149402. lajstromszámú szabadalom • Eljárás analeptikus hatású N-szubsztituált amino-norcamfanszármazékok előállítására
4 149.402 gyasavval és 3,82 ml . 33 térfogatszázalékos formaldehid oldattal 4 óra hosszat 100°-on melegítünk. Lehűtés után hígított nátronlúggal lúgosítunk, és kiéterezünk. Az éterből 9,6 bázist kapunk, Fpoi = 165°. 7. példa: 2-fenil-3-etilpropilamino-biciklo-{2,2,l)-heptán 43,02 g a 2. példa szerint kapott 2-fenil-3-etilamin-biciklo-(2,2,l)-heptánt 12,3 g n-propilbromiddal 12 óra hosszat bombacsőben. 120°-ra melegítünk. Lehűtés után abszolút éterrel hígítunk, a kivált 2-fenil-3-etilpropilamino-biciklo-(2,2,l)-heptán-hidroforomidról elválasztjuk és a reakciótermék éteres oldatát kevés acetanhidriddel és annyi szódával kirázzuk, hogy az elegy lúgos maradjon. Az éteres oldatból a keresett bázist lepárlási maradékként kapjuk, Fpi = 138°. A hidroklorid 175°-on olvad. 8. példa: 2-{3,4-dihidroxifenil)-3-dimetilamino-biciklo-{2,2,l)-heptán. 6 g 2~(3,4-dimetoxifenil)-3-dimetilamin-biciklo-(2,2,l)-heptán-hídrokloridot, melyet szokásos módon 2-'(3,4-dimetoxifenil)-3-ami:no-biciklo-(2,2,l)heptán-hidrokloridból, nátriumformiátból, hangyasavból és formaldehidből állítottunk elő (a 7. példával analóg módon) 60 ml 49%-os brómhidrogénsavval 2 óra hosszat visszafolyó hűtővel főzünk. Lehűtjük, vízzel hígítjuk, nátriumbikarbonáttal lúgosítjuk és kiéterezzük. Az éter lepárlásakor visszamarad a szabad dihidroxi-bázis, amelyet izopropil-alkoholban oldunk. Éteres sósavval végzett semlegesítéskor 5,0 g hidrokloridot kaptunk, melynek olvadáspontja 255°. 9. példa: 2-fenil-3-dimetilamino-3-metil-biciklo-(2,2,l)-heptán. 7,6 g 2-fenil-3-metii-3-aminobiciklo-(2,2,l)4ieptánt 6,9 g hangyasavat és 7,5 g formaldehid oldatot (30%-os) 10 óra hosszat 100°-ra melegítünk. A lehűtött és meglúgosított oldatot kiéterezzük és a mosott és szárított éterből 7,0 g bázist kapunk: Fpo4= 113°. 10. példa: 2-fenil-3-dimeilamino-biciklo-(2,2,2,)-oktán. 7,75 g 2-fenil-3-amino-biciklo-(2,2,2,)-oktán-hidrokloridot 4,42 g nátriumformiáttal, 3,15 ml hangyasavval és 6,9 g formaldehid oldattal (30%-os) 10 óra hosszat 100°-ra melegítünk. A feldolgozás a 9. példa szerint történik. A nyers bázisból 7,2 g hidrokloridot kapunk, amely alkoholéterből való átkristályosítás után 260°-on olvad. 11. példa: , 2-(«-naftil)-3-dimetilamino^biciklo-(2,2,l)-heptán. 5,5 g 2-(naftalin)-3-amiino-biciklo-j (2,2,l)-heptán-hidrokloridból lúgosítással, metilénkloridos kirázással és az oldószer ledesztillálásával a szabad bázist előállítjuk és 16,4 g 35%-os formaldehid oldattal, valamint 4,6 g hangyasavval elegyítjük. 120°-ra 3 óra hosszat tartó melegítés után a 9. példa szerint dolgozzuk fel. 3,8 g hidrokloridot kapunk, melynek olvadáspontja 307°. 12. példa: 2-{$-piridil)-3-dimetilamino~biciklo^(2,2,l)-heptán. 7,4 g 2-(/>, -piridil)-3-ammo-biciiklo-(2,2,l)-heptánt 7,9 g hangyasavval, 1 ml vízzel és 8,7 g 30%-os formaldehid oldattal 12 óra hosszat l'0'0°-ra melegítünk. 39,5 ml n-sósavval elegyítjük, vákuumban szárazra pároljuk és a maradékot alkoholéterből átkristályosítjük. Az így kapott dihidroklorid 243°-on olvad. 13. példa: 2-fenil-3-trimetilammónium-biciklo-(2,2,l)-heptánklorid, , 6,45 g 2-fenil-3-dimetilamino-biciklo-(2,2,l)-heptánt 15 ml abszolút alkohollal és 5,1 g metiljodiddal leöntünk, A metiljodid leválása rövid idő múltán megkezdődik; ez néhány óra múltán abszolút éter hozzáadásával teljessé válik. Az erősen higroszkópos só izopropilalkoholból átkristályosítható. Ezüstkloriddal hígított alkoholban való rázassál vagy metanolos sósavval desztillálva metilklorid vegyületté alakítjuk, amit acetonból való átkristályosítás után kapunk, 140° olvadásponttal. 14. példa: 2-fenil-3-pirrolidino-bicÍ!klo-(2,2,l)-heptán. 9,35 g 2-fenil-3-aminobiciklo-{2,2,l)-heptánt 11,8 g tetrametilénbromidda] és 50 g 10%-os nátronlúggal 10 óra hosszat keverés közben, visszafolyó hűtővel főzünk. Az olajos bázist lehűtés után kiéterezzük és az éteres oldatból hígított sósavval extraháljuk. A savas kivonatból lúgosításkor leváló bázist kiéterezzük és a nátriumszulfáttal szárított éterből bepárlással kinyerjük. A maradékot acetonban felvesszük, éteres sósavval semlegesítjük és éter hozzáadása után 12,3 g nyers 2-fenil-3-pirrolidino-jbiciklo-(2,2,l)-heptán-hidrokloridot kapunk, melynek olvadáspontja 207°. Acetonból vagy dioxánból való átkristályosítással az olvadáspont 216°-ra emelkedik. 15. példa: 2-fenil-3-piperidinobiciklo-{2,2,l)-heptán. A 14. példával analóg módon 9,35 g 2-fenil-3-amino-biciklo-(2,2,l)-heptánnak 12,65 g pentametilénbromidclal való átalakításikor 2-fenil-3--piperidinobiciklo-(2,2,l)-heptán-hidrokloridot kapunk, amely , acetonból való átkristályosítás után 222°-on olvad. 16. példa: 2~fenil-3-morfolmobiciklo-(2,2,l)-heptáiii. 9,35 g 2-fenil-3-ammo-bieiklo-(2,2,l)-heptánból és 7,9 g ß, /?-iikloriddietiléterből a 14. példával analóg módon 2-fenil-3-morfolino-biciklo-(2,2,l)-heptán-hidrokloridot kapunk, melynek olvadáspontja 258°.
