149391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heparin előállítására
Megjelent:- 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 N^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.391. SZÁM 30. h. 1-8. OSZTÁLY — GO—708. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás heparin előállítására Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: dr. Bagdy Dániel, az orvostudományok kandidátusa, dr. Cseh György, tudományos osztályvezető és F. Kazi Erisébet, művezető, mindhárman a Gyógyszeripari Kutató Intézet dolgozói, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. október 12. A heparin kinyerésére vonatkozó eljárások a heparinnak az állati szervekből való feltárását csaknem kizárólag enzimekkel végzik. Az előállítási módszerek túlnyomó nagy többsége autolízist alkalmaz, vagyis a túlélő szövet saját enzimeit használja fel: önsmésztés útján viszi oldatba a heparin-fehérjc vegyületet. Más eljárások kívülről bevitt fehérjebontó enzimekkel (tripszin, bakteriális proteáz stb.) emésztik el a heparintartalmú hődenaturált szövetet. Mindkét eljárási mód közös hátránya azonban az, hogy igen hosszadalmas és sok bizonytalansági tényezőt rejt magában. Az enzimes feltárásban haladást jelentett a 147 323 számú magyar szabadalom, amely egy különleges fehérjebontó enzim, az elasztáz alkalmazásával igen rövid időtartamú, részleges fehérjeemésztéssel teszi lehetővé a szövetek heparintartalmának teljes feltárását. Ennek az eljárásnak azonban — számos előnye ellenére is — az előbb felsoroltakkal közös hátránya az, hogy a heparin feltárását, kivonását és a fehérje kötésből való felszabadítását elkülönítve végzi; s minthogy a heparintartalmú kivonatból a heparin-fehérjc vegyület kvantitatív kicsapása és elkülönítése üzemi feltételek között a nyersanyag minőségétől erősen függő, nehezen megvalósítható feladat. gyakorlati használhatósága nem lényegesen jobb a korábbi módszerekénél. A heparinnak a fehérjekötésből való felszabadítására az isimért eljárások többsége tripszines emésztést alkalmaz, a lipoid szennyezések eltávolítására pedig szerves oldószereket (Butturini és mt. U. S. P. 2 571 679). Mások a heparin t bázíkus feistékkomplexének előállítása (M. H. P. Bassiouni — Brit. Pat, 735 739), hosszú szénláncú aminokkal való reakciójának felhasználása útján { A. E. O'Keeffe és mt. U. S. P. 2 552 507), ismét mások kicsapószerekkel (142 367 sz. magyar szabadalom), ill. detergensek alkalmazásával (147 323 sz. magyar szabadalom) tisztítják. Bár az utóbbi 'módszerek lényeges haladást jelentenek a hosszadalmas tripszines emésztéssel szemben, még mindig számos megoldatlan kérdést hagynak maguk után. Kutatásaink során azt találtuk, hogy a heparin a felaprított túlélő heparintartalmú állati szervből az addig ismert eljárásoknál lényegesen egyszerűbben, gyorsabban, és gazdaságosabban tárható fel, ha a heparintartalmú szöyetet nascens klórt leadó vegyülettel, mint hipoklórossavval, vagy annak alkáli-, ill. alkáliföldfémmel képzett sójával, illetve azok keverékével, vagy Mórátokkal, ill. hípoklorit és -klorátok keverékével kezeljük neutrális só jelenlétében. A feltárás — szemben az összes eddigi módszerekkel — neutrális, ill. savanyú közegben is kivitelezhető, s hatásossága jobb azokénál, mert specifikusabb, azonos heparinmennyiséget lényegesen kevesebb kísérő szennyezéssel juttat oldatba. Kutatásaink során megállapítottuk továbbá azt is. hogy az ily módon feltárt, heparin a fehérjekötésből egy lépésben felszabadítható, ha az oldatba juttatott fehérjéket a szöveti rostokra lecsapjuk és elkülönítjük. A feltárás és kivonás, valamint a fehérjernentesítés összevonása, egy lépésben végrehajtott kivitelezésének jelentős előnye az eddigi eljárásokkal szemben az, hogy az előállítás ipari méretben legnehezebben megvalósítható, hosszadalmas kezdeti szakaszait leegyszerűsíti, átfutási ideiét 1—2 napról néhány órára csökkenti, könynyen kivitelezhetové teszi, gazdaságosságát növeli.