149405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különleges színezékfelvevőképes textilrostok előállítására

Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.405 SZÁM 29. b. OSZTÁLY — MO—435. ALAPSZÁM Eljárás különlegesen színezékfelvevőképes textilrostok előállítására Montecatini Societa Generale per l'Industria Mineraria e Chimica cég, Milano (Olaszország) Feltalálók: Cappuccio Vittoria, Riboni Ubaldo mindketten Milano (Olaszország) A bejelentés napja: 1960. június 7. Olaszországi elsőbbsége: 1959. június 9. A találmány kristályos poliolefin-alapú keverékekből történő rost-előállításra vonatkozik, mégpedig olyan rostok előállítására, amelyek különlegesen jó színezékfelvevőképességet mutatnak. Különösen jó színezékfelvevőképességű textilrostoknak kristályos poliolefinekből történő előállítására az irodalom már ismertet eljárásokat; ezeket a korábbi eljárásokat az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. Rostok előállítása keverékekből. A poliolefineket egyéb gyantákkal (epoxi-gyan ták, poliamidok, poliiminek, poliészterek és hasonlók) keverik, amelyek a rostokat színezhetővé teszik, majd az így kapott színezhető keveréket a szokásos módon fonják. Epoxi-gyanták esetében ezt követően a rostokat bázisos anyagokkal szokták kezelni. 2. Reakcióképes monomerek felvitele a rostokra. A poliolefin-rostokat reakcióképes monomerekkel kezelik, mégpedig olyan anyagok jelenlétében, amelyek az említett monomerek polimerizációját katalizálják; így e monomerek rápolimerizálódva kötődnek a rostokon. Monomerként vinil-monoméreket (akrilnitril, sztirol, vinilészterek), vinilpiridineket, izopropenilpiridineket, általában nitrogéntartalmú monomereket, vagy sav-monoméreket tartalmaznak. 3. A poliolefinek keverése különféle monomerekkel a fonás előtt. A poliolefineket fonás előtt vinil-monomérekkel, sav-monomérekkel vagy hasonlókkal keverik, majd az így kapott keverékeket a szokásos módon alkalmazzák textilrostok előállítására. 4. A rostok kémiai kezelése. A poliolefin-rostokat szulfonálják és a szulfonált rostokat aminokkal kezelik. Azt találtuk, hogy jobb színezékfelvevőképességű textilrostokat állíthatunk elő (amelyek különösen savas színezékekkel festhetők Jól), ha a poli olefint valamely alifás vagy aliciklusos, telített vagy telítetlen dikarbonsavval vagy valamely ilyen dikarbonsav funkcionális származékával keverjük és az így kapott keveréket fonjuk; a rostokat azután amin- vagy iminvegyületekkel való kezelésnek vetjük alá. Az aminnal nem kezelt rostok azonban diszpergált acetát-színezékekkel, valamint bázisos színezékekkel szintén festhetők. Dikarbonsavként különösen a következők alkalmazhatók: borostyánkősav, szebacinsav, adipinsav, azelainsav, glutársav, pimelinsav, önantsav, nonándikarbonsav, dekándikarbonsav, fumársav, maleinsav vagy maleinsavanhidrid, valamint ftálsav ill. ftálsavanhidrid. A dikarbonsav mellett csekély mennyiségben valamely „szilárd diszpergálószert" is keverhetünk a poliolefinhez. E célra alkalmas szilárd diszpergálószerek: cetil-és sztearilalkohol, sztearinsav, tereftálsav, benzoin, furoin, vinilsztearát, glicerin-mono-, di- és triszte arinészter, monoetanolaminsztearát, sztearinsavamid, N-dieta,nol-lauramid, 6—3'0 szénatomot tartalmazó alifás aminők, etilénoxid alkoholokkal, aminokkal ill. fenolokkal képezett kondenzációs termékei, poliakrilnitril, polisztirol, sztirol-kopolimérek, terpén-polimérek stb. A találmány értelmében alkalmazásra kerülő dikarbonsav-vegyületeket a keverék mennyiségére számítva 1—20 súly% mennyiségben adjuk a poliolefinhez. A szilárd diszpergálószert az egész keverék mennyiségére számítva 0,1—5% mennyiségben alkalmazhatjuk. A poliolefinek és dikarbonsav keverékéből készített rostok aminnal való