149479. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintétikus anyagok festésére

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.479. SZÁM 8. m. OSZTÁLY - AI-59. ALAPSZÁM Eljárás szintetikus anyagok festésére Aziende Colori Nazionali Affini ACNA S. p. A., Milano (Olaszország) Feltalálók: Fuortes Corrado, Ferraris Enrico, Wildermuth Amerigo, Milano-i lakosok A bejelentés napja: 1960. május 7. Olaszországi elsőbbsége: 1959. május 8. A találmány eljárás oly szintetikus anyagok közvetlen festésére, amelyek szénhidrogének, mint pl. propilén vagy metilén polinierizációja útján készülnek és amelyeket textilrostokká, filmekké vagy egyéb termékekké dolgozhatnak fel. A szénhidrogén-polimerekből, mint polietilénből vagy polipropilénből készült termékek kielégítő eredményt adó festése eddig gyakorlatilag nem volt lehetséges, minthogy ezeknek az anyagoknak a csupán szén- és hidrogénatomokból felépülő (és így poláros vagy reakcióképes atomoktól ill. gyököktől mentes) szerkezete nem nyújt lehetőséget az irodalomból isment színezékekkel való fiziko-kómiai jellegű kötések képzésére. Nem adott kielégítő eredményeket az az eljárás sem, amely szerint a műanyagokban, mégpedig reakcióképes csoportokat nem tartalmazó műanyagokban, mint polietilén vagy polipropilén, bizonyos körülmények között „oldódó" színezékeket alkalmaztak az ilyen anyagok festésére, minthogy az így kapott színezett termékek alig, vagy egyáltalán nem voltak színtartóak. Meglepő módon azt találtuk, hogy a monoolefin-jellegű szénhidrogének polinierizációja útján előállított szintetikus anyagok főként bázisos és műanyagokban oldódó színezékekkel jól festhetővé tehetők, ha e műanyagokat előbb valamely alifás aminnal, majd valamely vizes savoldattal kezeljük. A találmány lényege tehát oly eljárás, amelynek értelmében a monoolefin-jellegű szénhidrogének polimerizációja útján előállított szintetikus anyagokat oly módon festjük, főként bázisos vagy műanyagokban oldódó színezékekkel, hogy a szintetikus anyagot a festés előtt egy, vagy több alifás aminnal kezeljük, majd vizes savoldattal történő kezelésnek vetjük alá. A találmány értelmében előnyösen a következő alifás aminők kerülhetinek egymagukban vagy egymással keverten alkalmazásra: butilamin, oktilamin, laurilamin, oleilamin, sztearilamin, sztearin-, ölein- és palmitin-diarnm. Az eljárás kivitele előnyösen oly módon történhet, hogy a polimert egy- vagy többféle aminnal keverjük (a keverés vagy szilárd állapotban, porított polimer és amin alkalmazásával, vagy oly módon történhet, hogy a polimert önmagában megolvasztjuk és azután adjuk hozzá az amin ill. aminők kívánt mennyiségét, majd homogenizáljuk a keveréket), és a megolvasztott keveréket fonjuk rostokká, majd a kapott rostokat festés előtt vizes savoldattal kezeljük. Az alkalmazott aminnak ill. aminoknak a polimerhez viszonyított mennyisége a kívánt eredménytől függően tág határok között változhat; általában 0,2% és 5%, előnyösen 1% és 2% közötti mennyiségű amint alkalmazhatunk. A polimer és az amin keverékéhez fonás előtt természetesen stabilizátorokat és/vagy oxidációgátlószereket is adhatunk. A találmány szerinti eljárás egyik módosított kiviteli alakja esetében oly módon is eljárhatunk, hogy a polimert előbb fonjuk, majd a kapott rostokat mártjuk egy- vagy többféle alifás amin vizes szuszpenziójába, ezt követően pedig vizes savoldatba. Az, amin vizes szuszpenzióját vagy valamely erre alkalmas diszpergálószer segítségével, vagy pedig élénk és hatásos keverés útján állíthatjuk elő, célszerűen olyan hőmérsékleten, amelyen az