149424. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoláselrendezés integrálóan ható elektronikus szabályozó rendszerhez
Megjelent: 1962. június 15. ^ MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.424. SZÁM 21. a4 . 21-35. 21. e. 29—36. OSZTÁLY — ZE-170. ALAPSZÁM Kapcsoláselrendezés integrálóan ható elektronikus szabályozó rendszerhez Zentralinstitut für Kernphysik, Rossendorf bei Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Feltaláló: Schubert Gerhard mérnök, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság A bejelentés napja: 1960. szeptember 28. Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1960. március 12. A találmány kapcsoláselrendezés integrálóan ható elektronikus szabályozó rendszerhez;. Az ismert elektronikus szabályozó kapcsolások, amelyek elektroncsöves vagy tranzisztoros erősítőket tartalmaznak, többnyire arányos működésűek és különböző hátrányaik vannaik. Ismeretesek elektromechanikus integrálóan ható szabályozószervek is, amelyek szervomotorokkal, méröpoteneióméterékkel, sib. vannak felszerelve és ezért sok alkatrészből álló preciziós berendezésekik ént vannak kiképezve. A találmány egy szabályozókapcsolásnaik egyszerű elektronikus megvalósítása, amely mindazokon a helyeken alkalmazható, ahol integráló szabályozó hatás a követelmény és a különböző szabályozó és beállító értékeket analóg villamos feszültségértékekké vagy áramértékekké lehet átalakítani. Az alábbiakban egy kiviteli példa kapcsán a találmány szerinti kapcsolást egy ismert kapcsolással 'hasonlítjuk össze. A magtechnikai és 'magfizikai munkánál .a kis-és nagyfeszültségű tartományiban gyakran van szükség stabilizált tápfeszültségekre. A szükséges feszültség állandóság előállítására a kapcsolások, — amint ismeretes — egy 'referencia feszültségforrásból, esetleg feszülitségátaláíkítóból — például egyenirányítóval ellátott nagyfrekvenciás generátorból, egy szabályozó szerviből, valamint a szabályozó szervre ható szabályozó erősítőből állnak. Az előírt értéktől való eltérés esetén a szabályozó erősítő a stabilizálandó feszültségből visszavezetett feszültségrész és .a referencia feszültség összehasonlításaiból származó hibajelet kap, amely megfelelő erősítés után a szabályozó szervet befolyásolja. Az előírt értéktől való eltérés megmaradó értéke az eredeti hibának a szabályozó kör erősítési tényezőjével való osztásálból adódik. A szabályozó rendszer arányosan működik. Az ismert berendezéseknél elérhető állandóság értéke a következő tényezőikitől függ. 1. A berendezés feszültségstabilitása nem lehet nagyobb, mint a referencia feszültségforrás stabilitása. 2. A szabályozó erősítőnek a berendezés bemenetére vonatkoztatott instabilitásai hozzáadódnak az odavezetett hibajelhez. 3. A feszültségosztónál, amely a stabilizálandó feszültségből származó összehasonlító feszültség részének élőállítására szolgál, az osztási viszony külső 'befolyásoktól függően változhat. Ha szabályozó erősítőként egyenfeszültségű erősítőt alkalmaznak, akkor ennek (bemenő potenciálja mindenkor különbözik 0 volttól és ez a körülmény nagyfeszültségű berendezéséknél — amenytiyiben a feszültség pólusainak felcseréihetősége szükséges, — hátrányként jelentkezik. Ezt csak nagyobb kapcsolási és szigetelési ráfordítással lehet kiküszöbölni azáltal, hogy a feszültség előállítást és a szabályozó kapcsolást föjdelésmentesen képezik ki, vagy pedig vibrátoros erősítőt alkalmaznak, Míg a felsorolt feszültségstabilitást korlátozó tényezők közül az első nem ikerülhető meg, a harmadikat megfelelő konstrukciós kivitellel és a feszültségosztó alkatrészeinek megfelelő megválasztásával, azáltal, hogy értékeik hőfokfüggősége azonos, és más külső [befolyásoktól védettek, elhanyagolható mértékűre lehet csökkenteni. A szabályozó erősítő instabilitása és a maradék hibajel az arányosain működő szabályozó rendszereknél mindenkor teljes nagyságban hatnak. A következőkben olyan integráló szabályozó berendezést ismertetünk, működési módja alapján,
