149481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás perlitnek olaj- vagy gáztüzelésű csőkemencében való duzzasztására
Megjelent: 1 , 2. április. 30. - MAGYAR NÉP* ÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.481 SZÁM 80. c. 16—17. OSZTÁLY — BU—204. ALAPSZÁM Eljárás perliínek olaj- vagy gáztüzelésű csőkemencében való duzzasztására Feltalálók: Buji Ferenc ktsz elnök, Nyíregyháza és Erdélyi Endre technológus. Budapest A bejelentés napja: 1959. május 8. A vegyileg kötött vizet tartalmazó; vulkánikus eredetű perlit magas hőmérsékleten tudvalevőleg képlékennyé válik, miközben a vegyileg kötött vízből fejlődő gőz a képlékeny anyagot térfogatának mintegy 14-szeresére duzzasztja. Míg a perlitőrlemény térfogatsúlya 1400 kg/m3 , addig a duzzasztott perlit-őrleményé csupán 100—15'0 kg/m3 . A csekély térfogatsúly folytán a perlit könnyűbeton-adalékként és más célokra is rendkívül alkalmas. Eddig főleg forgó kemencékben duzzasztották a perlitet. A forgó csőkemence azonban drága berendezés, mert acélgörgőkre kell ágyazni és emellett hajtó berendezést is igényel. További hátránya, hogy gyakran igényel javítást, ami gyakori üzemi szüneteket okoz. E hátrányok elkerülésére már javasolták a periitnek a vízszinteshez kis hajlásszöget bezáró álló kemencében való duzzasztását, melynek alsó vége. szívócsövek útján ülepítő rendszerrel és exhaustorral áll összeköttetésben (lásd Mínning Engineering 1950. Murdoch—Stein-f éle közleményt). E kemence 14-es lyukbőségnél (AS.TM sorozat), azaz 1,42 mm-nél nagyobb perlitszemcsék duzzasztására alkalmatlan, de az ily szemcseanyagokat is az üveg lágyulási pontjánál jóval magasabb hőmérsékletre kell hozni. E magas hőmérsékleten a lágyuló perlit könnyen a cső falához tapad vagy túlságosan megduzzad és túlnagy mennyiségben tartalmaz oly pernyefmomságú részeket, melynek összegyűjtése nehéz és alkalmazási területe csekély. A találmány a hazai perlit-fajták duzzasztására igen alkalmas, olcsó és üzembiztos technológiát javasol, melynek terméke mindenben megfelel a feldolgozó ipar követelményeinek. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a perlit-őrleményt oly olaj- vagy gáztüzelésű álló csőkemencében, 1050—1150 C° közötti hőmérsékleten duzzasztjuk, melynek dőlési szöge az őrlemény szemcseszerkezetétől függően 9,5—21° és melynek felső részébe oly égő nyúlik be, melynek közepén elrendezett fúvókája körül a primer levegőt bevezető, két koncentrikus kör által határolt gyűrűkeresztmetszetű tér van elrendezve, melyet a szekunder levegőt betápláló, célszerűen ugyancsak gyűrűkeresztmetszetű vezeték vesz körül. Az üzemet a primer levegővel indítjuk meg, majd üzem közben a nagyobb átmérőjű gyűrűs téren áramoltatunk be levegőt, mely nagy felületen oszlik el, az anyagot magával ragadja és feleslegessé teszi az elszívást. A találmány szerint a primer és szekunder levegőn kívül tercier levegőt is áramoltathatunk a kemencébe. Emellett a lángot úgy irányítjuk, hogy az a kemence csőköpe.nyét oly helyen érje, mely a kemencének a beömlési oldaltól számított hoszszának legalább 0,7 és legfeljebb 0,9 részét teszi ki, a nyers szemcsenagyságtól függően. A nyers perlitőrleményt természetes légnedves állapotában közönséges hőfokra felhevített kemencébe adagoljuk. Az őrlemény függőleges irányban hull a kemence hosszirányában elterülő lángba, majd az égéstermékekkel és az égésben részt nem vett szekunder levegővel 1050— 1150 C°-ra felhevülve 2—6 másodperc alatt kerül a kiömlő illetve a gáztisztító nyíláshoz. A gáz-levegő-árammal tovaragadott perlitrészecskék képlékennyé váláshoz szükséges hőfokára felhevülve a vegyileg kötött víz gőzének feszítő hatására megduzzadnak. A találmány szerinti eljárás gondoskodik a megduzzadt szemcséknek az álló kemencefalhoz ragadásának meggátlásáról is. Ezt a szekunder levegő bevezetésével érjük el, mert a szekunder levegő szolgáltatja egyrészt a perlitszemcsék mozgásban tartásához szükséges energiát és másrészt a láng körül hűtőburkolatot alkot, mely megakadályozza a képlékeny szemcséknek a kemence falához csapódását és a falhoz ragadását.
