149273. lajstromszámú szabadalom • Eljárás chemigráfiai úton gyártott magasfényű (hochglanz) műszer és egyéb felirati táblák előállítására

2 149.273 minden esetben barnás, kékes, vagy vöröses tónusban játszik, amely körülmény az egész műszerlap és így az egész műszer szépségét lerontja. Az előbb előadottakból kitűnik, hogy a magasfényű felirati táblák domináló része a nagyterjedelmű fényes, fekete (vagy színes) felület és ebben a fekete mezőben láthatók az alumínium (vagy más fém, illetve .műanyag) ábrák és feliratok. Miután azonban a jelenlegi eljárással gyártott tábláknak éppen a fekete (vagy saínes) felülete nem kielégítő, ezért az egész gyártási alapanyagot vagyis a zselatinréteget ki kell küszöbölni, úgyszintén ki kell küszöbölni az anilinfesték használatát is, amellyel eddig a zselatinréteget színezték. Lényegében tehát — a fém, illetve műanyag lemez kivételével -—, az egész eddigi eljárást alapanyagaival együtt meg kell szüntetni. A feladat tehát az, hogy az anilinnal festett zselatinréteg helyett egy más anyagból álló, tükörsima és magasfényű fekete (vagy más színű) felületet kell előállítani, alumíniumszínű (vagy más fém-, illetve műanyagszínű) ábrákkal, illetve feliratokkal oly módon, hogy ez ábrákat és feliratokat maga a lemez felülete képezze. A tökéletes fekete szín elérhető ugyan azzal, hogy a tábla felületét fekete nitrolakkal vonjuk be, de ebben az esetiben az eddig ismeretes eljárásokkal nem sikerült fekete nitrolakk alapra alumínium (vagy más fém, illetve műanyag) ábrát felvinni anélkül, hogy a táblát vegyimar ott eljárásnak ne vetnénk alá. Miután azonban a vegyimarott eljárással készült táblákat nem lehet magasfényűre polírozni, éppen a marott felület durva struktúrája miatt, ezért nem lehet magasfényű műszerlapot vegyimarott eljárással gyártani. Az általam feltalált új eljárás lényege a következő: A kívánt nagyságú fém, — plexi-, celluloid-, vagy egyéb műanyag lemezt szórópisztollyal a kívánt színű nitro-, vagy egyéb lakkal lefújjuk, a megszáradt lakkfelületet csiszolópapírral tükörsimára csiszoljuk, utána a megcsiszolt lakkfelületet centrifuga segítségével fényérzékeny kolloid kromátoldattal bevonjuk, amely kolloid kromátoldatnak igen előnyös összetétele 25 g ammóniumbikromát, 120 g íotoszelatin, 5—6 ml ammóniumhidroxi'd és 1 liter 6!0 C°-os víz. A kolloid kromát száradása után a lemezt 2ÖO0 W-os fényforrás mellett a kívánt negatív alatt 8—10 percig megvilágítjuk, majd a megvilágítás után 40 C°-os tiszta vízben 1—2 percig fürdetjük. E fürdő hatására a kolloid kromátbevonatnak meg nem világított része a lemezről feloldódik, amely feloldódott hártyát hideg vízsugár segítségével eltávolítjuk, majd a lemezt újból megszárítjuk. A 'meg nem világított s a fenti módon eltávolított kolloid kromátréteg alatt előtűnik a lemezre ráfújt és lecsiszolt lakkréteg, míg a megvilágított kolloid kromátréteg a magvilágítás folytán bekövetkezett megcserződés (megkeményedés) következtében az alatta levő csiszolt lakkréteget továbbra is védi. Ezután a meg nem világított és eltávolított kolloid kromátréteg helyén szabadonmaradt lakkréteget legelőnyösebben 10 ml aceton, 3 ml amil-acetát, 6 ml foltbeinzin és 1—2 ml növényi olaj keverékével vattatampon segítségével feloldjuk és eltávolítjuk. Ez oldószer követelménye, hogy az ábra élességét a legcsekélyebb mértékben se rontsa, ezért az oldószer diffúziós sebességét a belekevert növényi olajjal a legcsekélyebbre kell csökkenteni, mert ellenkező esetben az ábra csipkés lesz. A fényérzékenyített kolloid kromátréteg követelménye az, hogy a csiszolt nitrolakk rétegen vagy egyéb lakkrétegen biztosan tapadjon és az első fürdetés alkalmával annak fénynek kitett része tökéletesen ellenálljon a fellépő kémiai és mechanikai hatásnak, továbbá, hogy megakadályozza azt, hogy a lakkoldó a kolloid kromátréteg alá difundáljon és ezáltal a lakkalapnak azt a részét is megbontsa, amely a fekete vagy színes részt alkotja a kész táblán. A fent előnyösen leírt kolloid kroimátoldat ennek a követelménynek is megfelel. A lakk feloldása és eltávolítása következtében a meg nem világított helyeken felszínre kerül az alkalmazott lemez, vagyis az ábra pozitív képe. Ezt követően a megvilágított (megcserződött) kolloid kromátréteget 3 percen keresztül 50 C°-os meleg vízben fürdetjük s az ennek következtében feloldódott, illetve felpuhult kolloid kromátréteget vízsugár, valamint habkőporos kefe segítségével eltávolítjuk, ami által a lemez negatív (keresztező) részén tisztán előtérbe került a ráfújt és lecsiszolt lakkréteg. A lemez szárítása után a lakkfelületen esetleg fennálló hiányosságokat ugyanolyan színű lakkal retusáljuk, majd az egész táblát — főleg a retusált részek elsimítása céljából — 320-as finomságú nitro-csiszolőpapírral víz alatt lecsiszoljuk. Az új eljárás szerint a fekete nitrolakk alap nitrocsiszolópapírral tükörsimára csiszolható anélkül, hogy az megsérülne. Bármilyen hiba — ellentétben a jelenlegi eljárással —, észrevétlenül retusálható, mert a fekete vagy színes nitrolakk alapot még a színtelen nitrolakkal való lefúvás előtt azonos nitrolakkal lehet retusálni. A retusált apró foltokat az azt fedő színtelen nitrolakk a lefúvás alkalmával gyengén feloldja, s ennek következtében az teljesen összeolvad a fekete vagy színes alappal, ennélfogva egy tökéletesen egységes réteget alkot, szín- és felületi szint szempontjából. Ujabb szárítás után a lemezt szórópisztoly segítségével színtelen nitrolakkal lefújjuk, majd ismét szárítjuk. Ezt a műveletet háromszor megismételjük. A színtelen nitrolakk réteget 4—5 órás szárítás után csiszológépen tiszta gyapotból készült polírkoronggal tükörsimára és fényesre polírozzuk, mindaddig, míg a magas fényt el nem érte. A polírkorongot minden 330 cm2

lecsiszolása után szuperpolittal kezeljük, ami egyben a korong hűtését is szolgálja. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás magasfónyű műszer- és egyéb felirati táblák előállítására, azzal jellemezve, hogy az alapot, amely a kívánt nagyságú fém-, plexi-, celluloid-, vagy egyéb műanyag lehet, a kívánt színű nitrolakkal bevonjuk, e bevonatra fényérzékeny kolloid kromátoldatot viszünk, száradáíS után a lemezt a kívánt negatív alatt megvilágítjuk, majd a kolloid kromátoldatot a meg nem világított részeken eltávolítjuk, az ekként szabaddá lett nitrolakk réteget ugyancsak eltávolítjuk, ezután a meg-