149393. lajstromszámú szabadalom • Beállító szerkezet röntgenállványhoz
Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^"^^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.393. SZÁM 30 a. 1—7. OSZTÁLY — HA—609. ALAPSZÁM Beállító szerkezet röntgenálíványhoz Dr. Hrabovszky Zoltán főorvos és Huszár László mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. július 29. A röntgendiagnosztika mai állásánál a tüdőtávfelvételek sugárirányítása szempontjából két feltételt kell kielégíteni. Az egyik az, hogy a röntgencső vízszintesen állított fősugara mindig a felvételi filmkazetta közepére irányuljon, mert így nyerjük a legjobban értékelhető képvetületet. A másik feltétel megköveteli, hogy a sugárkéve alsó határa ne kerüljön mélyebbre, mint amennyi a tüdőkép diagnoszta kailag értékelhető részeinek ábrázolásához még szükséges. Evvel védjük hatásosan a tüdőmezőknél lejjebb fekvő „gonádokat" (petefészek, here) a sugárártalom ellen és biztosítjuk a jövő generációkat az ebből eredő esetleges sáros következmények ellen. Az eddig használatos tüdő-távfelvételi szerkezeteknél külön állítják be a í'iknkazettát a pácienshez (a kazetta felső szélét tolva a páciens állának magasságába), külön 'mozgatással irányítják a röntgencső fősugarát, a már beállított kazetta közepére, végül — ha egyáltalán törődnek a gonádok sugárvédelmével — a sugárfogó lap sugárárnyék-határát is külön kell beállítani a pácienshez. Ez a háromszoros beállítási mód nehézkes c-s ennek tudható be, hogy a tüdő-távíelvételek készítésénél rendszerint elhagyják a sugárvédelem beállítását a pácienshez, ami az átöröklés szempontjából nem kívánatos. A go nádvéd elem megoldását tehát biztosítani kell a külön-külön mozgásoknak, vagy azok egyrészének kényszercsatolásával. Az első szakaszban ismertetett kettős sugárirányítási feltétel teljesítéséhez azonban szerkezetileg tekintetbe kell venni azt is, hogy a gyakorlatban különböző méretű filmeket használnak a páciens nagysága szerint. Ha pedig változik a filmméret, akkor változik az a hajlásszög is, amelyet — konstans fókusz-film-távolság mellett — a osőfókuszfoól kiinduló és a függőlegesen álló kazetta középpontjára irányuló vízszintes fősugár bezár a fókuszt és a film alsó szélét összekötő képzelt egyenessel, amint ezt az 1. ábra mutatja. A sugár irányítás kettős feladata akkor van maradéktalanul teljesítve, ha sin a = ]/2, tehát ha az (1) csőfókuszból kiinduló és a függőleges filmkazetta közepére irányuló (2) fősugárnak a fókuszt és az (1) magasságú film (4) alsó szélét összekötő (3) képzelt egyenessel bezárt («) hajlásszögének szinusza — az állandó fókusz-film-távolság (k) mellett — azonos lesz a film magasságának a felével. 1/2-vel. A feltüntetett kettős példán P >>1" és ennek megfelelően «' >-«", illetve sin «' ">sm «". Az ábrán nincs feltüntetve a csőfókusz és film közti térrészben függőlegesen elhelyezett sugárfogó lap, amelynek sugárárnyéka hiánytalanul takarja a film alsó széle alatti területet akkor, ha a lap felső széle a (3) képzelt egyenes vonalába esik. A vázolt geometriai összefüggés alapján megoldható az egyszerűsített sugárirányítás, amelynek példaképpeni megoldását a 2. ábra mutatja. A függőlegesen vezetett (1) kazettatartó részt és a hasonlóan vezetett t">> FPiTprfort ó l Q r>ot a CV) kar köti össze. Független i * >zo m ° i i ír 3 -gástól, az (1) és (2) i / mv J in í h° /zete rögzíthetően vá1 o ith U \ o ir>"/itett helyzetek — az f-m i+r, tt r i szeiuggések alapján — a ^u nb>'o i'n i r^o k megfelelően vannak nip v i 3z T t-> e a i 1 íval megjelölve (4/a, 4 b 4 J w c nViai ?mnk megválasztva és megjelölve azok a fo.v^z LILA-vonalak (5/a, 5/b, 5/c), amelyeknek segélyével leolvasható a röntgencső-fókusz- beállítandó padlómagassági adata, a kazettatartó és sugárfogó lap közös függőleges mozgásának (6) hosszmértékskálájáról. A. rajzon fel nem tüntetett röntgencső, amely saját állványán függetlenül mozgatható, a leolvasott adat szerint beállítva, fókuszával a kazettaközépre irányuló vízszintes fősugárnak és a film alsó szélét a sugárfogó lap felső szélével összekötő képzelt egyenes (7) meghosszabbításának a metszéspontjába esik, tehát a sugárfogó lap felső árnyékhatára éppen a film alsó szélére
