149334. lajstromszámú szabadalom • Frekvenciamodulátor koaxiál oszcillátoroknál
Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.334. SZÁM 21. a4 . 14—15. OSZTÁLY — MU-176. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Frekvenciamodulátor koaxiál oszcillátorok nál Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Konkoly Tihamér mérnök és Győző Lajos szig. mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. október 31. A találmány koaxiál .oszcillátoriok frekvenciájának modulálására kapcsolás és a kapcsolás megvalósítási megoldása. A koaxiális tápvonalat míint rezgőköri elemet alkalmazó nagyfrekvenciás oszcillátorokat általában a 200—300 MHz feletti frekveinoiaitairtomáinyban használják. Az említett 200—300 MHz k'b. az a felső határ, melynél még koncentrált irezgőköri elemekkel ([koncentrált induktivitással és kapacitással) lehet nagyfrekvenciás rezgést előállítani. E felett —• az utóbbi módszer alkalmazása esetén — nehézségeik lépnek fel. A irezgőköri tekercs hozzávezetéseindk induktivitása, továbbá a nehezen kézbeintaríható szórt kapacitások hatása ui. egyre számottevőbb lesz, így a rezgőköri elemek koncentrált jellege (mindiiinkáibb megszűnik. i A koaxiális tápvonalat, mint rezgőiköri elemetj alkalmazó nagyfrekvenciás oszcillátoroknál (a itováfolbiakfoan röviden koaxiál oiszicillátoroknál) az említett nehézségek mem lépnek fel. Ezek elvi működése olyan, hogy rezgőköri elemként egy — folyamatosan elosztott indulktivitású és kapacitású — rövidre zárt koncentrikus tápvonaldairab van alkalmazva. Ez utóbbi mechanikusan jól kivitelezhető úgy, hogy a nemkívánatos szánt induktivitások és kapacitások elhanyagolhatók, vagy — nem zavaró módon — hozzáadhatok a koncentrikus vonal daralbhoz. I Az 1. áibrán látható egy ismert koaxiál oszcillátor — példaképpen felhozott —• elvi kapcsolása. Ez egy ún. közösirácsú kapcsolás, azaz az alkalmazott cső anód-, ill. ikatódköirében levő 1, ill. 2 rezgőköröknek a 3 rács közös pontja. (Létezik közös katódú, ill. közös anódú megoldás is. Ezek ritkábban használt megoldások.) Az 1. ábra szerinti kapcsolásinál az 1 és 2 kör rezonanciája egymástól Missé el van hangolva. A vissza csatolás az anód és katód közötti 4 kapacitáson keresztül következik he. A fenti elvi kapcsolás egy gyakorlati megvalósítási foirmája a 2. áibrán látható. A legbelső 5 henger kaipacitíve csatlakozik a „világítótorony" cső 6 katódjához, a középső 7 henger galvanikusan a 8 rácshoz és a külső 9 henger ismét kapacitáson keresatül a 10 ainódhoz. Az anódhoz és rácshoz, valamint a katódihaz és a rácshoz csatlakozó hengerek között 11 és 12 rövidrezáró dugók mozognak. A rövidrezárás következtében két ún. negyedhullámú koncentrikus vonaldarab áll elő. Ezek — mint ismeretes — egy-egy paralel rezgőkörnek tekinthetők, tehát a 2. ábra szerinti megoldás elektromosan megfelel az 1. ábra elvi kapcsolásainak. A kapcsolásban az amód és rács közötti rezgőkör határozza meg az oszcillációs frekvenciát. Szignálgenerátordknál csaknem kizárólag ezt a megoldást alkalmazzák akikor, ha a nagyfrekvenciás jelnél csupán anipliitudómodulálásit kell végezni. Nem ez az eset azonban akkor, ha az oszcillációs jel frekvenciáját is modulálni kell. Az a helyzet ugyanis, hogy az ismert frekvenciamodulációs módszerek csak koncentrált elemekből álló rezgőikörű oszcillál ároknál alkalmazhatók minden további nélkül. A kereskedelemben kapható egyetlen 650 MHz-ig működő (Rhode és Schwarz gyártmányú SDF típusú) frekvenciamodulált szignálgenerátoirnál is az a helyzet, íhogy a tervezők lemondtak a koaxiál oszcillátor előnyeiről azért, hogy az alacsonyabb frekvenciáikra kidolgozott frekvenciamodulációs rendszerüket alkalmazni tudják. Ennek kivitelezése mechanikailag rendkívül nehézkes és költséges. Ismeretesek olyan módszerek is, .melyeikkel koaxiál oszcillátor frekvenciáját lehet modulálni. Ezek azonban 'kivétel nél-
