149280. lajstromszámú szabadalom • Átcsúszó, illetve változó törésértékű szemüvekhez való üveg
Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG JÉ! SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.280 SZÁM 42. h. 26—27, OSZTÁLY — ZE—174 ALAPSZÁM Átcsúszó, illetve változó törésértékű szemüveghez való üveg VEB Carl Zeiss Jena, Jena (NDK) Feltaláló: Mönnig Werner főtechnológus, Kahla (NDK) A bejelentés napja: 1960. november 5. A találmány átcsúszó, illetve változó dioptriaszámú szemüveghez való üvegre vonatkozik, mely különösképpen csekély alkalmazkodóképességű szemek részére alkalmas. Az eddig ismert ilyenfajtájú szemüveghez való üvegek egy darabból állottak, mégpedig azok domború oldalai asziférikus, azok homorú oldalai szférikus, illetve asztigmatikus szemek részére tórikus felületeket tartalmaztak. Előállítástechnikai okokból ily aszferikus üveg kiindulási formájának 70—80 mm átmérőjűnek kellett lennie és ily nagyságú aszferikus felület előállítása meglehetősen költséges volt. Ha az ilyen üveg még asztigmatikus szemek korrektúrájára is szükséges volt, akkor pótlólag a meniszkus belső felületét tórikus felülettel is el kellett látni. Minthogy azonban a belső tórikus felületek előállítása nagyobb nehézséget okoz, mint a külső tórikus felületeké, azért ezáltal még nagyobb előállítási költségek keletkeztek. Egészen eltekintve azonban a költségek kérdésétől, az ilyen aszferikus felülettel ellátott üvegek minden látási tartományban asztigmatikus hibákat tartalmaztak, amelyek a távoli tartoniányban különösen zavaróak voltak. Ismeretesek azonban két részből összeolvasztott oly üvegek is, amelyeket úgy állítottak elő, hogy a nagyobbik, a távoli részként szolgáló üvegbe a leendő közeli rész tartományában egy aszferikus konkáv felületet dolgoztak be és ebbe egy kisebb, közeli részként szolgáló üveget más törésmutatóval illesztettek vagy olvasztottak bele. Minthogy azonban a konkáv aszferikus felületek előállítása igen jelentékeny nehézségeket okoz és az ezzel előállított üvegek drágák is voltak, ez az eljárás, jóllehet már 40 éves, nem volt bevezethető és két- vagy többerősségű üvegeknél az egyik erősségből a másik erősségbe való ugró átmenettel kellett beérni. A találmány értelmében e hátrányokat azáltal küszöböljük ki, hogy a közeli részként működő lencse egy aszferikus konvex felülettel van ellátva és az összeolvasztott üveg mindkét felülete szférikus, vagy pedig asztigmatikus szemhiba korrekciója céljából tórikus. Egy szemüveghez való találmány szerinti üveget a rajz szemléltet. A szemüveghez való 1 üveggel, melynek törésmutatója m, ráolvasztással van a közeli részre szolgáló 2 lencse, melynek törésmutatója n2 és 2' aszferikus felületű, úgy összekötve, hogy az eredetileg a közeli részen levő 2' aszferikus felület a távoli részre rá van olvasztva és így a két lencse között fekszik. A szemüveghez való kész üveg külső felületi szférikus felületek. Ezek közül az egyik azonban asztigmatikus szemhiba korrektúrája céljából tórikus is lehet. Az átcsúszó, illetve változó dioptriaszámot a két lencse között levő aszferikus érintkezési felülettel azok különböző törési indexével idézzük elő. Az elkerülhetetlen asztigmatikus hiba itt, ellentétben az ismert kivitelekkel, a szemüveg közeli részére marad korlátozva és ezen a helyen a tapasztalat szerint nem zavar. A távoli részben az aszferikus lenese asztigmatikus hibája nem válik észlelhetővé, minthogy a szemüveghez való üveg ebben az átlátási tartományban pontszerűen képez le. Természetesen azonban a közeli részt a külső felület felől is be lehet a lencsébe préseim. Szabadalmi igénypont: Szemüveghez való, egy távoli részből és egy
