149418. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás AM-PM konverzió és AM-kompresszió mérésére
Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.418. SZÁM 21. a4 . 1—13. OSZTÁLY — 'TA—571. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Mérési eljárás AM—PM konverzió és AM -kompresszió mérésére Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: dr. Sárkány Tamás, tudományos munkatárs, budapesti lakos A bejelentés napja: 1960. október 10. Ismeretes, hogy frekvenciamodulált rádióvevőkészülékek tényleges üzemben nem tiszta frekvenciamodulált (továbbiakban: FM) jelet, hanem olyan jelet kapnak, amely a kívánt frekvenciamoduláción kívül amplitúdómodulációt (továbbiakban: AM) is tartalmaz. Az FM-vevőkészülékben ún. limiter-áramkör található, amelynek feladata az ÁM lehető nagymértékű lecsökkentése. A limiter-áramkör AM-csökkentésének mértékét AM-kompressziónak nevezik. Az AM-kompressziót általában decibel-egységekben szokás megadni, és ez azt fejezi ki, hogy AM-bemenőjel esetén a kimenő és bemenő AM-jel modulációs mélységeinek viszonya hány decibel. A limiter-árarmkörök — azon a kívánatos tulajdonságon kívül, hogy a bemenő AM-jel modulációs mélységét csökkentik —, azzal a nemkívánatos tulajdonsággal is rendelkeznek, hogy a bemenőjel amplitúdómodulációját átalakítják fázismodulációvá (továbbiakban: PM). Ez azért zavaró, inert a PM egyenértékű valamilyen FM-mel, amelyre az FM-vevőkészülék érzékeny, és így a vevőkészülék nemkívánatos kimenőjelet ad, ami torzításnak felel meg. A limiter-áramkörök azon tulajdonságát, hogy a bemenőjel AM-jét átalakítják PM-mé, AM—PM konverziónak nevezik. Az AM—PM konverziót általában fok/decibel egységekben szokás megadni, és ez azt fejezi ki, hogy 1 decibeles bemenő AM-jel hány fokos kimenő PM-et eredményez. Az irodalomban több mérőmódszer ismeretes AM—PM konverzió és AM-kompresszió mérésére, amelyek közös hiányossága az, hogy általában a tulajdonképpeni mérés eredménye nem szolgáltatja közvetlenül a keresett adatokat, hanem azokat többé- kevésbé bonyolult képletekbe helyettesítve, esetleg digramokat használva jutunk csak a keresett adatokhoz. Ez hosszadalmas eljárás és az így kapott adatok pontossága általában nem kielégítő. A találmány olyan mérési eljárás, amely közvetlen leolvasással adja az AM—PM konverzió és az AM-kompresszió értékét, tehát képletek vagy diagramok használatát nem igényli. A mérési eljárás azon alapszik, hogy a mérendő áramkör bemenetére amplitúdóban és fázisban egyidejűleg modulált (továbbiakban: AM + PM) jelet adunk, • és az áramkör kimenő jelének spektrumát vizsgáljuk. Ismeretes, hogy kis modulációs indexek esetén ez a spektrum a vivőhullámból és két oldalsávból áll. A mérési eljárás megértéséhez ismernünk kell egy AM + PM jelre vonatkozó következő három tételt: 1. ÁM + PM-jelet három adat jellemez: az AM nagysága, a PM nagysága és az AM és PM közötti fáziskülönbség. 2. AM + PM-jel spektrumában a két oldalsáv amplitúdója általában különböző, kivéve azt az esetet, amikor a két moduláció között 90 fokos fáziskülönbség "van. 3. Ha AM + PM-jelben a PM nagyságát úgy változtatjuk, hogy változtatás közben a két moduláció közötti fáziskülönbség állandó 90 fok -értékű maradjon, akkor eközben a két oldalsáv — állandóan egyező —• amplitúdója akkor lesz minimális, amikor a PM zérus értéken megy át. Ezek után ismertetjük a találmány szerinti mérési eljárást. A mérendő áramkör bemenetére AM -f- PM-jelet adó generátorral csatlakozunk. A bemenőjel AM-jének nagyságát rögzítjük, és a bemenőjel PM-jének nagyságát és a két moduláció közötti fáziskülönbséget szukcesszív beállításokkal úgy szabályozzuk, hogy a bemenő PM éppen kom-
