149357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a pirimido (5,4-)pirimidin származékainak előállítására

2 149.357 2,8-di-(etoxi)-4,8-bisz-(dietía:nola'rnino)-pirimido­pirimidin, 2,6-bisz-(dietanolamino)-4,8,di-(etoxi)-pirimido­pirirnidin, 2-etoxi-4,8-metiletanolamino-pirimidopirimidin. Az oxialkilamino-csoportokat tartalmazó fenti általános képletű pirimidopirimidin-származékok észterei az egyéb alkoholok, ill. poiialkoholok ész­tereihez hasonló módon, szervetlen vagy szerves savakkal vagy ezek származékaival történő rea­gáltatás útján állíthatók elő. Igen alkalmasnak bizonyult erre a célra az illető vegyületek sav­haiogenidekkel vagy savanhidridekkel, beleértve a vegyes karbonsav-szénsavanhidrideket is, vala­mint keténekkel, ill. diketénekkel, adott esetben katalitikus anyagok, mint pl. tercier aminők jelenlétében történő reagaltatása. Tekintetbe jöhet azonban előállítási eljárásként a rövídszónláncú alkoholokból és a kívánt karbonsavból képezett észterrel történő átészterezés is, adott esetben valamely alkálifém, alkálikarbonát, alkáli amid vagy alkálihidroxid katalitikus mennyiségeinek jelenlétében és a képződő könnyen illanó alkohol­nak az egyensúlyi elegyből való egyidejű eltávo­lításával. Olyan esetekben, amikor a kívánt kar­bonsav kloridja csak nehezen hozzáférhető, elő­nyös lehet oly módon eljárni, hogy a • pirimido­-pirimidil-aminoalkoholokat a szabad karbon­savakkal reagáltatjuk, mikor is közbenső termékek­ként a savak reakcióképes származékait hozzuk létre. Különösen az érzékeny karbonsavakkal tör­ténő reagáltatás esetén előnyös lehet a már hide­gen végbemenő enyhe észterezés, pl. karbodiimi­dek segítségével, a reakció során keletkező víz egyidejű kémiai lekötésével. A találmány szerinti észterezési művelethez sav­komponensként a több-bázisú szervetlen savak mellett elsősorban az olyan karbonsavak és ezek származékai jöhetnek tekintetbe, amelyek még további helyettesítőket is tartalmaznak, elsősor­ban hidrofil csoportokat, mint pl. hidroxil- vagy karboxilcsoportokat, szulfonsavmaradékokat, sza­bad vagy helyettesített aminoesoportokat, bele­értve a kvaternér ammóniumcsoportokat is, vagy pedig ilyen csoportokká átalakítható egyéb ma­radékokat, mint pl. halogénatomokat, karbobenz­oxi-csoportokat, vagy karbetoxiamino-csoportokat. Ezeket az utóbb említett csoportokat az észte­rezés megtörténte után önmagukban ismert mód­szerekkel alakíthatjuk át a kívánt csoportokká. Ismert ilyen módszer pl. az aminocsoport karbet­oxi-, ill. karbobenzoxi-maradékkal való megvédése és e csoport utólagos lehasítása; ezt a módszert elsősorban a fehérje-kémiában szokták alkalmazni. Ha a pirimidopirimidil-aminoalkoholokat a ta­lálmány értelmében dikarbonsavak belső anhid­ridjeivel észterezzük, akkor szabad karboxil­csoportot tartalmazó észterekhez jutunk, amelyek bázisokkal képezett addíciós sói többek között azért előnyösek, mert a fiziológiás pH-tartomány­ban különösen jó oldhatóságot mutatnak. Az észterezéshez kiinduló anyagként legtöbb­nyire a fent megadott általános képletű szabad alkoholokat alkalmazzuk ugyan, lejárhatunk azon­ban oly módon is, hogy az alkoholoknak az oxi­alkil-gyökben levő hidroxilcsoportjait előbb halo­génnel helyettesítjük, majd az így kapott