149437. lajstromszámú szabadalom • Infravörössugaras jeladó
Megjelent: 1962, június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •íT^SSZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.437. SZÁM 47. g2 . 14—15. OSZTÁLY — KA—885. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Infravörös sugaras jeladó Laboratóriumi Felszerelések Gyára, Budapest 30% -os részben és Körtvélyessy László fizikus 40%-os és Zentai Árpád elektrotechnikus 30%-os részaránnyal, mindketten budapesti lakosok A Laboratóriumi Felszerelések Gyára részéről feltaláló: Karner Miklós műszermérnök, budapesti lakos , A bejelentés napja: 1980. október 5. A technológiai folyamatok fejlődése egyre több mérőműszer alkalmazását igényli és a szaporodó műszerek jeleinek áttekintése egyre bonyolultabbá válik. Egyre inkább elterjednek ezért azok a műszerek, amelyek nemcsak állandóan mutatják a mért paraméter értékét, hanem a kívánt értéktől való eltérés esetén jelet adnak a kezelő személyzetnek, sőt önállóan ibe is avatkoznak a technológiai folyamatba. A szerteágazó folyamatok egyik legfontosabb, leggyakrabban miért paramétere a hőmérséklet, amelynek jelzése, ill. automatikus- szabályozása kapcsán mutatjuk be találmányunkat. Hőmérséklet legbiztosabb mérésére általában hőelemet, vagy ellenállás hőmérőt használnák. A hőelern kisfeszültségű jelét legegyszerűbben forgótekercses milliivolitmérőldkel, az ellenállás hőmérőkét kereszttekercses műszerekkel lehet feldolgozni. Az ipariban alkalmazott hőmérsékletszalbályozók túlnyomó többsége azon az elven dolgozik, hogy a fenti műszereik mutatójának (helyzetét érzékeli. A legjobban elterjedt — egy évtizeddel ezelőtt szinte kizárólagosan -használt — hőmérséklet szabályozó az úgynevezett ejtőkengyeles hőmérséklet szabályozó alapelve az, hogy a mutató helyzetét időszakosan záródó, ollószerű szerkezettel érzékeli. Amint a mutató a skála egy bizonyos helyéhez állított ollóba beforog, az olló nem tud összecsukódni teljesen és a szerkezet ezt a mechanikus jelet dolgozza fel: a kályha fűtését kikapcsolja, vagy erősen lecsökkenti. Az ejtőkengyeles íhőmérsékletszaibályozó számos előnnyel rendelkezik: a beállított, kívánt hőmérséklet-érték a hálózat (ingadozásaitól teljesen független: igen kicsi (0,1%) érzéketlenségi tartománya van: javítása nem követel meg különösebb elméleti felkészültséget; a segítségével kivitelezett szabályozási körök másodperc nagyságrendű lengésekre nem képesek. Az ejtőkengyeles hőmérsékletszabályozó a fenti előnyökkel szemben számos hátránnyal rendelkezik. Ezen hátrányok miatt sok kísérlet történt már más rendszerű szabályozókkal való helyettesítésére. A legsúlyosabb problémát az okozta, hogy a mechanikus érzékelés miatt a szabályozó a mutatóra visszahat: az időszakonkénti megfogás a mutató állását megzavarja, főleg akkor, ha ez az olló hegyével történik. (Kb. a .megfogások 5—10%ában.) Ilyenkor a mutató lelökődik néha a skála kezdőipontjáig. A hőelemes hőfokleolvasók a hőelern kis ellenállása miatt a kritikus alatti, ún. aperiodikus tartományban- dolgoznak, tehát a műszer eredeti helyzetét csak hosszabb idő után éri el. Emiatt az olló működésének periódus ideje nem lehet a fenti beállási időnél (15—2,0 másodpercnél) rövidebb. Természetesen ennél rövidebb időállandójú változásokra az ejtőkengyeles műszer nem reagálhat. A modern — félvezető és műanyagrtechnikában alkalmazott — folyamatokhoz folyamatos szabályozást kívánnak meg. Az ejtőkengyeles műszer erre elvileg alkalmatlan, bár léteznek olyan változatai, amelyek lépcsős ollóval a „kevés" és „sok' információn kívül még egy, vagy esetleg még két kategóriába tudják a bemenő jelet feldolgozni. A szabályozónak számos mozgó- súrlódó alkatrésze van és így élettartama még igen nagy precizitással történt elkészítés esetén is korlátozott. Ujabban a megfogott .mutató
