149421. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolóberendezés elektromos impulzusok előállítására

Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.421 SZÁM 21. g. 38. 74. b. OSZTÁLY — VA-918. ALAPSZÁM Kapcsolóberendezés elektromos impulzusok előállítására VEB Vakutronik, Dresden, NDK Feltaláló: Sureck Karl-Wolfgang mérnök, Dresden, NDK A bejelentés napja: 1960. november 17. Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1960. július 14. A találmány oly berendezés, mely elektromos impulzusok sorozatainak pontos és közvetlen előállítását teszi lehetővé, mimellett valamely impulzussorozat kezdetének időpontja teljesen önkényes és kiválasztható. Ismeretesek oly 'berendezésék impulzussorozatok előállítására, melyek szinuszhullámú generátort vagy impulzusgenerátort vezériőimpulzusokkal be-és kikapcsolnak. Az így előállított impulzuscsop art dk kezdetének időpontja önkényes. A szinuszhullámú generátort tartalmazó ismert (berendezés önmagában véve inem szolgáltat impulzusokat. A leadott sziinuszfeszültséget ehhez előbb utólagosan kell különleges alakító kapcsolásokban impulzusokká átalakítani. Ezenfelül pótberendezések szükségesek az elkerülhetetlen berezgési és csillapodási folyamatok csökkentésére. Az egyszerű impulzusgensrátorkapcsolásokat tartalmazó berendezéseknél azonban nem kívánatos berezgési és csillapodási folyamatok mutatkoznak. Emellett a kapcsolások frekvenciaálilandósága csekély. Az emiatt gyakran pótlólag szükséges frekvenciastábüizálóknál frekvenciaváltozásikor a késleltető vezetékeken kívül a generátor egyéb frekveneiameghatározó tagjait (az R—C tagokat) is egyúttal át kell kapcsolni. A találmány feladatául tűzte ki, hogy az ismert berendezések e ihiibáit elkerülje. Ezt „Schmitt— Trigger"-ként ismert kapcsolási berendezéssel éri el, amelyet a végén előnyösen rövidrezárt, meghatározott futási idejű oly késlelteitővezetékkel kapcsolnak össze, 'mely vagy az első cső anódjára, vagy mindkét cső katódjára van rákapcsolva. Az ismert Schmitt—Trigger kapcsolás önmagában véve kétszeresen galvanikusan csatolt kétcsöves erősítőiként dolgozik. Ha az első cső vezérlőrácsa nullpotenciálon van, az 'első cső zárva van és a második cső áramot vezet. Ha az első cső vezérlőrácsának a potenciálját felemeljük, akkor bizonyos feszültségnél az első cső ánamvezetővé lesz, a kapcsolás átbillen és a második cső záródik. Ha az első cső vezériői-ácsának potenciálját ismét csökkentjük, akkor a kapcsolás az első cső vezérlőrácsának meghatározott feszültségénél ismét visszabillen a kiindulási állapotba. Ekkor á második cső anód'j'án egy impulzus levehető. Egy késleitetővezetéknek a Schmitt—Triggerkapcsolásna való alkalmas rákapcsolása útján a szándékolt új tulajdonságok adódnak ki. Az első cső vezéirlőrácsának egy meghatározott potenciáljánál rezeg ez a berendezés, A második cső anód járói ekkor 2 x tartalmú és 4 x távolságú derékszögű-négyszögimpulzusok vehetők le. A berendezés rezgései az első cső vezérlőrácsán elektromos impulzusaik útján e vezérlőimpulzusokkal merev fázisban be- és kikapcsolhatók. Ha a Schmitt—Triggar-ikapcsolást összhangba hozzuk a futásidő-kiegyenlítő szűrőlánc (hullámelienállásával, a berendezés mentesül a berezgési és csillapodási folyamatoktól. A Schmitt—Triggerkapcsolás speciális tulajdonságai folytán két impulzus távolsága gyakorlatilag csupán a késleltetővezeték %'. futási idejétől függ. Fireikveneiaváltozásnál tehát csak a késleitetővezetéket kell átkapcsolni. A rajz a találmány egy példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1 késleltető vezeték lehet úgy az első 4 cső anódjára, mint a második 9 cső vezérlőrácsára, vagy pedig mindlkét 4, 9 cső katódjára rákapcsolva. A Schmitt—Trigger ^kapcsolás tranzisztorokkal is kivitelezhető.