149450. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új helyettesített szukcinimidek előállítására

4 149.450 szulfáton szárítjuk, majd bepároljuk. A sötét színű maradék, amely nyers (1-benzil-piridilidén)-4)-ciánecetsavas etilészterből áll, kihűlés közben teljesen kikristályosodik. Ezt az észtert további tisztítás nélkül közvetlenül felhasználhatjuk .'izélj arás további folyamán. Éter és petroléter elegyéből történő átkristályosítás esetén az észter Eárga színű, 70—71°-on olvadó kristályokat képez. b) [(l-benziI-4-karbetoxi-piperídil)4-]-ecetsavas etilészter. A fenti eljárás során maradékként kapott észtert 500 ml etanolban oldjuk, 250 ml vizet adunk hozzá, majd az oldatot forrásban levő vízfürdőn melegítjük. A hevítés során, 31 g káliumcianidot adunk az oldathoz, ez gyenge rázogatás közben hamar feloldódik. Miután az oldódás teljessé válik, az oldatot 12—15 percig 75° hőmérsékleten tartjuk, majd 250 ml 2 n sósavoldatot adunk hozzá és vízsugár-vákuum alatt szárazra pároljuk be az oldatot. Ezt követően 750 ml tömény sósavat adunk a maradékhoz, 14 óra hosszat forraljuk visszacsepegő hűtő alatt, majd lehűtjük és leszűrjük. A szüredéket szárazra pároljuk be és a száraz maradékot a szűrőn maradt szilárd anyaggal együtt 60 óra hosszat szárítjuk foszforpentoxid felett. Ezután a száraz kristálytömegre 500 ml absz. etanolt öntünk, majd jéghűtés mellett sósavgázt vezetünk telítődésig az etanolba. Utána 18 óra hosszat forraljuk az elegyet visszacsepegő -hűtő alatt, majd lehűtjük és leszűrjük. A szüredéket ismét szárazra pároljuk be, a maradékot és a szűrőn maradt szilárd anyagot jeges vízben oldjuk, majd fölös mennyiségű káliumkarbonátot adunk az oldathoz. Ezután az oldatot éterrel háromszor extraháljuk és az éteres kivonatokat egy-egy ízben vízzel mossuk. Az egyesített éteres kivonatot nátriumszulfáton szárítjuk, majd bepároljuk és az olajszerű maradékot golyóscsőben desztilláljuk. Az ily módon kapott [(1-benzil-4-karbetoxi-piperidil)-4]-e cetsavas etil észter 0,03 mm Hg-oszlop nyomás alatt 150° hőmérsékleten (légfürdőben mérve) forr; a termék gyengén sárgás színű olajszerű anyag. c) Spiro-(l-benzil-piperid?I-4)-N-metil-szukcinimid. 15,0 g [(l-benzű-4-karbetoxi-piperidil)-4]-eeeieavas etilésztert fölös mennyiségű folyékony metilaminnal 12 óra hosszat hevítünk, acél autoklávban 180° hőmérsékleten. Ezután a metilamin feleslegét elpárologtatjuk és a kristályos maradékot még 4 óra hosszat hevítjük 20!0°-on, mindaddig, -míg az e hőmérsékleten megolvadt anyag már nem mutat buborékképződést. A kapott anyagot némi metanollal felvesszük, kevés aktívszén hozzáadásával rövid időre felforraljuk, majd leszűrjük. Lehűlés közben a spiro-(l-benzil-piperictil-4)-N-metil-szukcinimid nagy színtelen prizmák alakjában válik ki, olvadáspontja 111—112°. A fentiekhez hasonló módon előállított és etanolból kristályosított hidroklorid 254—258° olvadáspontéi színtelen prizmás kristályokat képez. d) Spiro-(piperidil-4)-N-metil-szukcinimid. 3,0 g spiro-(l-benzil-piperidil-4)-N-metil-szukcimmidet 100 ml etanolban, közönséges nyomás alatt, szobahőmérsékleten 12 óra hosszat hidrogénezünk 30!

0 mg aktívszénre felvitt palládium (10%-os) katalizátor jelenlétében. A hidrogénfelvétel 315 ml, ami 114%-nak felel meg. Az etanol elpárologtatása után a kapott nyers spiro-(piperidil-4)-N-metil-szukcinimidet nagyvákuum alatt, golyós csőban desztilláljuk; forrpontja (légfürdőben mérve) 0,02 mm Hg-oszlop nyomás alatt 99°. A termiek, amely igen erősen higroszkópos, 67° olvadáspontú négyzetes prizmákban kristályosodik. A szokásos módon előállított hidrobromid etanol és víz elegyéből történő átkristályosítás után nemezként összeálló finom tűkristályokat képezf

, op. 292—294°. 5. példa: Spi; ö-(piperklil-4)-$7,ukcmimid. (2,8-diaza-spiro[4,5]dekán-l,3-dion.) a) Spiro-(l-benzil-pipcridil-4)-szukcinimid. Először is (l-benzil-piperidilidén-4)-ciánecetsavas ••etilésztert állítunk' elő, a 4. példa a) pontjában leírt eljárással. Ez a termék éter és petroléter elegyéből sárga kristályok alakjában kristályosodik;' op. 70—71°. A ciánhidrogén-addició alkálicianiddal való kezelés útján történik, amint ezt a 4. példa b) pontjában ismertettük. A kapott terméket ezután tömény sósavval való 3 órai forralás útján elszappanosítjuk (ennek az időnek az elteltével széndioxid-fejlődés már nem figyelhető meg). Lehűlés után szűrünk, a szüredéket szárazra pároljuk be és a maradékot foszforpentoxid felett teljesen megszárítjuk. Az észterezést etanolos hidrogénkloriddal végezzük szobahőmérsékleten. A reakcic>elegyet szárazra pároljuk be, a maradékot kevés vízzel felvesszük, káliumkarbonáttal jéghűtés mellett meglúgosítjuk és kloroformmal extraháljuk. A kloroformos kivonatot betöményítjük, amikor is az oldószertől mentesített termék teljesen kikristályosodik. Ez a termék az [(14>enzü-4-karbaminil-piperidil)-4]-ecetsavas etilészter, amely olvadáspontja feletti hőmérsékletre felhevítve, a kívánt spiro-(l^benzü-piperidil-4)-szukcininiiddé alakul át. Az etanolból átkristályosított termék olvadáspontja 185°; hidrokloridja etanolból történő kristályosítás után 312° hőmérsékleten, bomlás közben olvad. b) Spiro-(piperidil-4)-szukcinimid. A fentiek szerint kapott vegyületet a benzilcsoport lehasítása céljából katalitikus hidrogénézésnek vetjük alá, a 4. példa d) pontjában leírt módon. Az így kapott spiro-(piperidil-4)-szukeinimid 243—244° hőmérsékleten, bomlás közben olvad (etanolból történő átkristályosítás után). E vegyület hidrokloridja, etanol és víz elegyéből átkristályosítva 356°-on, bomlás közben olvad. 6. példa: Spiro-(l-etil-piperidiI-4)-N-etil-szukcinimid. (2,8-dietil-2,8-diaza-spirc[4,5]dekán-l,3-dion.) Először is [Í-43enzil-4-karbetoxi-piperidil)-4]-ecet~ savas etilészterből és etilaminból a 4. példában leírt módszerrel spiro-(l-benzü-ptperidil-4)-N-etu-