149463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony fémek és ötvözetek kéntartalmának csökkentésére

C? Megjelent: 1962, július 31. } MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.463. SZÁM 18. b. 1-3. OSZ M.LY — WE—236. ALAPSZÁM Eljárás folyékony fémek és ötvözetek kéntartalmának csökkentésére Weigl Ernő oki. vaskohómérnök, Budapest, Kiss Antal oki. gépészmérnök, Ózd és Kovács Zoltán oki. vaskohómérnök, Özd A bejelentés napja: 1960. szeptember 19. Ismeretes, faagy a fémek és ötvözetek annál jobb minőségűek, minél kevesebb a káros szenynyező elem bennük, ezen káros szennyező elemek között elsősorban a kén elem, amely a fémek és ötvözetek minőségét igen erősen rontja. Ezért a. vas- és fémkohászatiban mindenkor a 'legnagyobb erőfeszítéseiket tették — és ma is mindent elkövetnék — a fémek és ötvözetek kéntartalmának csökkentésére. Különböző eljárások alakultak, ki részben a gyártásteöhniikák - vonalán, részben a gyártás előtti és résziben a gyártás utáni kezelésire, amelyek vagy a nyersanyag előkészítésével, vagy a gyártott fém és ötvözet utólagos kezelésével kívánják 'ezt a célt elérni. így pl. a vas- és acélgyártás területén már a kiinduló alapanyagot, az ércet pörkölik, vagy más módszerrel kezelik a kohóiba történő beadagolás előtt, vagy a már legyártott folyékony vasat kezelik különböző kéntelenítő anyagokkal. A legyártott vas folyékony állapotbani kezelésére .kialakított eljárások, azaz a 'kohón kívüli kén-, telenítő eljárások a legutóbbi időkben, mind nagyobb tért hódítanak, miután a kohókban történő kéntelenítés nagy Ikokszfogyasztással jár és a kohók, teljesítményét károsan befolyásolja. A kohón kívül történő folyékony nyersvas kéntelenítésére vonatkozó eljárások számtalan kialakított módszere közül azonban ez ideiig egyik sem tudott a nagyipari alkalmazásban véglegesen meghonosodni az alkalmazott eljárások sok hátránya következtében. A leggyakrabban alkalmazott a folyékony nyersvasnak szódával történő kezelése, amikor is 1—10 kg/t szódával 40—60%-os kéntelenítést lehet elérni. Ez az eljárás azonban meglehetősen költséges és különösen olyan országban kíván nagyabb áldozatot, ahol a szóda import áru. Hátránya még ennek az eljárásnak az is, hogy a szódás salak erősen marja és így nagyon hamar tönkreteszi az üstöt, továbbá az is, hogy a képződő gázok az egészségre nagyon károsak. Végül az is, hogy a szódás salakot a kezelés után feltétlenül el kell távolítani az üst nyersvasáról, mert különben azzal összekeveredve könnyen visszaredu.kálódik a kén a nyersvasba. A kohón kívül alkalmazott kénitelenítések közül a legalkalmasabbnak látszó eljárásnál a folyékony nyersvasat finom égetett mész porral- keverik össze vagy egy forgódobos kemencében, vagy egy excentrikusan forgatott üstben, Ezzel a két eljárással igen magasfoSkú kéntelenítést lehet elérni, de hátránya mindkét eljárásnak, hogy nagy beruházási költségeket tesznek szükségesekké, mert azok nagyipari alkalmazásaihoz és folyamatos végrehajtásához egy külön nyersvas keverőre, megfelelő számú ilyen berendezésre, darukra stb van szükség, amelyeik mind nagyon költséges berendezéseket jelentenek. A kohón kívüli kóntelenítéshez égetett mészen és szódán kívül más reagenseket is lehet használná, pl. kalciumkarbidot stb., amelyet azután a fent ismertetett eljárásokon kívül közvetlen levegő, vagy oxigén vagy más gázzal lehet, befújni a folyékony nyersvasba, akár lándzsával, akár az üst fenekén keresztül. Ezeknek a, befúvásois eljárásoknak hátrányuk, hogy nagyipari alkalmazásban meglehetősen nagy a gázszükségletük, nagy a szondafogyasztás (lándzsa) éis nagyobb kiegészítő beruházásokat tesznek szükségesekké, amellett az; elérhető átlagos kéncsökfcenés nein haladja meg a 60%-ot. Mindezen hátrányokat kiiküszöböli a, találmány szerinti eljárás, amely a folyékony fémet és ötvözetet rázassa! kénteleníti, felhasználva azon tényt, hogy a ként tartalmazó vegyületek, — amely formában a kén, a fémben, ötvözetben jelen van — sokkal kisebb íajsúlyúak, mint a fém,