149330. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható aknamélyítőtorony többszörös bödön vagy kasszaszállításra

Megjelent: 1962, június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OHSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.330 SZÁM 5. c 1—11. OSZTÁLY — MI—245. ALAPSZÁM Szabályozható aknaméiyítőíorony többszörös bödön vagy kasszállításra Mileder Ottó oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 20. A találmány szabályozható aknamélyítő torony, főleg többszörös bödön vagy kasszállításra. Az eddig ismert aknamélyítő tornyoknál többszörös kas- vagy bödönszállításra a szállító-, ill. vezetőfcötelek terelő korong j ad egy fa- vagy vas.szerkezetű állványzaton vannak elhelyezve, amely lényegében nem más, mint egy csonkakúp, vagy pedig egy hasáb alakú test ferdetámmal. Az ilyen állványzatok oldalhatároló síkjait rácsostartók képezik, melyeknek elemei résziben oldható kötéssel csatlakoznak egymáshoz. Az állványzatok lent betonlapokhoz nem állíthiatóan, mereven vannak rögzítve, a felső részülkön egy elég terjedelmes, több négyzetméteres korongpadiczat van,, amelyen a terel őkorongok vannak elhelyezve a szállító és vezetőlkötelak számára. Az aknamélyítő tornyok magasságát és azok korongpadozatát nem lehet szabályozni. A fenti aknaimélyítő tornyok jól beváltak a bányászatban, bár az áthelyezésük: folyamján nehézségek lépnek fel, amelyek az ismert aknamélyítő tornyok leszerelését és újrafelállítását körülményessé és időrablóvá teszik. Ezeknek a nehézségeknek résziben az az oka, hogy az ismert aknamélyítő tornyok elvi és szerkezeti felépítésüknél fogva számos olyan szerkezeti egységből állnak, amelyeknek a súlya meglehetősen nagy, továbbá nem lehet azokat a talajzaton fekvő helyzetiben: készre szerelt állapotban, felállítani. Ha pedig az aknamélyítő tornyokat a helyszínen ezekből a szerkezeti egységekiből kell összeállítani, akkor azok súlya és nehezen kezelhető alakja miatt egy építési állványra és egyéb segédgépekre van szükség, mint a daruk és vitlák. A tereiőkorongok több négyzetméternyi munkafelületű korongpadozatát külön kell az állványzatra emelni, vagy a megváltozott üzemi viszonyoknak megfelelően azt újra. át kell építeni. Ugyanez vonatkozik a különböző kötelek terelőkorongjaira, amelyeket pontosan kell elhelyezni és felerősíteni, hogy a kötelek előírt üzemi helyzetét a kezelt szállítóakna mezőjébe lehessen állítani. Ha akna, vagy talajdeformáció áll elő, vagy pedig ha az üzemeltetés egyik módjáról a másikra kell áttérni, akkor ez újabb, hosszadalmas szerelési munkát jelent, míg az aíknaüzemet szükségszerűen, le kell állítani. Ehhez hozzájárul még az is, hogy amikor a bödönös üzemet kasüzemre állítjuk át, akkor nemcsak a koirongpadozatot, hanem az aknamélyítő tornyok alsó lábazati középső részét is át kell alakítani, mert a bödönürítő és döntőpadoziatot ki kell szerelni és a kasüzemhez tartozó részeket be kell szerelni. Az is előfordul, hogy választék hiányaiban az egy/hatásos, vagyis a kettő kas- vagy bödönszállításhoz több/hatású szállításra alkalmas aknamélyítő tornyot alkalmaznak és üzemeltetnek, bár ez nyilvánvalóan nern gazdaságos. Nehézséget idkoz az is, hogy a többszörös üzemű aknamélyítő tornyokat csak átmenetileg alkalmazzák feltáráshoz és új aknák lemélyítéséhez, Úgy, hogy azokat többször szállítják, felállítják és lebontják, minők következtében előnytelen tulajdonságaik ismételten megmutatkoznaik. A torony szállítása a számos szerkezeti egység súlya és nehezen kezelhető alakja miatt ugyancsak körülményes és költséges. A találmánynak az a feladata, hogy kiküszöbölje az említett, nehézségeket, - és hogy egy olyan aknamélyítő torony álljon rendelkezésre, amely különféle feltételek mellett különösen a többszörös üzemnek megfelel és az eddig alkalmazott aknamélyítő tornyokhoz viszonyítva lényegesen rövidebb idő alatt helyezhető át. A találmány emellett az aknamélyítő tornyok építése terén eddig ismeretlen útra lép, amennyiben a tartóállványként párosával elrendezett rácsos; szerkezetű oszlopokat javasol oldalfeszítő kötelekkel, amelyek egy hárorncsufclós rudazat formájában kapcsolódnak egymáshoz és a talajzatban ülő betonalapokhoz. Ennek az alakzatnak az egyik csuklója összeköti a rácsos szerkezetű oszlopok felső /végeit, míg az oszlopok alsó mágik két vége egy-egy talajzatban ülő betonalapokhoz rögzített hossz- és