149359. lajstromszámú szabadalom • Folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal üzemeltetett légfűtési rendszer

2 149.359 kialakított táprendszer szolgáltatja. A léghevítőben ugyan 3 db porlasztófej van elhelyezve, e vázlaton (1. ábra) azonban az egyszerűség kedvéért csak egyet tüntetünk fel. A tüzelőanyag beporlasztása a tökéletesebb porlasztás és ezáltal égés érdekében nyomás alatt megy végbe. Ez a nyomás a —32— sarokbiztosító szelep segítségével állítható be. A tüzelőanyag nyomás alatti táplálását a —24— tápfej végzi. A tápfej egy bütykös tengely által mozgatott kisátmérő jű dugatytyús szivattyú, amelynek be- és kiömlő nyílását rugós golyósszelep alkotja. A dugattyút rugó szorítja a bütykös tengelyhez. A kiömlő nyílást elzáró golyó rugójának előfeszítése és ezáltal, a szivattyú üzemi nyomása a —25— csavar segítségével állítható be. A tápíej szállítóteljesítménye kb. 10 l/ó, amely kicsi ugyan, de többszörös biztonsággal tudja fedezni a szükségletet. A feleslegesen szállított üzemanyagot a már említett —32— sarokbiztosító szelepből kiinduló —33— vezeték szállítja vissza a —29— üzemanyagtartályba. A beállított nyomás melletti üzemanyag akkumulációt a —20— nyomástartó tartály biztosítja. E tartályon nyer elhelyezést az üzemi nyomást mérő —21— manometer és a —22— léptelenítő csap is. A —31— folyékony tüzelőanyag útja tehát a következő. A —29— tartályból a —30— szűrőn keresztül felszívott üzemanyag a —27— hajlékony vezetéken és —26— főelzáró csapon keresztül a —24— tápfejbe jut, amely a beállított nyomású üzemanyagot állandó teljesítménnyel a —23— veze.téken keresztül a —20— nyomástartó tartályba nyomja. A felesleges üzemanyag a •—32— sarokbiztosító által beállított nyomás fölött a —33— hajlékony vezetéken keresztül az üzemanyagtartályba kerül vissza. A —11— porlasztókhoz a —16— vezeték juttatja el az üzemanyagot. A beporlasztott üzemanyag mennyisége a fúvóka keresztmetszetét változtató, hátsó részén menetes, kúpos fúvókatű —53—• szabályozó kerekének segítségével állítható be. A.—19— csap a folyékony üzemanyaggal történő üzemeltetés lekapcsolását szolgálja. Az üzemanyagtartály —29—, lehet maga a kereskedelemben használatos szabványos üzemanyaghordó is, tekintve, hogy a _28— szívó- és túlfolyó vezetékeket tartalmazó dugó a szükséges csatlakozó menetes résszel van ellátva és a könnyű csatlakozás megvalósíthatósága céljából, mint fentebb említettük, a —27— és —33— vezetékek hajlékonyak. A gázhalmazállapotú —34— üzemanyag alkalmazása esetén a _19_ csap elzárása és a —11— porlasztófejek gázégőkkel történő felcserélése után a —18— csap kinyitásával kapcsolható a —17— vezeték által szállított gáz az égőkre. A gázégő alakját a rendelkezésre álló gáz nyomása határozza meg. Kis nyomás esetén pl. lehet az égő egy perforált hosszúkás cső is. A füstgázok mindkét esetben a —15— kéményen keresztül távozhatnak' el a léghevítőből. Az —1— léghevítő berendezés kivitele a 2. ábra alapján érthető meg részleteiben. A —3— ventillátor által befújt levegő a —35— bemenőcsonkkal ellátott és a —37— külső köpenyhez oldható kötéssel rögzített felső fedélen keresztül jut be a léghevítőbe. Ezután egy része a —40— tűztércsöveken, másrésze az alsó fedélen kimenőcsonkot tartalmazó —37— külső köpenyfal és a —38— belső köpenyfal között áramlik keresztül, miközben a tüzelés intenzitásától függően 30—50 C°-ra melegszik fel. A tulajdonképpeni tűzteret a —38— belső köpeny, az ennek felső végére hegesztett —41— felső csőfal, valamint az; alsó végére oldható kötéssel rögzített —39— alsó csőfal határolja. A —40— tűztércsövek a —41— felső csőfalban préseléssel, a —39— alsó csőfalban pedig a —42— anyák segítségével oldható kötéssel vannak rögzítve. Ez azért szükséges, hogy a tűztéresöveket védő —50— tűzálló csövek sérülés esetén a tűztércsövek rongálódása nélkül legyenek kicserélhetők és, hogy a belső tűztér könnyen tisztítható legyen. E szétszerelhetési lehetőség a karbantartási és javítási munkáknál lényeges előnyként jelentkezik és a léghevítő hosszabb élettartamát eredményezi. A tűzteret magassági és oldalirányban a —43— kitámasztó lábak határolják. A folyékony tüzelőanyagot a —11—• porlasztófej porlasztja be a tűztérbe, miközben az a —13— légvezetéken befújt szabályzott mennyiségű levegővel keveredve tökéletesen elég. A forró füstgázok a porlasztók A—A metszetben látható elhelyezésénél fogva örvénylő mozgással áramlanak felfelé és gyors kiáramlásukat a —12—• terelőlemez akadályozza meg. Az örvénylő áramlás jó hőátadást biztosít. A porlasztók" szúrólángjától az —40— tűztércsöveket az —50—• tűzállócsövek védik. A —11— porlasztó a belső köpeny —45— csőcsonkjához oldható kötéssel csatlakozó —46— csőben elhelyezett —47— ágyazatban van rögzítve. Az ágyazatot viszont e —46— csőhöz a —48— tartólemez rögzíti. A —46— cső az —51— fedéllel van lezárva. Begyújtás előtt a porlasztókat elő kell melegíteni, amely művelet az —51—• fedélhez rögzített —52— teknabe önthető folyékony tüzelőanyag elégetése útján végezhető el. Gázhalmazállapotú tüzelőanyag esetén a —47— porlasztó ágyazatba porlasztó helyett gázégőfej rögzíthető. A léghévítő —37— külső köpenyfalát kívülről üveggyapot hőszigeteléssel kell ellátni a hőveszteségek csökkentése érdekében. Szabadalmi igénypontok: 1. Folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal üzemeltetett légfűtési rendszer léghevítője, amelyet az jellemez, hogy alsó (39) és felső (41) csőfallal, valamint belső köpennyel (38) határolt tűztere van, amely tűztérben tűzálló burkolattal (50) védett léghevítő csövek (40) vannak elrendezve és a tűztér egy további köpenybe (37) van elhelyezve, jellemezve továbbá azzal, hogy a felhevítendő levegő a léghevítő csöveken és a két köpenyfal között a füstgázzal szemben ellenáramban van vezetve. 2. Az 1. igénypont szerinti léghevítő tüzelőanyag táprendszere, azzal jellemezve, hogy a tűztérbe beépített porlasztókból (11), valamint oly tápfejből (24) áll, melynek kiömlő nyílását rugófeszítésű folyós szelep és nyomás-beállító csavar (25) képezi, valamint az, hogy a porlasztók gázégőfejekkel cserélhetők fel 3. Az 1. igénypont szerinti légfűtési rendszer