149338. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az elektrolitkéreg leszedésére és alumíniumoxid beadagolására elektrolitos cellákba

149.338 r 3 tüsök útján történik, e gyűrűik középpontja az (XY) tengellyel esőik egytbe. A gépi 'berendezés elektromos áramellátása a paldózaton felszerelt sínen és pl. a (21) itartákaran felszerelt egy vagy több áraímvezető sínen sikló saruik útján 'történ­het. A felfüggesztett rendszer, különösen az (1) pneumatikus leszedő és a (3) vezetőülés szigetelő­tömbök segítségével elektromosan el van szige­telve a gépi berendezés főtömegéitőJ; ilyen szige­telő-tömböket az ábrákon pl. a (23) és (24) helye­ken látunk, az (5) csúszákar és a (6), 111. (7) lefelé hajló tartókardk között. A fentebb leírt különféle mozgások segítségével a gépi berendezés munkát végző alkotórészei tet­szés szerin/ti helyekre mozga/tlhaiták el, leszedés, ill. betáplálás céljából, az ’általában hosszirány­ban, egymás után elrendezett cella-sor egész te­rületén.. Az (1) elektroMitlkér eg-leszedő működtetése pneu­matikusan történik, egy (25) k ompr esszorból és egy vagy több (26) tartályból álló, sűrített levegőt szolgáltató berendezés segítségével; ez a berende­zés a felfüggesztő kar keretére van felszerelve. A betáplált sűrített levegő a (28). forgatható cső csat­lakozással ellátott (27) merev bevezetőcsövön ke­resztül lép be [a forgatható >(28) csőcsatlakozás forgási középpontja az (XY) forgási tengellyel esik egybe], majd a forgócsaptól a leszedőig a (29) hajlékony csövön keresztül halad a sűrített levegő. Az alumíniumoxid betáplálására szolgáló (2) be­adagoló berendezésbe az alumíniumoxidot a fel­függesztőkar legfelső részén felszerelt, igen nagy térfogatú (31) tartályból bocsátjuk le. A (31) tar­tály fenékrésze összeköttetésben áll .a (32) sűrített­­levegőt bevezető csővel és így a tartály alsó ré­szébe sűrített levegőt, vezethetünk be az alumíni­­umoxid fluidizálása céljából; a fluidizált .alumí­niumoxid a lejtősen elhelyezett (33) csővezetéken keresztül folyük le a forgócsap (XY) tengelyének közeiéibe. Ezután az alumíniumoxid keresztülha­lad a fcirgócsap középső részén és a (34) hajlé­kony csőibe kerül, amely ^hajlékonysága következ­tében követni tudja a (2) beadagol ó-berendezés mozgását. A'bbóló a célból, hogy az .alumínium­oxid Ikeresztülvezéthető legyen a forgócsap közép­ső részén, szükséges, hogy mindazok a mechanikai alkotórészek, amelyek a forgó részek felfüggesz­tésére és szabályozására szolgálnak, a forgócsap kerülete mentén legyenek elrendezve, hogy a for­gócsap középső része szabadon maradhasson, le­hetővé téve az alumíniumoxid keresztülhalad ását. A 3. ábrán egy oly módon megszerkesztett fo>r­­gócsapot láthatunk, amely Melegíti az itt említett különböző követelményeket. A felfüggesztésre szolgáló alkotórészek lénye­ges elemei — amint ezt fentebb már említettük — a következők: négy (11) görgő, amelyek (41) függőleges tengelyei a (9) forgórésszel állnak .szi­lárd összeköttetésben, valamint a (12) gyűrű, amely egy <35) lapra, van ráhegesztve, míg ez utóbbi a felfüggesztőkanral van sztilárdan egybe­kötve. A (11) görgők célszerűen a rajzon nem áb­rázolt görgő-csapágyakra vanmak szerelve. A gör­gők és a gyűrű fogasléc-ezerű profilt mutató ihor­­-nyokkal vannak .ellátva, e fogak belső élei kúpos felületeket alkotnak. A görgőik és a gyűrű hornyai­nak ezek a kúpos felületei a gyűrű és az egyes görgők tengelyei által meghatározott síkokban érintkeznek egymással. A forgócsapra gyakorolt elforgató nyomatékok feszültségeket idéznek elő a gyűrű, ill. a görgők említett érintkező kúpos felületeinek zónáiban akármilyen irányból is lép fel ez az elforgató .nyomaték. A berendezés forgó mozgását a 3. ábrán fel nem tüntetett fordulatszámcsökkenitő áttétel szabályoz­za; ennek a hajtó fogaskereke a (36) kúpfogaske­rékhez csatlakozik, ez utóbbi pedig a (35) lappal all szilárd összeköttetésben. Abból a célból, hogy a fent leírt berendezést megvédjük az alumímumoxid-por lerakódásától, célszerű az álló és a forgó részek között több terelőlapot (37, 38, 39) elrendezni, amelyek közül a két legutolsó célszerűen olajjal lehet (bevonva. A (9) alkotórészen, a (37) és (-38) terelőlap-ta­­gok között a <40) nyílások vannak, annak meggát­­lásáaa, hogy az alumíniumoxid összegyűlhessen ezen a helyen; a (35) lappal egybefüggő kaparó­kések lekaparják az ide kerülő alumíniumoxidot és a (40) nyílásokon át történő kihullásra kény­­szeri tik. Az alumíniumoxid vezetésére szolgáló (33) csú­szó csőpálya, amely a (31) tartályból vezeti ide az alumíniumoxidot, a (35) lapon létesített (42) nyíláson keresztül nyílik be a forgócsap belsejé­be. Itt a kúpos teret képező (43) lemez vezeti to­vább az alumíniumoxidot a (34) hajlékony cső­be, oly módon, hogy az ne kerülhessen be a for­gócsap (44) középrészébe, amelyben a sűrített le­vegőt vezető (45) cső van a (28) forgó csatlako­zásra felszerelve; ugyanitt, haladnak keresztül az elektromos kábelek is, amelyek azután a kezelő­­álláshoz vezetnek. Az alumíniumoxidnak a (2) 'beadagoló-berende­­zésből a fürdőkbe való beadagolása célszerűen a pneumatikus leszedő két oldalán elrendezett két nyíláson keresztül történik, A két ■ nyílás nyitása és zárása tolattyús szelepekkel történhet, ezeket pedig a (3) vezetőülésen elrendezett pedálokkal lehet működtetni. Tájékoztatás céljából megemlítjük, hogy egy példaképpen megépített ilyen berendezés alumí­­niumoxid-betápláló szerve 200 liter alumínium­oxid befogadására képes, míg a berendezés (31) tartályának űrtartalma 6 900 liter. Ez utóbbi tar­tály újbóli megtöltése az épületen kívül elhelye­zett nagy aknás tárolókból .történik a szükséges i dőközökfoen. Gyakorlatilag igen nehéz lenne .biztosítani azt, hogy a padlózaton elhelyezett alsó vezetősín és a (21) tartókarakra felszerelt felső vezetősín, ame­lyek egymásfcözötti távolsága kb. 5—6 méter le­lhet, állandóan egészen pontosan állandó távolság­ban legyen egymástól. Ez már csak azért is igen nagy nehézségekbe ütköznék, mert az elektroliti­­kus cellákat befogadó csarnokokban rendszerint egy vagy több futódaru szokott felszerelve lenni, már pedig, ha ezek a futódaruk a (21) tartókarok közelében - haladnak el, akkor a felső vezetősín átmeneti torzulását idézhetik elő. Ez teszi szüksé­gessé, hogy a’ találmány szerinti gépi berendezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom