149461. lajstromszámú szabadalom • Tűzálló, bázikus idomtest és abból előállított falazat

Megjelent: 1965. február 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG áftpm i, ' . -0 "* S7 4 R A PÁ í MI I FÍR 4 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.461. SZÁM 80 b. OSZTÁLY VE—338 alapszám Tűzálló, bázikus idomtest és abból előállított falazat Veitscher Magnesitwerke Actíen-Gesellschafí, Wien (Ausztria) Feltaláló: Honig Friedrich dr., mérnök Ä bejelentés napja: 19ß0. június 13. Osztrák elsőbbsége: 1959. június 12. A találmány általánosságban bázikus anyagból készült tűzálló idomtestekre vonatkozik, főleg kő-és tömbalakban, úgy amint ezeket a részeket tűz­álló falazatok vagy faldarabok felépítésére hasz­nálni szokták. Az ilyen falazatok példájaként megemlítjük a lángkemencék, főleg Siemens— Martin-kemencék boltozatát, és más efféle fal­részeket. A találmány főképpen olyan idomtestek­re vonatkozik, amelyet az efféle falak készíté­sénéi különböző kivitelekben, tűzálló anyag­ból felváltva tehát úgy alkalmaznak, hogy egy­másután egymástól eltérő idomtestek következ­nek. Ismeretesek már metallurgiai kemencék falai­hoz olyan megoldások, amelyeknél a bázikus és semleges anyagú köveket felváltva helyezik el. így pl. lehet váltott sorrendben magnezit- és kro­mitköveket használni, ill. lerakni. Ugyancsak ja­vasolták már, de csupán a kemencék boltozatához a krómmagnezit köveket magnezitkróm kövekkel felváltva használni. Egy másik ismert javaslat szerint a falazatot vagy bélést viszonylag kismé­retű kövekből készítik, pl. forgókemencéknél 2— 3 cm vastagságú lemezekből. Az efféle falazatok azonban hátrányosak, mert a vékony tűzálló testek lerakása vagy elhelyezése igen sok kézi munkát igényel, emellett pedig a habarccsal kitöltendő rések vagy a közbenső le­mezek száma az idomdarabok kis méretei folytán igen nagy. Emellett valamennyi felsorolt falazat­nál a munkahelyre két különböző kőfajtát kell szállítani, ami bizonyos nehézséggel jár, a gya­kori helyhiány miatt pedig az elhelyezés is nehéz. Fokozza a nehézséget az is, hogy ezek a kövek külső megjelenésre egymáshoz nagyon hasonlóak, miáltal a helyes sorrend betartása igen nagy fi­gyelmet igényel. Javasolták továbbá a tűzálló idomtest olyan szerkezetét,, amelynél keretszerű részben (főtest­ben), amely természetesen tűzálló anyagú, egy betétszerű másik tűzálló anyagból készült darab van, és ez a betét vagy a betétek a tűz felé for­dított oldalra merőleges elhelyezésűek. Az ilyen több darabból és anyagból készített idomtest nagysága egyenlő lehet a szokásos tűzálló idom­testek méreteivel és előnye állítólag az, hogy a szokásos nagyságot viszonylag vékony lemezek egymásra helyezésével érjük el. Ennél a megol­dásnál a habarcs vagy a közbenső lemezek szüksé­ges mennyisége nem nagyobb mint a közönséges egynemű köveknél, a helyszínére pedig csak egy­féle építőköveket kell szállítani. Ezek az összetett kövek azonban költségesek, ill. nehezen előállít­hatók, mechanikai szilárdságuk vagy tartósságuk nem kielégítő és a keret vagy főtest nem kapcso­lódik elég szilárdan a betéthez. Egyébként az ilyen köveket bázikus anyaghoz nem javasolták. A felváltva különböző anyagú kövekből készí­tett falazatokkal elért eredmények, ill. az üzemi tapasztalatok eddig nem voltak annyira kedvező­ek, hogy az előállításnál tapasztalható és más hát­rányokat az előnyök kiegyenlítenék és túlszárnyal­nák. A találmány azon a megismerésen alapszik, hogy a felváltva más-más idomtéglákból és tűzálló anyagból pl. sakktáblaszerűen készített falazat kétségtelenül kedvezőbb mint a közönséges kivi­fel, tehát az egységes anyagú falhoz képest bizto­san haladást jelent, ha sikerül az egyes idomtes­tek készítésére oly eljárást találni, amely gyakor­lati szempontból tényleg célszerű és ha emellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom