok, amelyeken belül az eljárás nemcsak hogy végrehajtható, hanem még kedvező eredményeket is ad. Altalános irányelvként megemlítjük, hogy 1 rész rezerválószerre legalább V2 rész és legfeljebb 5 rész hexametiténtetramint kell számítani. A gyapjú festése egyébként, a «szokásos mód.on történhet. Színezhető laza gyapjú, fésül iszalag, fonál, motring vagy textildarab formájában. Jelen eljárás szerint nem annyira a gyapjúszálnak a színezék részére való rezerválása történik, hanem sokkal inkább — elsősorban a fentiekben b) és f) alatt megadott összetételek esetén •— a színezés egalizálásának jelentékeny megjavulása és a színezendő anyag belsejébe a színező anyag előnyös behatolása. Az eljárás különös előnyt jelent a gyapjúból és cellulózból álló keverékszálak, az úgynevezett félgyapjú színezésén él. Minden további nélkül lehetővé teszi a gyapjú egyidejű színezését gyapjúszínezékekkel és a •cellulóz-tartalmú szálak színezését direkt-színezékekkel. Ennek értelmében a cellulóznak egyidejű színezése direkt-színezékekkel és a gyapjú színezése •gyapjú-színezékekkel különösen értékes kiviteli formáját képezi jelen eljárásnak és erre az jellemző, hogy a színezésf^ez használt fürdők szál-affin gyap j ú-rezerválószert és hexametiléntetramint tartalmaznak és a fürdők reakciója legalább a szinezési folyamat kezdetén savanyú. A színező fürdőhöz adott savra és a jelenlevő anyagok mennyiségi arányára vonatkozóan, a gyapjú-színezékek és a szál-affin gyapjú-rezerválószerek esetében is érvényesek azok, amelyeket az előzőkben mondottunk. Különösen alkalmasak erre az előzőkben az e) pont alatt megadott összetételű gyapjú-rezerválószerek. A gyapjúval együtt színezendő cellulózszálak lehetnek természetes cellulóz, mint a len vagy gyapot, vagy regenerált cellulóz, mint pl. a műselyem vagy cellulóz (Zellwolle). Ehhez járul azonban, a kifejezett rezerváló hatás, melynek következtében a gyapjúrezerválószer megakadályozza a szubsztantív gyapot-színezékeknek a gyapjúra való felhúzását. Ez a hatás ugyan Ismert semleges és gyengén savas színező fürdőben. Egyáltalában nem volt várható, hogy a csaknem savanyú színező fürdőben és hexametiléntetramin jelenlétében még erősebb legyen, anélkül, hogy a cellulózszál színezését a szubsztantív gyapot-színezékekkel zavarná. El őnyösen választunk direkt^gyapotszín ezekeket, amelyeknek az affinitása a gyapjúhoz már kisebb. A félgyapjú színezésénél többnyire arra törekszenek, hogy mindkét szál színárnyalata lehetőr leg azonos legyen. Ez lényegesen könnyebb lesz jelen eljárás alkalmazásakor, tmivef itt mind a kétféle szál festése egyidejűleg megtörténik, minden fajta szálra azonban .gyakorlatilag csak a megfelelő szálra vonatkozó színezék húz fel, úgy, hogy sem a gyapjú-színezék nem rögződik a cellulóz roston, sem pedig a direkt-gyapotszínezék a gyapjún. Éppen ezért, mivel az eddig ismert eljárások szerint a direkt színezék részben .mindig felhúz a gyapjúszálra is, nem alkalmazták mind a kétfajta szálnak egy időben történő színezésére a forró ecetsavas színező fürdőt. Az említett okok miatt általában előnyben részesítették azt az eljárást, amely szerint a kétfajta szálnak egy időben történő színezését semleges vagy gyengén lúgos színező fürdőben végezték. Ennek az eljárásnak azonban az a hátránya, hogy ilyen színező fürdőkben meghatározott, színű minta készítése gyakran igen nehéz, mivel a gyapot-színezéknek a gyapjúra való felhúzását igen nehéz irányítani. A pH-ériékének, az elektrolitkoncentrációnak, a hőmérsékletnek 'és a színezés tartamának különbsége nagymértékben befolyásolja az eredményt. Vannak továbbá bizonyos textiláruk, pl. moherplüs, .amelyek semleges színező fürdőben nem színezhetők. Általában nehezein lehet megőrizni a gyapjú megfelelő fogását és állapotát a hagyományos semleges eljárással történő színezés esetén. Ilyen fürdőkben gyakran megállapítható még a színezésnek úgynevezett szétfővése, ami alatt a színezéknek redukálóanyagok hatására történő bomlását éltjük. Ennek a hátránynak a kiküszöbölése végett kénytelenek voltak az úgynevezett kétiürdős eljárást alkalmazni, amely szerint a gyapjút először savas fürdőben savas gyapjú-színezékkel az ismert módon előzetesen színezték és ezután egy új fürdőben, amely a gyapot-színezékeket, glaubersót és a fent említett gyapjú-egalizálószer valamelyikét tartalmazta, többnyire kb. 60° hőmérsékleten a cellulózszálat fedték be (színezték). Az alacsony hőmérsékletet azért alkalmazták még, hogy a semleges közegben megakadályozzák a gyapjú színezését a gyapot-színezék által. Ezzel szemben jelen eljárásnak egyik előnye az egyszerűség, mivel mind a két szálfajta egy időben és egy munkafolyamattal színezhető és a gyapjúszál vagy a cellulózszál, vagy mind a kettő szükség esetén megfelelő színezékekkel a kívánt színárnyalatra színezhető. A továbbiakban ezzel az eljárással egyetlen fürdő alkalmazásával sikerül igen világos kétszínű színhatásokat előállítani, amelynél pl. a gyapjúhoz vörös gyapjú-színezéket, a cellulózszálhoz pedig kék gyapot-színezékeket alkalmazunk. A színezett anyagot a vízzel szembeni színtartósságának megjavítása céljából szükség esetén utólagos kezelésnek vethetjük alá a vízzel