149382. lajstromszámú szabadalom • Fordulatszám-különbségmérő automata, különösen textilipari irezési nyúlásmérés céljára

2 149.332 A találmány szerinti mérőberendezésnek nagy előnye, hogy a mérés pontosságát a fonal sebességének változása, vagy a berendezés leállítása nem zavarja. A találmányt példák énti kivitelen rajzok kapcsán részletesebben magyarázzuk. Az egyes ábrákon azonos jelzések azonos alkatrészeket jelölnek. Az 1. ábra a nyúlásmérő 'berendezés elvi . elrendezéséi: mutatja. A 2. ábra a nyúlásmérő berendezés egy példakénti vázlatos elektromos kapcsolás elrendezésé. A 3a. és 3b. ábra még nem nyújtott fonal letapogatására szolgáló henger egy lehető elrendezését, illetőleg annak részleteit mutatja példakénti kivitelben, vázlatosan, míg a 4a és 4b ábrák a 3a és 3b ábrákhoz hasonlóan a már nyújtott fonalat letapogató hengerre vonatkoznak. Amint az 1. ábrából látható, az írezcndő fonal 33 állványról csavarodik le és ismert berendezésen írezve 34 hengerre csavarodik fel. A még írezetlen fonalra 1 mérőhenger nyomódik, míg az írezettre 2 mérőhenger és a mérőhengerek kerülete például oly módon van megválasztva, hogy 10 -méter fonal áthaladása esetén a mérőhengerek 100 fordulatot tesznek meg. A fonal haladása 35 nyíl irányában történik. Ha a két henger egyszerre indul, akkor a 2 henger a fonal nyúlása miatt előbb teszi meg a 100 fordulatot, mint az 1 henger. A 2 henger századik fordulata után egy elektromos számláló szerkezet kapcsolódik be, amely leszámolja, hogy az 1 hengernek még hány fordulatot kell megtennie a századik körülfordulásig és ez a fordulatszám egyenlő a nyúlási százalékkal. A számlálás összegét megfelelő közbeiktatott és később példaként ismertetett szervek útján 15 voltmérővel közöljük. Ennek skáláján a nyúlás közvetlenül százalékban kifejezve olvasható le. Az előbb vázolt nyúlásmérő berendezésnek példakénti kivitelét a 2., 3. és 4. ábrák mutatják. A 2 henger (4a. és 4b. ábra) 36 csiga közbeiktatásával 1 : 100 áttétellel a 3 kereket forgatja, amelyre dörzskapcsolattal 4 tárcsa fekszik fel. A 4 tárcsát 37 ütközővel ellátott 5 elektromágnes akadályozza a forgásában. Az 1 henger (3a. és 3b. ábra) 38 csiga közbeiktatásával ugyancsak 1 : 100 áttétellel 6 kereket forgatja. A keréken levő 39 ütköző 7 érintkezőt működtet és minden századik fordulat után zárja az 5 elektromágnes ós 8 jelfogó áramkörét (2. ábra). Ha 5 elektromágnes meghúz, 37 ütközőt kiemeli megakasztó helyzetéből és 4 tárcsa felszabadul. így a 4 tárcsa akkor kezdi meg körülforgását, amikor a 6 kerékkel vezérelt 7 érintkező zár. Ez egy mérési periódus kezdete. A 2 henger a nyúlás következtében előbb teszi meg a századik fordulatot és akkor a 4 tárcsát ismét megállítja az 5 árammentes elektromágnes 37 ütközője. Az 5 mágnes 37 ütközője zárja a 9 jelfogó áramkörét a földön keresztül (2. ábra). A 9 jelfogó saját 41 és 8 jelfogó 42 nyugalmi érintkezőjén keresztül zárja a 10 és 11 markergépek áramkörét. A 10 és 11 markergépek az 1 henger 12 érintkezőiről váltakozva az 1 henger minden nsgyed-fordulatában egy-egy impulzust kapnak. A 12 érintkezőket az 1 henger négyzet^keresztmetszetű 42 része működteti. Ennek megfelelően a markerképek felváltva lépnek és számlálják az 1 henger negyed-fordulatait. A felváltva történő számlálás azért szükséges, mert a markergépek számlálási sebessége korlátozott. Más gyorsabb számláló berendezést is lehetne alkalmazni, de az egyrészt drágább, másrészt megbízhatóság szempontjából az itt bemutatott megoldás a gyakorlatban kifogástalannak mutatkozott. A számlálás akkor fejeződik be, amikor az 1 henger is eléri a századik fordulatot. Ekkor a 7 érintkező zárja 8 jelfogó áramkörét és ezáltal nyugalmi érintkezője megszakítja a számláló markergépek áramkörét. Ugyanakkor a 7 érintkező az 5 mágnes meghúzásával felszabadítja a 4 tárcsát és ezzel megindítja a következő mérési periódust. A 10 és 11 markergépek 13, 14 keféi 16, 17 feszültségosztó láncon futnak és lépésenként egyegy egységgel nagyobb feszültséget kapcsolnak 15 voltmérőre. A 16, 17 osztóláncról kapott feszültségek sorbakapcsolásával a 15 voltmérőn a 10, 11 markergépek által számolt impulzusok öszszegének eredménye jelenik meg és ha 15 voltmérő skálája közvetlenül nyúlási százalékra van kalibrálva, a voltmérőn a nyúlási százalék értéke közvetlenül leolvasható. A folyamatos mérés megkívánja, hogy a számláló 11 és 10 markergépek minden számlálása előtt alapállásba térjenek vissza. Ezt a célt szolgálja a törlőárarnkör. A 2 henger 4 tárcsája 32 érintkezőt működteti, amely a 2 henger minden mérési periódusának kilencvenedik fordulatánál zárja és a továbbiakban a századik fordulatig zárva tartja 18 jelfogó áramkörét. A 18 jelfogó 40 munkaérintkezőivel zárja 10, 11 markergépek áramkörét és a 19, 20 keféket 21 és 22 érintkezőig lépteti az 1 henger 12 érintkezőiről kapott impulzusokkal. A 21, 22 érintkezőkre lépéssel a 10, 11 markergépeket meghúzva tartja mindaddig, amíg a 32 érintkező bontja a 18 jelfogó áramkörét. Ezután a 10, 11 markergépek alapállásba lépnek. Mindegyik markergépnek két egymáshoz képest 18!

0°-ra elhelyezett karja van. A 2. ábrán azonban egyszerűség kedvéért csak az egyik kart ábrázoltuk. Hogy a 10 és 11 markergépeknél nagyobb impulzussebességet érjünk el, a gépeket nagyobb meghúzási áramerősséggel működtetjük. Ha az mezőgépeken a mérőberendezés kritikus helyzetében a számlálási periódus folyamán leállás történne, a nagyobb meghúzási áramerősség a tekercsek leégését okozná. Ennek meggátlása céljából a markergépek 30, 31 bontóérintkezőjükkel meghúzott állapotukban 23, 24 védő ellenállást iktatják be saját áramkörükbe. A mérési periódus különböző folyamatait célszerű különböző színű jelzőlámpákkal jelezni. így például a törlési folyamatot 27, a számlálást 28 és a leolvasást 29 lámpák jelzik. Az 1 és 2 hengerekről százfordulatonként érkező impulzusok 25, 26 méter számlálókat működtethetik és ezek segítségével az írezőgépen áthaladó fonal hosszabb szakaszainak átlagos nyúlása is könnyen kiszámítható. A 18, illetőleg 9 jelfogó működése alatt 43, illetőleg 44 érintkező 15 műszer áramkörét bontja. Természetesen nincs akadálya annak, hogy péi-