149342. lajstromszámú szabadalom • Gyorskapcsoló csőkötés főleg öntözőberendezések repülővezetékeihez

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.342. SZÁM 45. f. 22—27. OSZTÁLY — SA—1280. ALAPSZÁM Gyorskapcsoló csőkötés főleg öntözőberendezések repülővezetékeihez Feltalálók: Saly Károly gépésztechnikus és Vadas Ervin gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. május 14. A találmány főleg öntözőberendezések repülő­vezetékeínéi igen előnyösein alkalmazható gyors­kapcsoló csőkötésre vonatkozik. Az öntözőberendezések repülővezetékeinek kap­csolatát olyan csőkötéssel kell biztosítani, amely könnyen és gyorsan szerelhető, tökéletes tömítést biztosít és amellett az összekötendő két csődarab­nak nemcsak egyenesvonalú, hanem kisebb (leg­feljebb 15°-ig terjedő) szögeltérésű kapcsolatát is lehetővé teszi. Erre a célra általában olyan szerkezeteket hasz­nálnak, amelyek amellett, hogy költségesek, hid­raulikai szempontból is hátrányosak. A különböző rendszerű csőkötésnek ugyanis valamennyinek közös tulajdonsága, hogy a szögeltérés biztosítása érdekében legalább az egyik csővégződés kiöblö­södik és ezzel ad teret a másik sima csővégződés olyan elfordulásának, amely az eredeti csőszei­vény képzelt folytatásába belenyúlik, továbbá, hogy a tömítést e sima csővégződés szelvényén kívül elrendezett tömítőeszközzel (pl. gumigyűrű­vel) biztosítják. Általában ezenkívül rendesen fémből készült külön szervek biztosítják a cső­darabokat a hosszirányú széthúzás ellen. így pl. az általánosan használt Perrot-féle cső­kötésnél az egyik csővégződés peremes, a másik karmantyús és a perem és a karmantyú úgy van­nak kiképezve, hogy egy gumiból készült tömítő­gyűrűt 0—15° között bérmely szögállásban közre­fognak. A tömítőgyűrű az összeszorítás deformáló hatására keletkező feszültség révén tömít. A cső­végződések összehúzását és a hosszirányú szét­húzódás elleni biztosítását külön fémből készült kapcsolószerkezet biztosítja. A Mannesmann-gyár által is átvett olasz Pelliz­zari-féle rendszerben az egyik csővégződés sima, a másik erősen kiöblösödő, majd a végén kissé összeszűkülő kialakítású, amely kiöblösödés külön­leges keresztszelvényű olyan gumi tömítőgyűrű­nek a befogadására alkalmas, amint a belső víz­nyomás1 feszít neki egyrészt a sima csővégződés külső falának, másrészt a kiöblösödő cső belső falrészének. Ebben az elrendezésben szintén el lehet forgatni kissé a sima végződésű csövet. Az ismert, a gyakorlatban kevésbé elterjedt, többi csőkötés valamennyi elvileg a fenti két cső­kötés valamelyikéhez hasonlít és, csak alakilag különbözik tőlük. Valamennyi aránylag bonyolult és költséges szerkezet, a szögeltérés; beállítása alkalmával az; egyik cső ferdén helyezkedik el a másik cső kibővített terében és ezzel az átfolyási keresztszelvény egy helyen hirtelen lecsökken annyira; hogy hidraulikailag kedvezőtlen turbu­lenciát és, a csőellenállás oly mértékű megnöve­lését eredményezi, ami az egész csőhálózat gaz­daságtalan túlméretezését teszi szükségessé, emel­lett a csőkötés szerelése is sokszor nehézkes. A találmány ezzel szemben olyan csőkötést szol­gáltat, amely olcsó, gyorsan és könnyen szerel­hető, könnyű szerkezet, 'tökéletesen zár és emel­lett hidraulikailag olyankor ie kedvező alakulású, ha az összekötött két csődarab tengelye mintegy 15°-os szöget, zár be. A találmány szerinti csőkötés lényege az olyan, forgásfelületekkel határolt rugalmas, anyagú (pl. gumi) csőszerű kötőelem, amelynek szelvénye a cső • szállítószelvényét a közepefelé (pl. Venturi­cső szerűen) elszűkíti, az összekapcsolandó egyik vagy mindkét csővégződéshez, belülről illeszkedik és amelynek a szélekein a külső átmérője nagyobb, mint a cső belső átmérője. A kötőelem úgy mű­ködik, mint a enturi-cső: átmenetileg felfokozza az áramló folyadék sebességét, anélkül, hogy ez számbajöhető veszteséggel járna (a veszteség pl. 2—3 m/sec áramlási sebesség esetén a* 85—130 mm átmérőjű csöveknél nem haladja meg a 0,0002 at nyomásesést). Az a tulajdonsága, hogy a szé­leken a kötőelem átmérője kissé nagyobb, mint az összekötendő cső belső átmérője, azt eredmé­nyezi, hogy a rugalmas kötőelem a kapcsoláskor a csővégbe benyomva már szárazon is kissé össze­nyomódik és, az így keletkező belső feszültsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom