149274. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai keresztezésű széles hangsávú hangszóró
Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •#r -íj. SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.274. SZÁM 21. a2 . 1—14. OSZTÁLY — VA—855. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Mechanikai keresztezésű, széles hangsávú hangszóró Vadásztölténygyár, Székesfehérvár Feltaláló: Huszty Dénes oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. december 3. A találmány mechanikai keresztezésű szélessávú hangszóróra vonatkozik. Mint ismeretes, mechanikai keresztezésűnek nevezzük az olyan szélessávú hangszórót, amelynél az átviendő frekvenciasáv egyes részeit sugárzó membrán elemeket mechanikus hullámszűrőik segítségével csatlakoztatjuk egymáshoz, illetőleg a lengőtekercshez. A hangszórót egy- vagy többutasnak nevezzük aszerint, hogy a meghajtó lengőtekercsihez közvetlenül hány meghatározott frekvenciasávot sugárzó membrán, vagy mebránrész csatlakozik. A műszaki fejlődés olyan hangszórók megvalósítását kívánja meg, amelyek mély és magas hangok visszaadására egyaránt alkalmasak. Az ilyen ún. szélessávú hangszórók tervezésénél az utóbbi években egyre inkább tért hódított az az elv, hogy a különböző rezgésszámú hangok átvitelét lehetőleg egyetlen lengőtekercs által működtetett membránnal vagy membránrendszerrel valósítsák meg. A mély és magas hangok visszaadásának egyetlen "lengőtekercses hangszóróval való megvalósítása ellentétes követelmények kielégítését kívánja meg. Ez a nehézségek miatt a megoldások keresését és azok nagyszámú változatát eredményezte. Az ismert megoldások lényegében három jellemző csoportba sorolhatók. Ezek a megoldások abból a felismerésből indulnak ki, hogy növekvő frekvencián a membrán anyagában terjedő transzverzális rezgés csillapodása és véges terjedési sebessége miatt a legnagyobb amplitúdójú gyűrű alakú, csonkakúppalástszerű sugárzó elem egyre inkább a lengőtekercs sugara által meghatározott legkisebb méretre szűkül össze. Ebből kifolyólag kettős feladat áll elő. A sugárzási ellenállás növelése érdekéhen a legnagyobb amplitúdójú, tehát a lengőtekercs közelébe eső membránrész méretét növelni kellene. Annak érdekében, hogy a legnagyobb kilengésű részen kívüli elemek tömegének mozgása okozta mechanikai impedancia ne terhelje a lengőtekercset, a membránnak a lengőtekercstől távoleső, — tehát kisebb amplitúdóval rezgő — részeit célszerű teljesen vagy részlegesén leválasztani beiktatott rugózó elemek segítségével. A lengőtekercs közelébe eső membránrész méretének növelését különálló belső membránrész beiktatásával igyekeznek elérni, míg a lengőtekercstől távoleső, amúgyis kis kilengésű részek leválasztását a membrán anyagából kialakított, bepréselt rugózó hullámos gyűrűk segítségével próbálják elérni. Az első csoportbeli hangszóróknál a membránt egy vagy több rugózó hullámgyűrű segítségével részekre bontják, de lényegében egyutas megoldás marad. A második csoportbelieknél a magas hangok sugárzását egy külön membránrész veszi át, amivel a hangszóró lényegében kétutassá válik. Ennél a megoldásnál a két membrán tömeg- és rugó-viszonyainak megválasztásával hozzák létre a kis és a nagy membrán által jól sugározható frekvenciasavak egymáshoz való csatlakozását, ún. keresztezését. A harmadik csoport ugyancsak kétutas megoldás, de rugózó gyűrűket nem alkalmaz, hanem a keresztezést a terjedési állandók megfelelő megválasztásával biztosítja. Ezen megoldások közös hátránya, hogy az egész membránrendszer központosítását végző központosító (pille) a lengőtekercshez való közvetlen csatlakozása következtében mechanikai impedanciája által növekvő
