149366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és mérőberendezés rövidzárlatszerű és rendellenes lefolyású folyamatok hibahelyének és elektromos állapotmeghatározó adatának gyors megállapítására villamos hálózatokban és berendezésekben

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.366. SZÁM 21. e. 29—36. OSZTÁLY — VE-330. ALAPSZÁM Eljárás és mérőberendezés rövidzárlatszerű és rendellenes lefolyású folyamatok hibahelyének és elektromos állapotmeghatározó adatának gyors megállapítására villamos hálózatokban és berendezésekben VEB Verbundnetz Ost cég, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Woischitzky Gerhard, Dresden (NDK) A bejelentés napja: 1959. november 24. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. június 19. A találmány olyan mérőszerkezetre vonatkozik, amelynek segítségével a villamos hálózatban keletkező átmeneti folyamatok vagy rövidzárlatszerű és rendellenes üzemállapotok -bekövetkezésekor meg lehet mérni az áram- és feszültségviszonyok rövid ideig fennálló .maximális vagy minimális határértékeit, és a mérési eredményekből a hibahely távolságára, a zárlati teljesítmény nagyságára, a rövidzárási áram hálózati eloszlására, a bekapcsolási és indítási áramok nagyságára stb. lehet következtetni. Ismeretes villamos hálózatokban fellépő hibák helyének meghatározására szolgáló mérőszerkezet, amely a vereték védőreléjének gerjesztésekor lép működésbe. A mérést különböző kondenzátoroknak a híbaáramnak és hibafeszültségnek megfelelő értékekre való feltöltése útján lehet végrehajtani, azonban az ugyanazon hálózati leágazáshoz tartozó védőrelék gerjesztésétől függően. A kondenzátortöltések nagyságát különböző csővoltmérők mutatják. Csővoltmérők azonban nem alkalmasak üzemi használatra és nagyon igényesek. Azonkívül állandó üzemkészség esetén a csőfűtés és a feszültségstabilizálás áramfogyasztása állandó költséget okoz. Nemcsak gondos kezelést, hanem folyamatos karbantartást is igényelnek. Ismeretes továbbá egy másik berendezés is, amely vezetékek rövidzárlata esetén a hibahely távolságának mérésére szolgál. Ennél a berendezésnél több tároló kondenzátor van alkalmazva. Ezek egy-egy meghatározott hibahely távolsághoz vannak rendelve. Miután a kondenzátorokat a hibától függő mértékben kisütötték, azokat különleges letapogató berendezéssel sbrban egymásután végigvizsgálja és ezáltal mégállapítja, hogy a kondenzátorok közül melyik az, amelyiknek polaritása a szomszédos kondenzátor polaritásával ellentétes. Mindenkor a két szomszédos, de eltérő polaritású kondenzátorhoz tartozó vonalszakasztávolság szolgál a hibahely jellemző értékeként. Az említett berendezés ennek következtében a meghibásodott vezetékszakaszt az alkalmazott összes réz kondenzátorok mennyiségének megfelelően, csak közelítően tudja jellemezni. Ennek a berendezésnek hiányossága az is, hogy ezzel semmiesetre sem lehet a hibahely pontos távolságát meghatározni és egyáltalán nem Jehet a tényleges rövidzárlati teljesítményt mérni. Egy másik eljárás is ismeretes, amely a hibahely távolságának mérésére szolgál vezetékrövidzárlatok esetén. Ennél a hibaértékeknek — áramnak és feszültségnek — megfelelő értékeket ugyancsak kondenzátorok tárolják az azonos vezetékleágazáshoz tartozó védőrelé működésének függvényében. A töltési állapot kiértékelésére két kondenzátorban a feszültségviszonyokat úgy választják meg, hogy a második kondenzátoron nagyobb legyen a feszültség, mint az első kondenzátoron abban az esetben, ha a hibahely az ellenőrizendő vezetékdarabon belül és a töltőáramkörök lekapcsolása után az árammal arányos feszültségre feltöltött második kondenzátor az első kondenzátornak a feszültséggel arányos feszültségére sül ki csöves erősítőn keresztü] és a kiegyenlítődés ideje szolgál a hibahely távolságának mértékéül.