149423. lajstromszámú szabadalom • Eljárás módosított sellak előállítására

Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% •íir ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.423 SZÁM 39. c. OSZTÁLY — VI—315 ALAPSZÁM ——•»' ' Ilin—»i——«

——^^.—i——»——•———^—————• _ —— SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás módosított sellak előállítására Villamosipari Kutató Intézet Klement Gottwald Villamossági Gyár Feltalálók: Hevenesiné, dr. Magyar Laura vegyészmérnök, Dávid Péter vegyészmérnök, Zoltánné, dr. Windisch Klára vegyészmérnök, Szabady Jenő gépészmérnök A bejelentés napja: 1960. augusztus 25. A találmány lényege a sellak módosítása oly módon, hogy a módosító vegyület, főképpen műgyanta, megfelelő funkciós csoportja révén a sellakkal (reakcióba lép és a keletkezett reakciótermék a kiindulási anyagaknái jobb tulajdonságokkal rendelkezik. Számos példát találunk a gyakorlatban, és a szakirodalomban a sellak módosítására. A módosítások legnagyobb része a sellaik aktív csoportjait figyelmen kívül hagyva, legtöbbször tapasztalati úton, különféle anyagokkal igyekszik a sellak tulajdonságait megjavítani. Ezek az eljárások rendszerint a sellak lágyítását célozzák és a sellakot nem mint egy gyanítasz intézis alapanyagát tekintik. Amint a szakirodalomból ismeretes, a sellak legnagyobbrészt oxisavnak tekinthető, karboxil és hidroxilcsoportokat tartalmaz, ezért alkoholokkal és savakkal észterezihető, és alkoholokkal étarezhető. Ilyen reakcióik lehetősége késztetett bennünket arra, hogy a sellakot kombináljuk fenolokkal, fenolgyantákkal, karbonsavakkal, alkoholokkal, fenolos hidiroxdl, vagy epoxi végcsoportú fenolhalohidringyantákkal. Mint ismeretes, a sellak tulajdonságai javulnak akkor, ha a sellakot alkidgyantákkal, vagy aziok komponenseivel alkidiképződéssel egybekötve reagáltatjuk. Azt találtuk, hogy pl. ragasztóképesség szempontjából sokkal joibtb eredményre jutunk akikor, ha a sellakot nem az előbb említett módon, hanem csupán szerves savval, pl. ftálsavanhidriddel reagáltatjuk. Különösen rugalmas és jól tapadó termékek keletkeznek akkor, ha a ftálsavanhidriddel reagált sellakot pl. epoxacsoportokat tartalmazó fenolhalohidrin-gyantával tovább kombináljuk. Ugyancsak jobb eredményre jutunk az említett ismert eljárásnál akkor, ha a sellakot pl. polivinilalkohollal reagáltatjuk és az így keletkezett terméket tovább módosítjuk fenolgyantával. A sellak és polivinilalikdhöl reakcióteirméke rugalmasabb, mint az ismeretes eljárással glicerininel és dikarbonsavval, ill. monokaribonsavval készült termék. Természetesen a sellak reakcióba hozható tulajdonságainak javítására egyszerű, megfelelő aktív csoportokat tartalmazó szerves vegyületekkel is, azonban tapasztalataink szerint jobb eredményekre jutunk műgyantáik, vagy műgyantakevekek alkalmazásával. A találmány szerint eljárva a sellakot reakcióba hozhatjuk a kész műgyantával, de vezethetjük a reakciót úgy is, hogy a műgyantaszinitézist sellak jelenlétében folytatjuk le, és a sellak a reakció folyamán, épül be, vagy a képződött műgyantával in statu nascenidi reagál. Létrehozhatjuk a sellak és műgyanta közötti reakciót olvadékban, vagy oldatban. Eljárhatunk úgy is, hogy a sellak és a módosító komponensek keverékét állítjuk elő és a felhasználás körülményeit szalbjük meg úgy, hogy a reakció létrejöhessen, azonban a íreakeiókomponenseket a felhasználást megelőzően is részleges reakciónak vethetjük alá. A sellakkal reakcióba lépő műgyanták, ill. vegyületek és a sellak aránya, sellak: módosítás = = 30 : 70 és 99 : 1 között változhat. Az arányt az