149312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tenyészlé redoxpotenciáljának ellenőrzésére

2 149.312 elektródapánral érzékelj ük, mérjük és folyamatosan regisztráljuk a redox-ipotenciál értékét az idő függvényében. E mellett a íredox-elektródapárra az előre meghatározott potenciálértókkel egyenlő ellenfeszülftséget kapcsolumik; a két feszültség egyenlőségének, vagyis az eredő feszültség 0 értékének bekövetkezése időmérő és jeüiző, illetve szabályozó berendezéseket működtet. A tenyészethői kivett minta esetében alkalmazott eljárás lényege abból áll, hogy a mintáiba redox-indikátart, valamint nedox-elektiródapáirt teszünk; az elektródapárra a redox-indikátor redox-potenici áljának megfelelő ellentfeszültséget kapcsolunk és e potenciál 'elérésének —• vagyis az eredő potenciál 0 értéke bekövetkezésének — időtartamát műszeresen mérjük. Az eljárás íoganatosíításáira szolgáló berendezés áll a redoxeléktróda-rendszerből, a redoxpoteneiál időbeli változását rögzítő regisztráló műszeriből, az ellenfeszültséget adó egységből, az önműködő időmérő egységből, és ennek önműködő kapcsolójából, valamint az önműködő jelzőberendezésből, mely az előre beállított potenciálérték elérését jelzi vagy e helyett, illetve evvel párhuzamosan kapcsolt önműködő szabályozó berendezésből, végül a hálózati tápegységből. Az eljárás egy példaképpeni foganatosítása módját a berendezés egy példaíképpeni kiviteli alakjának leírása során ismertetjük. Az 1. ábra a berendezés tömbváxlatái, a 2. ábra a csővoltmérő, az elektródák és a íregisziráljó műszer, a '3. ábra a,z erősítő, a 4. ábra az elektronikus kapcsoló, végül az 5. ábra a:z -időmérő kapcsolási rajzát mutatja. A berendezés főrészei az 1 alapműszer — melynek részei a 2 csővoltmérő, a 3 egyeníeszültségerősítő és 4 elektronikus kapcsoló — az 5 elektródarendszer, a 6 regisztráló műszer, a 7 időmérő egység, a 8 jelzőberendezés és végül a 9 hálózati tápegység. A katódkövető-hídkapcsolású 2 csővoltmérő (2. ábra) áll a 10 kettőstrióda-elekíronesőből, amelyik egyben az 1- alapműszer (bemenőcsöve, és melynek, katódjaiba. kapcsolt 11 és 12 ellenállásokon keletkező faszültség-esést' a 2 x 50 miikroamper méréshatású 13 műszerrel mérjük. A 14 vagy 15 előtétellenállások közbeiktatásával a 16 kap-osoló révén 300, ill. 1000 mV-os méréshatár állítható be. A 16 kapcsoló harmadik helyzete a műszert rövidrezárja. A 10 elektroncső egyik rácsára a 20 ellenálláson át csatlakozik az 5 elektródarendszer egyik elekíródapárjánaik 17 platina-elektródája. A 21 kondenzátor az esetleges nagyfrekvenciás zavaró feszültség levezetésére szolgál. Az elektródapár 18 kaiomelektródája földelve van. Az ellenfeszüitséget a 22, 23, 24, 25, 26 ellenállásokból álló feszültség-osztó szolgáltatja a 9 hálózati tápegység által a 27 kapocsra adott, kétszer stabilizált 105 V-os egyenfeszültségből, míg a 2.8 kapocs 0 potenciálon van. A 23 potenciométer beállító tárcsáján az elleni eszültség értéke közvetlenül leolvasható; ez középállásban 0. A 22 ellenállást úgy kell beállítani, hogy a 4- elektronikus kapcsoló 35 jelfogója áfakor kapcsoljon ki, amikor a 13 műszer is 0-t mutat. A feszültségosztón beállított ellenfeszültség az 5 élöktródarendiszer 18 és 19 