149390. lajstromszámú szabadalom • Többfázisú rövidrezárt forgórészű hajtómotorú egyfázisról táplált egyenirányítós felsővezetékes nagyvasúti járművek részére
149.390 o előbb leírt szabályozási módokkal is. A vezérlésnek azonban a találmány szerint mindig ugyanolyan törvényszerűséggel kell történnie, mint az eddig leírt elrendezéseknél, vagyis úgy, hogy a transzformátornak t3 szekunder tekercséről táplált egyenirányító berendezés a vezérlés hatására az egyenirányííott áramot szinusz törvény szerint változóan engedi át a hajtómotorok áramkörén, úgyhogy ezek az előzőkben leírtakhoz hasonlóan, gyakorlatilag nulla periódusszámtól megállapított maximális periódusszámig tetszés szerint változtatható többfázisú váltóáramot kapjanak. A kívánt többfázisú változtatható periódusú áram létrehozására mindazok az elvi megoldások értelemszerűen felhasználhatók ebben az esetben is, mint az előzően említett kontaktus szabályozás esetén, tehát példaképpen akár a 4., akár a 6. ábra szerinti, kontaktusok által működtetett feszültségszabályozás helyett azonban természetesen mindenütt az egyenirányítók közvetlen vezérlését; alkalmazva. Az egyenirányítók vezérléséivel történő szabályozás esetén azonban lehetséges esetleg a transzformátor t2 tekercsének szabályozható feszültségről való táplálásától eltekinteni, mert a változó periódusszámú áram amplitúdójának független változtatása a száraz egyenirányítók vezérlésének megfelelő továbbfejlesztésével célszerűen közvetlenül is biztosítható. Természetesen rácsvezérlés esetén is a 9. ábrán feltüntetett egyfázisú berendezés helyett többfázisú berendezést kell létesíteni a vezérlés többfázisú kialakítása által. Megjegyzendő, hogy az összes ábrákon az egyenirányító csoportban áganként csak egy egyenirányító elem van feltüntetve, a valóságban természetesen a teljesítménytől és feszültségtől függően .minden ágban több egymással sorba és egymással paralel kapcsolt egyenirányító kerül alkalmazásra. A hajtómotorok feszültsége tetszőlegesen választható úgy, hogy az egyenirányítók szempontjából a leggazdaságosabb. A hajtómotoroknál, tekintve, hogy kommutátoruk nincsen — eltérően az egyenáramú motoroktól — lényegesen magasabb feszültség is alkalmazható. így a motorok feszültsége gyakorlatilag 600 és kb. 6'0'00 Volt között tetszőlegesen állapítható meg. Tekintve, hogy a találmány szerinti elrendezésnek igen nagy gazdasági és üzembiztonsági előnyei vannak, és ez az elrendezés ma a legkorszerűbb mozdonyok építését teszi lehetővé, a rendszer nemcsak ipari periódussal táplált (50 periódusú) járműveknél kerülhet alkalmazásra, hanem célszerűen a 16 2/3 periódusról táplált járműveken is. A rendszer egyébként kiválóan alkalmas oly járművek részére is, melyeknek két- vagy többféle periódussal kell járniok. Végül még arra kell rámutatni, hogy célszerű lehet az ismertetett rendszerbe kondenzátorokat (akár párhuzamosan, akán seriesben) is beépíteni, éspedig célszerűen közvetlenül a motorok közelében, és esetleg oly módon, hogy a motorok eredő áramának bármely terhelésnél — különösen a nagyobb sebességeknél — cosinus fi je egy legyen. Ez egyrészt a felsővezeték terhelő áramát, veszteségét és feszültségesásét csökkenti — és ezért nagyobb alállomás távolságokat tesz lehetővé — másrészt az eredő áram csökkentése által a költséges egyenirányító berendezés teljesítménye csökkenthető, továbbá abban az esetben, ha mégis az a megoldás kerül kivitelre, melynél a változtatható periódusszáma,, áram kontaktusok kapcsolása által okozott feszültségszabályozás által hozatik létre, ez a megoldás a kontaktus szerkezet működését, élettartamát és annak méreteit lényegesen kedvezőbbé teszi azáltal, hogy a terhelő árára íáziselíolása ki van küszöbölve Szaoaáaivii igénypontok: 1. Egyfázisú váltóárammal táplált villamos hajtóberendezés, főleg felsővezstékes nagyvasúti járművekhez, amelynek többfázisú rövidrezárt forgórészű hajtómotorai, valamint ezeket tápláló egyfázisú transzformátora van, azzal jellemezve, hogy a transzformátor (pl. ti, t2 , ts) és a hajtómotorok (pl. M) közé mozgó alkatrész nélküli, célszerűen ignitron vagy száraz, egyenirányító szerkezet (pl. G, Gi, G2), valamint ennek egyénirányított áramát gyakorlatilag szinusz függvény szerint változó, változtatható periódusú és változtatható amplitudú többfázisú váltóárammá átalakító szabályozó szerkezet (pl. ts—Ki;L;V—Gi— —G2 ) van iktatva. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szabályozó szerkezet transzformátorról (ti, t2 , t;>) levett egyfázisú feszültségből/áramból többfázisú feszültséget/áramot létrehozó és szabályozó szervként (pl. ts—Ki; L) van kialakítva. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szabályozó szervet legalább részben a transzformátor (pl. ti, t2 . tn) megcsapolásait folyamatosan átkapcsoló és a kívánt periódusszámtól függő sebességgel működtetett kontaktus (pl. K, K\) szerkezet' alkotja. (Pl. 2.. 4. és 6. ábra.) 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgó kontaktus szerkezet (pl. Ki) álló érintkezői és/vagy a transzformátor szekunder tekercsének megcsapolásai szinusz törvény szerint vannak elosztva. (Pl. 2., 4., illetve 6. ábra.) 5. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szabályozó szerv a feszültséget, illetve áramot legalább részben folyamatosan változtató szervként (pl L), változtatható előmágnesezésű fojtótekercsként, illetve transzformátorként és/vagy transzduktoros berendezésként van kialakítva. (Pl. 8. ábra.) 6. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelynek egyenirányító szerkezete vezérelhetően van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a szabályozó /ei Vezet az egyenirányító szerkezet (pl. G, Gi G ) d^fies-dő képességét változó periódusszámu "ind ^ eny szerint és több fázisra bontva Aaltet a c rlésként (pl. V) van kialakítva (pl. 9. abia). 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyenirányító szerkezet (pl. G, Gi, G2 ) és a szabályozó szerkezet (pl. Ki, Li, V) által szolgáltatott változtatható periódusszámú és amplitúdójú egyirányú áramra, ennek legnagyobb érté-
