149398. lajstromszámú szabadalom • Forgatószerkezet kontakthőmérőhöz
Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •ír \a-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.398. SZÁM 24. g. 29—35. OSZTÁLY — KU—319. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Forgatószerkezet kontakthőmérőhöz Magyar Tudományos Akadémia Kutatási Eszközöket Kivitelező Vállalat, Budapest Feltalálók: Kónya János szerszámkészítő és Karsay Jenő oki. villamosmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. május 9. A találmány forgatószerkezet kontakt hőmérőhöz. Mint ismeretes, a kontakt hőmérőket arra használják, hogy meghatározott előre beállítható hőfokon egy kontaktus zárásával vagy nyitásával áramköröket zárjanak vagy bontsanak és ezáltal bizonyos szabályozó szerveket, jelfogókat vezéreljenek. A kontakt hőmérők ismert, leggyakrabban használt kivitele higanyszállal működik. A hőmérséklet emelkedésekor a higanyszál egy, a hőmérő üvegcső testében elhelyezett és állítható magasságú huzallal jut érintkezésbe és ennek az érintkezésnek következtében egy áramkör zárul, majd pedig csökkenő hőmérsékletnél ez az érintkezés megszűnik és akkor az áramkör ismét megszakad. Ilyen úton az áramkörbe iktatott különböző vezérlőszervek, például . jelfogók, legkülönbözőbb vezérlő feladatokra használhatók fel. Az állítható magasságú huzal beállítására a hőmérő üvegtestén belül elhelyezett menetes orsó szolgál, amelyen egyenesben vezetett anya van elhelyezve és ezen anyához erősítik a fémhuzalt. A menetes orsó forgatása céljából annak felső végére egy lágyvas elemet szoktak elnevezni, amely a menetes orsóhoz rögzítve van és ezen elem kívülről való elforgatásával szabályozzák a menetes orsón levő anya helyzetét és egyben a hozzá erősített huzalnak a magasságát, vagyis a kapcsolási hőfok beállítását. A menetes orsón levő lágyvas elem elforgatása oly módon történik, hogy ez az elem egy, a hőmérőn kívül elhelyezett mágnes terében foglal helyet és a mágnes forgatásával a lágyvaselem is elfordul, magával forgatva a kétoldalt csapágyazott menetes orsót, miáltal a menetes orsón levő anya magassági helyzetét változtatja, A kontakt hőmérők forgatására használt ismert mágnesek előállítása rendkívül nehézkes és drága, mivel az előállító üzemek ragaszkodnak a régi, klasszikusnak mondható patkó alakú mágnesformához. Tekintettel arra, hogy a mágnesen a kívánt alakra való hajlítás után még több műveletet kell végrehajtani, például fúrást; menetvágást stb., a mágnes anyagát i'igy választják meg, hogy azon a kívánt műveleteket a mágnes kilágyítása után végre tudják hajtani, majd ezt követően vetik edzés alá. Ilyen körülmények között erre a célra az újabban kikísérletezett kemény mágnes anyagokat, mint például alnicot, alnico 5-öt, ticonalt stb. alkalmazni nem tudják. Ismeretes olyan megoldás is, amelynél megtartják a patkó alakú formát. Itt is a szárak végei között foglal helyet az előbb említett lágyvas-elem. Ennél a megoldásnál a patkó szárai lágyvasból készülnek és ezek a szárak egy kocka- vagy téglatest alakú mágnest fognak közre, amely ilyenformán már bármilyen jóminőségű mágnesanyag lehet. A gyártás ilyen módja azonban még az előzőkben vázoltnál is drágább. Emellett a jobb mágnesanyaggal nem érnek el az előző megoldáshoz képest térerő növekedést, mert azt a mágnes illesztetlenségéből eredő szórt v eszteségek csökkentik. A találmány olyan forgatószerkezet, amelynél az előzőkben említett mágnesek hátrányai ki vannak küszöbölve, előállításával egyszerű alakja következtében semmilyen utómunkálást nem igényel, mágneses szigetelőanyagba ágyazható és így a kívánt célra közvetlenül felhasználható. A találmány szerinti kontakt hőmérő céljára
