149276. lajstromszámú szabadalom • Tűzálló béléssel ellátott edény
Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.276. SZÁM 18. b3 . 18. b 17 . OSZTÁLY - VE-344. ALAPSZÁM Tűzálló béléssel ellátott edény Vereinigte österreichische Eisen- und Stahlwerke A. G., Linz Feltaláló: Puxkandl Peter oki. mérnök, Linz A bejelentés napja: 1960. szeptember 24. Ausztriai elsőbbsége: 1959. október 8. A' vas- és acélgyártó iparban olyan tűzálló béléssel ellátott edényeket alkalmaznak, amelyek egyik vagy mindkét végükön gyűrű alakú karimával ellátott hengeres köpenyből állnak, éa amelynek karimáira általában domborított fedővagy fenékrész van csavarokkal erősítve. Ilyen edények pl. a nyersvaskeverők és a konverterek. A nyersvaskeverők feladata a nagyolvasztóból kifolyó vasnak a további feldolgozás előtti összegyűjtése és a minőség egyenletessé tétele. A hengeres köpenyből és a köpeny mindkét végén karimával és csavarkötéssel a karimára erősített fedélből álló nyersvaskeverők vízszintesen vannak elrendezve. Ezek egy, a hossztengelyükkel párhuzamos tengely körül forgathatók. Az edény falának a folyékony nyersvas káros hatásától való megvédésére és a hőveszteség alacsony értéken tartása céljából ezek az ipari kemencéknél szokásos módon ki vannak falazva. .Az üzembehelyezés, azaz a keverők töltése' előtt 'a falazatot gázégőkkel vagy hasonlókkal a várható üzemi hőmérsékletre, pl. kb. 1200—1300 C°-ra melegítik fel. Ekkor a felhevített kődarabok jobban megnyúlnak, mint az ezeket körülvevő lemezköpeny. Az ismert csavarkötéseknél a fedél-, ill. fenékrészeket az edény gyűrű alakú karimájához erősítő csavarok úgy vannak méretezve, hogy ezek minden körülmények között a köpeny egyéb helyeinél előbb törjenek, annak érdekében, hogy a kődarabok hőtágulása következtében esetleg előálló köpenyrepedéseket megakadályozhassuk. A gyűrű alakú karimákat vagy belső végükkel, azaz L-alakban, vagy középső részükkel, azaz. T-alakban, erősítik a köpenyhez. Az első módszernek az a hátránya, hogy a karima az excentrikusan támadó csavarerák következtében meggörbül,- minek eredményeként az edényre a húzóerőkön kívül még hajtóigénybevételek is hatnak. A második módszernek hátránya, hogy a táguló falazat nyomása a karima belső részére hat, mielőtt még ez a fedelet elérné, és a csavarok terhelése nélkül a karima törését okozza. A találmány az ismertetett hátrányokat azzal küszöböli ki, hogy a hengeres köpeny és a fenékrész, ill. a fedő között olyan összeköttetést létesít, amely a tágulási feszültségek következtében a karima környezetében gyakran fellépő repedéseket biztonsággal kiküszöböli. A találmány lényege, hogy a gyűrű alakú karimát tartó köpenyrész kúposán van kialakítva olyan formában, hogy az edény átmérője az edényvégek felé csökkenő, és a karima az edény kúpos részéhez, bordák segítségével van erősítve. A kúpos rész előnyösen úgy hajlik az edény tengelyéhez, hogy a karima által felfogott erők eredője a hengerköpeny középvonalába esik. A köpenyrész találmány szerinti kialakítása által a falazókövek hosszirányú nyomóerejének egy része kerületi erővé alakul át és a fedőt, a csavarkötéseket és a karimát többé nem terheli. A találmányt részleteiben a rajzon vázolt ki, vi teli példa ismerteti. Az 1. és 2. ábrák ismert kivitelű karimák és csavarkötések keresztmetszeti vázlatai. A 3. ábra a találmány szerinti nyersva.sk everő függőleges hosszmetszete. A 4. ábra a találmány szerinti kötés nagyított keresztmetszeti vázlata. Az 1. ábra szerinti ismert hengeres köpeny- és fedőösszekötés, lényege, hogy az 1 köpenyhez a gyűrű alakú 2 karima belső élével van hozzá-
