149326. lajstromszámú szabadalom • Finomállító gomb
Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.326. SZÁM 47. i. 2. OSZTÁLY — MA-972. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Finomállító gomb Magyar Optikai Művek, Budapest Feltaláló: Pusztai Ferenc oki. gépészmérnök A bejelentés napja: 1960. augusztus 18. Mérőműszereknél és más egyéb berendezéseknél, ahol valamilyen tengely finom állítására van szükség, az eddig ismert" megoldásoknál ezt a feladatot fogaskerék áttétellel, vagy csavarkerék hajtással oldották meg. Ezek a megoldások azonban igen nagy helyszükségletűek voltak, az alkatrészeik pedig a szükséges (bonyolult megmunkálás miatt az egész berendezést megdrágították. Abban az esetben, ha. a finomállításon kívül durva állításra is szükség volt, éhhez külön durva állító berendezést is el kellett a műszeren helyezni. Ez további helyet igényelt és még jobban emelte a költségeket. A jelen találmány olyan finomállító gomb, melynek helyszükséglete igen kics/i, alkatrészei olcsón előállíthatók, működése sima. és precíz. A találmány szerinti gombnál megvalósítható szükség esetén a. durva állítás is minden különösebb segédberendezés nélkül. A találmány egy példaképpeni kiviteli aalkjának hosszmetszetét az 1. ábra, keresztmetszetét pedig a 2. ábra mutatja. Az 1 állító gombon belül helyezkedik el a 2 golyósor, mely a jelen példánál három golyóból áll. A golyók az állító tengellyel szilárdan összekötött 3 lemez hornyaiban helyezkednek el. A golyókat a 4 korong szorítja hozzá az 1 goimíb belső felületéhez. A 4 korongon ék alakú körpálya van elhelyezve, melyben a golyók futhatnak. A 4 korong és a 7 állárészen kialakított nyúlvány között helyezkedik az 5 tárcsa, mely a frdkciós kapcsolatot segíti elő közöttük. A 2 golyóknak az 1 gomb és a 4 korong közé történő szorításáról a 6 írugó gondoskodik. Az' 1 gomlb forgatásakor az nem viszi magával a 4 korongot, mivel azt az 5 tárcsánál keletkező súrlódó erő az állórészhez kapcsolja. így a golyóik, melyeknek felső része az 1 gomb Ibelső felületével érintkezik, a 4 korongon levő ék alakú körpályán levő érintkezési pontjaik által kijelölt tengely körül fognak elfordulni, ez lesz pillanatnyi forgástengelyük. A golyóik e tengelybe eső pontjainak szögsebessége nulla. A golyók felső érintkezési pontjának sebessége viszont azonos az állító gomb érintkező pontjának sebességével. A két hely között a sebességeloszlás lineares. Mivel a 3 lemez a kettő közé eső helyen érintkezik a golyókkal, érintkezési pontjának sebessége nyilvánvalóan kisebb lesz, mint a golyók és az állítógomb érintkezési pontjának sebessége. Ebből következik, hogy az 1 állítógomb és a 3 tárcsa szögsebessége nem lesz azonos, a kettő közlött valamilyen módosítás jelentkezik. Így tehát a finomállítás 'megvalósul. Ha a finoimállítás mellett a durva állítás gyors megvalósítására is szükség van, a 4 korong kerületén kamarást helyezhetünk el, melynek két vége ütköző-felületként szolgál az 1 gomb belső palástján elhelyezett további peceknek. Ekkor a műszer durva állításiakar az 1 gombot forgatva, annak ibelső palástján levő pecek .felütközik a 4 korong kamarásának végébe és így azt magával -viszi. Ekkor az 1 gomb és 4 korong együtt forogva a 2 golyósoron keresztül a forgást módosítás nélkül átadja a 3 lemeznek, mely az állítótengellyel mereven össze van kapcsolva. Az ily módon elvégzett durva beállítás megtörténte után a finomállítás a 4 korong kimarásí szögének megfelelő tartományban elvégezhiető. Ekkor ugyanis az 1 gomb nem viszi magával a 4 korongot, mivel azt az 5 tárcsánál keletkező súrlódó erő az álló részihez kapcsolja. Ekkor a 3 lemez forgatása a golyók segítségével a fentebb leírt módon történik. A finomállításnál az 1 állítógomb és a 3 lemez