halogén­aikil-származékokat a megfelelő karbonsavak sói­val elsősorban az ezüstsóval reagáltatva alakítjuk át a kívánt észterekké. Ez a módszer pl. a poli­oxikarbonsavakkal történő észterezés esetén lehet célszerű. A találmány szerinti eljárásban sav-komponens­ként alkalmazható vegyületek példáiként a követ­kezőket említhetjük meg: ecetsavanhidrid, boros­tyánkősa.vanhidrid, glutársayanhidrid, maleinsav­anhidrid diacetilborkősavanhidr id, f tálsavanhid­rid, szarkozinanhidrid, kámforsavanhidrid, klór­acetilklorid, fenilacetsavklorid, szalicilsavklorid, karboibenzoxigliciinklorid, betainklorid, morfolin­ecetsavklorid-hidroklorid, piridinoecetsavetilííszter, glukonsav ill. ennek ezüstsója acetilglutaminsav­anhidrid, etándiszuifonsavanhidrid, béta-szulfo­propionsavklorid, szulíoszalicilsav ill. ennek klo­ridja, triklóracetilklorid, karbobenzoxiglicilglicilin, klórszénsavészterek, szulfurilklorid, foszforsav­klorid, hangyasav, karbobenzoxi-glicinciánmetil­észter, klorszulfonsav, etimitrit. A pirimidopirimidil-aminoalkoholok étereinek előállítása ugyanolyan 'módszerekkel történhet, amilyeneket az egyéb bonyolult szerkezetű alko­holok étereinek előállítása során alkalmazni szok­tak, pl. az alkálialkoholátok halogéntartalmú re­akció-partnerekkel, mint pl. metiijodiddal, benzil­kloriddal, allilbromiddal, béta-klőretanollal stb. történő reagáltatása útján. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy előbb a fentebb már említett pirimidopirimidil-aminoalkilhalogenideket állítjuk elő és azután ezeket reagáltatjuk a megfelelő alkálialkoholátokkal. A pirimidopirimidil-amino­alkoholok értékes étereit állíthatjuk elő a szabad alkoholok alkiiénoxidokkal vagy alkiléniminekkel való reagáltatása útján is, A fentebb megadott általános képletű pirimido­pirimidiri-szárrnazékok félaeetáljait és acetátjait az egyéb alkoholok ilyen származékainak előállí­tása során szokásos módszerekhez hasonló módon állíthatjuk elő, aldehidekkel vagy ezeknek meg­felelő vegyületekkel történő reagáltatása útján. Az acetálok csoportjába tartozó glukuronidek előállításának egy további lehetséges módszere az. hogy a fentebbi meghatározásnak m»egí'elelő pirimidopirimidm-szárrnazékokat olyan emlős álla­toknak adjuk be, amelyek az alkoholok glukuro­nidek alakjában történő kiválasztására képesek. Ilyen emlős állatokként különösen kutyák, pat­kányok és nyulak használhatók. A vegyület be­adása célszerűen intravénás injekció alakjában történhet. Az állat szervezete által létrehozott terméket azután egyszerű módon, pl. egy katéter­nek az epébe történő bevezetése, az epeváladék kivétele és feldolgozása útján nyerhetjük el. A találmány szerinti eljárással előállítható piri­midopirimidilaminoalkohol-fclacetálok és -acetá­lok közül különösen az olyan aldehidekkel képe­zett származékok érdekesek, amelyek még további helyettesítőket, mint pl. halogénatomokat vagy hidrofil csoportokat tartalmaznak. Elsősorban az oxi- ill. polioxi-aldehidekkel képezett vegyületek értékesek, minthogy ezek a semleges pH-tarto­mányban vízben igen jól oldódnak. Másrészt a pirimidopirimidil-aminoalkoholoknak pl. az igen könnyen reagáló klorállal való reagáltatása útján elvan termékekhez jutunk, amelyek a gyógyászati

Next

/
Oldalképek
Tartalom