149390. lajstromszámú szabadalom • Többfázisú rövidrezárt forgórészű hajtómotorú egyfázisról táplált egyenirányítós felsővezetékes nagyvasúti járművek részére

149.3S0 3 tus a középhelyzetből b pont felé mozog. Ha tehát a Ki kontaktus helyét megfelelő törvény szerint változtatjuk, az alkalmazott elrendezéssel a kontaktus megfelelő mozgatása által elérhető, hogy a motoron átmenő áram szinusz törvény szerint változó tetszőleges periódusszámú váltóáram lesz. Ha ugyanis a Kj kontaktust a és b pontok között megfelelő törvény szerint változó sebességgel mozgatjuk, szinusz alakú váltóáramot kaphatunk, ha pedig a Kj kontaktus .mozgásának periódusszámát gyorsítjuk, a motorok részére jutó szinusz alakú csipkézett áram periódusszáma is növekszik. A példaképpen leírt elrendezéssel tehát elérhető egyrészt az, hogy az 50 periódusnak (megfelelően csipkézett egyenirányítóit áram egyrészt egy sxuperponált szinusz törvény szerint változón megy át a motoron (3. ábra), másrészt, hogy a szuperponáit periódusszám gyakoriatilag nulla periódustól emelkedőén tetszőleges, előre meghatározott maximális periódusszámig változtatható. Az így létrehozott változtatható periódusszámú áram rövidrezárt hajtómotorok indítására és hajtására kiválóan alkalmas. Természetes ahhoz, hogy a motoroknak megfelelő indító nyomatéka legyen, a motoroknak többfázisú áramot kell kapniok. A 2. ábrán az egyszerűség kedvéért csak egy egyfázisú áramkörnek megfelelő elrendezés van ábrázolva, ugyanily módon azonban tetszőleges fázisú és fázísszámú (pl. kétfázisú vagy háromfázisú) áramok hozhatók létre. Ha ugyanis Ki kontaktussal kényszerkapcsolatban egy másik kontaktus is mozog a t3 tekercselésen Ki kontaktushoz képest időben eltolva, akkor egy második áramkörben egy eltolt fázisú, ugyanolyan periódusszámú áraim jön létre. Háromfázisú rövidrezárt motorokat •alkalmazva, pl. 3 áramkört kell létrehozni, melyekben az áramok 120° időkésleltetéssel folynak. A többfázis létrehozatala az egyenirányítók számát nem növeli, mert az egyenirányító egységek egy 'bizonyos teljesítményre vannak méretezve és háromfázisban 6 csoportra osztva összesen csak ugyanoly számú egyenirányító szükséges, mint amennyi azonos teljesítményre egyfázisnál két csoportra osztva szükséges lenne. Mindössze a mozgó kontaktusokat kell úgy kiképezni, hogy a három kontaktus egymással kényszerkapcsolatban úgy mozogjon, hogy egymáshoz képest fázisban — 3 fázisnál 120°-kai — eltolva végezzék kapcsolásaikat. A Ki 'kontaktus változtatható sebességgel történő periodikus mozgatása, mint a fentiekből is látható, a csipkézett egyenáramot tetszés szerinti periódusszámú áramra alakítja át. A mozdony helyes működtetéséhez azonban az is szükséges, hogy a motorokon átfolyó áramnak amplitúdója is változtatható legyen, a motorok által mindenkor kifejtendő teljesítménynek megfelelően. Ez a 2. ábrán bemutatott elrendezéssel példaképpen ugyanúgy történik, mint más ismert mozdonytranszformátornál. A transzformátor tj tekercselésén (illetve arról leágaztatott kontaktusokon) elmozgó vagy azokkal egymás után érintkezésbe kerülő K kontaktusnak a tekercselés mentén való elmozgatása által a t-z és ta tekercs változó feszültséget kap, ami .meghatározza a Ki kontaktus mozgatása által létrehozott változó áram amplitúdójának nagyságát. A leírt szerkezet tehát alkalmas egyrészt arra, hogy az egyenirányítóit áramból a rövidrezárt forgórészű hajtómotorok részére gyakorlatilag nulla periódustól meghatározott maximális periódusszámig többfázisú és változtatható amplitúdójú váltóáramot hozzon létre az egyfázisú 50 periódusú munkavezetékről transzformátoron át táplált célszerűen száraz egyenirányítós berendezésen keresztül. A találmány szerinti berendezés tehát egyszerűen és tökéletesen megoldja a feladatot, hogy a nagyvasúti járművek rövidrezárt hajtómotorokkal legyenek vontathatok anélkül, hogy forgó nagyteljesítményű gépcsoportokat, kellene a járművön, elhelyezni. A 2. ábrán az egyszerűség okából a Ki kontaktus mint csúszó érintkező van felrajzolva, amelyet a és b pontok között olyan változó sebességgel kell mozgatni, hogy az egyenirányítókon és motoron átmenő áram feszültsége időbelileg lehetőleg szinusz törvény szerint változzon. A 2. ábrán bemutatott szerkezetnél, melynél a csúszókonta.ktus magán a tekercselésen csúszik, a kontaktus feszültsége annak elmozgatása' alatt a mozgatással arányosan, egyenletesen változik. Ezért ennél az elrendezésnél ahhoz, hogy a feszültség szinusz törvény szerint változzon, az szükséges, hogy a kontaktus sebessége időbelileg (hasonlóan az ingának vagy rezgő tömegeiknek a sebességéhez) szinusz törvény szerint változzon. A valóságban ilyen alternatív mozgatást végző kontaktus helyett természetesen sokkal célszerűbben alkalmazható egyenletes körmozgást végző szerkezet. A találmány szerint ezt nagyon egyszerűen el lehet érni oly módon, hogy egy állandó sebességgel, illetve állandó gyorsulással vagy lassulással forgó kontaktus-, vagy kontaktusok kapcsolását kényszermechanizmussal vezérlő szerkezet úgy van kiképezve pl. az álló kontaktusoknak, illetve vezérlő elemeknek a kerület mentén változó távolságban való elhelyezése által, hogy a szerkezet állandó sebességű forgása esetén a kontaktusok kapcsolása által létrehozott feszültség szinusz törvény szerint változik. Ugyanez az. eredmény érhető el a kontaktusoknak, illetve vezérlőberendezéseknek a kerületen való egyenletes elhelyezése mellett megfelelően választott feszültségfokozatú megcsapolások alkalmazása által is. A kontaktus szerkezet természetesen bármely ismert kivitelű gyorsmozgásra alkalmas szerkezet lehet, kisebb teljesítményeknél pl. csúszó kontaktusok alkalmazhatók, nagyobb teljesítményeknél pedig pl. olyan külön pillanatműködtetésű kapcsoló kontaktusok, melyek működését a forgószerkezet úgy vezérli, hogy a kontaktusok kapcsolása által a feszültség a már említett szinusz törvény szerint változik. Többfázis esetén a szerkezetben a kontaktusokat példáiképpen több síkba helyezve el, az egyes síkokban a szerkezet úgy van kiképezve, hogy a kontaktusok egymáshoz képest eltolva a szükséges fáziseltolásnak megfelelően működnek. A szabályozás a 2. ábrán példaképpen a kisfeszültségű tekercsen van ábrázolva az egyszerűség kedvéért, lényegében azonos elv szerint azon-