149289. lajstromszámú szabadalom • Hőmérsékletstabilizált klímaálló elektromos készülék

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.289 SZÁM 21. c. 1-19 OSZTÁLY — BU-251. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Hőmérsékletstabilizált, klímaálló elektromos készülék BUDAVOX Budapesti Híradástechnikai Vállalat, Budapest Feltaláló: Csuzdi Miklós mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1961. január 30. A technikai eszközök, berendezések klímaállóvá tétele ma világszerte a legfontosabb műszaki kérdések közé sorolható. Ezek között az eszközök között jelentős helyet foglalnak el az elektronikus berendezéseik, ahová a híradástechnika készülékei is tartoznak. A mérsékelt égöv céljaira készült ezen berendezések — ha eredeti felhasználási területükön kifogástalanul működnek is — nem mérsékelt égövek alatt általában nem teljesítik a specifikáció előírásait, sőt végsősoron teljesen használhatatlanná is válhatnak. A klimatikus behatások, melyek az elektronikus berendezések helyes működését és épségét veszélyeztetik, a következők: Az elektronikus berendezések alkatrészei többnyire hőfokfüggően tartják elektromos paramétereiket. Pl. az 1%. pontosságú szénréteg-ellenállás hőmérsékleti együtthatója 0,O4%/C°. Ha ennek az ellenállásnak a hőmérséklete több mint 25 C°-ot változik, akkor az ellenállás értéke már több mint 1%-kal változik. A ferrit vasak, germániumdiódák, tranzisztorok hőmérsékletváltozás tűrése még ennél is szűkebb. A hőmérséklet növekedésének még ennél is veszélyesebb következménye az élettartam lecsökkenése. Az üzemi hőmérséklet növelésével az élettartam általában rohamosan csökken, egészen addig, ho'gy az alkatrész nagy gyorsasággal tönkremegy (átüt, elég). A berendezések nedves — meleg klímán a trópusi lélegzésnek nevezett jelenség folytán periodikusan harmatosodnak. Nem tökéletes lezárású berendezés belsejében a levegő nedvességtartalma csaknem azonos a külső levegőével. A napi hőmérsékletingadozás folytán, ami csak néhány C°, a nagy relatív légnedvességű levegő gyakran jut telített állapotba, ami a vízfelesleg lecsapódásával jár. ,Ez a kondenzvíz összegyűlik a berendezés mélyen fekvő porttjain. Mivel ezek a helyek a berendezés alsóbb, aránylag hidegebb pontjain vannak, a levegő újabb felmelegedésekor a víz nem tud teljesen elpárologni. Az ismételt hőmérsékletingadozás folytán tehát a kondenzvíz felgyülemlik. A víz állandó jelenléte előidézheti a fé'mek korrózióját, az alkatrészek penészedését, gombásodását. Sok elektromos áramkörnél azonban nemcsak a felgyülemlett kondenzvíz okoz hibát, hanem imár a lecsapódás alkalmával azonnal villamos átütés, átvezetés keletkezhet; a nyitott kondenzátorok (a vezetékezés szórt kapacitása) értéke a víz nagy dielektromos állandója folytán jelentősen megváltozhat, ami pl. a középfrekvenciás erősítők üzemképtelenségére vezethet. Az alacsony légnyomás károsító szerepe elsősorban a magaslégköri repülő eszközöknél jelentkezik, de a magas hegységekben alkalmazott berendezéseknél is figyelembe kell venni. A levegő átütési szilárdsága arányos a sűrűségével. A levegő szigetelő hatása növekvő magassággal csökken, nagyfeszültségű pontok között átütések, átívelések következnek be. A kis nyomású levegő hűtő hatása is csökkent mértékű, ami túlrnelegedéshez és az azzal járó meghibásodásokhoz vezet. A tengeri sós levegő nemcsak a hajók híradástechnikai berendezései szempontjából jelent agresszív korródens környezetet, hanem a tenmgerpartok mentén levő berendezéseknél - is. Ezt a hatást még fokozza ipari létesítmény közelléte, amely esetén a füst, korom kéntartalma igen káros, minthogy nedvességgel érintkezve savas terméket ad. A por és homok a berendezésekbe jutva a mozgó részek között nemcsak nagyfokú kopás, hanem az elektromos ellenállás megváltozásának okozója lehet. Beporosodott szigetelők a levegő nedvességét lekötik, ami átvezetést okoz. A penészgombák viru-