149342. lajstromszámú szabadalom • Gyorskapcsoló csőkötés főleg öntözőberendezések repülővezetékeihez
Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.342. SZÁM 45. f. 22—27. OSZTÁLY — SA—1280. ALAPSZÁM Gyorskapcsoló csőkötés főleg öntözőberendezések repülővezetékeihez Feltalálók: Saly Károly gépésztechnikus és Vadas Ervin gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. május 14. A találmány főleg öntözőberendezések repülővezetékeínéi igen előnyösein alkalmazható gyorskapcsoló csőkötésre vonatkozik. Az öntözőberendezések repülővezetékeinek kapcsolatát olyan csőkötéssel kell biztosítani, amely könnyen és gyorsan szerelhető, tökéletes tömítést biztosít és amellett az összekötendő két csődarabnak nemcsak egyenesvonalú, hanem kisebb (legfeljebb 15°-ig terjedő) szögeltérésű kapcsolatát is lehetővé teszi. Erre a célra általában olyan szerkezeteket használnak, amelyek amellett, hogy költségesek, hidraulikai szempontból is hátrányosak. A különböző rendszerű csőkötésnek ugyanis valamennyinek közös tulajdonsága, hogy a szögeltérés biztosítása érdekében legalább az egyik csővégződés kiöblösödik és ezzel ad teret a másik sima csővégződés olyan elfordulásának, amely az eredeti csőszeivény képzelt folytatásába belenyúlik, továbbá, hogy a tömítést e sima csővégződés szelvényén kívül elrendezett tömítőeszközzel (pl. gumigyűrűvel) biztosítják. Általában ezenkívül rendesen fémből készült külön szervek biztosítják a csődarabokat a hosszirányú széthúzás ellen. így pl. az általánosan használt Perrot-féle csőkötésnél az egyik csővégződés peremes, a másik karmantyús és a perem és a karmantyú úgy vannak kiképezve, hogy egy gumiból készült tömítőgyűrűt 0—15° között bérmely szögállásban közrefognak. A tömítőgyűrű az összeszorítás deformáló hatására keletkező feszültség révén tömít. A csővégződések összehúzását és a hosszirányú széthúzódás elleni biztosítását külön fémből készült kapcsolószerkezet biztosítja. A Mannesmann-gyár által is átvett olasz Pellizzari-féle rendszerben az egyik csővégződés sima, a másik erősen kiöblösödő, majd a végén kissé összeszűkülő kialakítású, amely kiöblösödés különleges keresztszelvényű olyan gumi tömítőgyűrűnek a befogadására alkalmas, amint a belső víznyomás1 feszít neki egyrészt a sima csővégződés külső falának, másrészt a kiöblösödő cső belső falrészének. Ebben az elrendezésben szintén el lehet forgatni kissé a sima végződésű csövet. Az ismert, a gyakorlatban kevésbé elterjedt, többi csőkötés valamennyi elvileg a fenti két csőkötés valamelyikéhez hasonlít és, csak alakilag különbözik tőlük. Valamennyi aránylag bonyolult és költséges szerkezet, a szögeltérés; beállítása alkalmával az; egyik cső ferdén helyezkedik el a másik cső kibővített terében és ezzel az átfolyási keresztszelvény egy helyen hirtelen lecsökken annyira; hogy hidraulikailag kedvezőtlen turbulenciát és, a csőellenállás oly mértékű megnövelését eredményezi, ami az egész csőhálózat gazdaságtalan túlméretezését teszi szükségessé, emellett a csőkötés szerelése is sokszor nehézkes. A találmány ezzel szemben olyan csőkötést szolgáltat, amely olcsó, gyorsan és könnyen szerelhető, könnyű szerkezet, 'tökéletesen zár és emellett hidraulikailag olyankor ie kedvező alakulású, ha az összekötött két csődarab tengelye mintegy 15°-os szöget, zár be. A találmány szerinti csőkötés lényege az olyan, forgásfelületekkel határolt rugalmas, anyagú (pl. gumi) csőszerű kötőelem, amelynek szelvénye a cső • szállítószelvényét a közepefelé (pl. Venturicső szerűen) elszűkíti, az összekapcsolandó egyik vagy mindkét csővégződéshez, belülről illeszkedik és amelynek a szélekein a külső átmérője nagyobb, mint a cső belső átmérője. A kötőelem úgy működik, mint a enturi-cső: átmenetileg felfokozza az áramló folyadék sebességét, anélkül, hogy ez számbajöhető veszteséggel járna (a veszteség pl. 2—3 m/sec áramlási sebesség esetén a* 85—130 mm átmérőjű csöveknél nem haladja meg a 0,0002 at nyomásesést). Az a tulajdonsága, hogy a széleken a kötőelem átmérője kissé nagyobb, mint az összekötendő cső belső átmérője, azt eredményezi, hogy a rugalmas kötőelem a kapcsoláskor a csővégbe benyomva már szárazon is kissé összenyomódik és, az így keletkező belső feszültsége