elektróda párjára van kapcsolva. A redoxpotenciál és az ellenfeszültség közötti feszültség különbség a. 10 elektroncsövet vezérli. A 3 egyenfeszültség-erősítő vezérlésére a jelet a 29 kapcsok közvetítik, A 10 elektroncső 300 V-os anódfeszültségét a 9 hálózati tápegység a 30 kapocsra adlja. A 6 regisztráló — ejtőkengyeies kétszíníró — műszer a 31 forgókapcsoló révén váltakozva a 18 és 19 elektiródapárhoz vagy a 13 műszerhez csatlakozák. A 31 forgökapicsolót a 6 regisztráló műezer szalagtovábbító motorja működteti, mely egyben arról is gondoskodik, hogy az ejtőkengyel meghatározott időközben — pl. 20 nap-ként — működjék. Ily módon a 6 regisztráló műszer felváltva egyrészt az aktuális redox-poteneiált regisztrálja, másrészt ennék eltérését az ellenfeszültségtől. A 3 egyenfeszültség-erősítő kapcsolási rajzéit a 3. ábra mutatja.. Ez az egység kettős feladatot lát el. A 32 kettőstrióda-elektrcnoső első fele a tulajdonképpeni -erősítő, amelyik a rács-vezérlést a 2 csővoltmérő 10 elektroncsöve első triódarészének katódjárói kapja. A 32 elektroncső másik fele a fázisfordítást végzi-, hogy a 4 elektronikus kapcsoló bemenetén mindenkor növekedő potenciálú jel jelenjen meg. Ennek érdekében a 33 kapcsoló megfelelő állításával a 4 elektronikus kapcsoló működtetéséhez a jelet a 32 elektroncső egyik vagy másik anód járói vesszük le. A 4 elektronikus kapcsoló kapcsolási rajzát a 4. ábra mutatja. Ennék fő részei a 34 kettőstriódaelektroneso és a 35 jelfogó. Ez az egység tulajdonképpen egyenfeszültségű bistabil -multivibrator oly módon, beállítva, hogy a 36 indítókapcsoló működtetésekor a 34 elektroncső első trióida része a 37 ellenálláson át vezetővé váljék és az elektronáramlás a 38 és 39 ellenállásokon át a 34i eső macik triódarész-ét is vezetővé tegye. Az így meginduló anódáram a 35 jelfogót meghúzza. Ugyanekkor a jelfogó 40 érkitkezőpárja a 41 ellenálláson át -a 34 cső első felének rácséra kapcsolja a 3 egyenfeszültség-erősítőbői érkező jelet. Ez a helyzet addig áll fenn, amíg a redoxpotenciét és az ellenfeszültség különböző. Amint a két feszültség azonos, a 34 eső lezár, mert a 42 katódellenállás olyan méretű, hogy 0 [rácsfeszültség esetén anódáram ne legyen. Ebben az esetben a 35 jelfogó elenged. A 35 jelfogó meghúzásakor a 43, elengedésekor a 44 érintkezőpároik záródnak. Előbbi a 7 időmérő indítására, utóbbi, a jelzőberendezés kapcsolására szolgál. Amikor tehát a 35 jelfogó meghúz: bekapcsolja, amikor elenged: kikapcsolja a 7 időmérőt és ugyanekkor bekapcsolja a 8 hang- vagy fényjelző berendezést vagy az ennék helyére bekapcsolt szabályozó berendezést. A 36, 47, 48, 49 négyáramkö'rös kapcsoló 36 órintkezőpárja az 1 alapműszer kapcsolására, a 47 és 48 érintkezőpárok az 50, 51, 52 és 53 kapcsokon át a 7 időmérő nullázására, végül a 49 érintkezőpár a 8 jelzőberendezés áramkörének megszakítására szolgál. Az 54 kapocs a 9 hálózati tápegység +150 V-os kapcsához csatlakozik.' , -A 7 időmérő kapcsolási rajzát az 5. álbra mutatja. Ez az egység lényegében tízes-számlálócsöves (dékatroncisöves) impulzus-számláló, melynél az impulzus megválasztása úgy történik, hogy a de""katroncső által mutatott számok közvetlenül időtartamot jelentsenek. Ennek érdekében az 55 szá-