149269. lajstromszámú szabadalom • Reverzálható elektromotoros hajtóműnek négy éren át való vezérlésére

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.269. SZÁM 20. i. 30—46. OSZTÁLY — TE—249. ALAPSZÁM Reverzálható elektromotoros hajtóműnek négy éren át való vezérlése Société Technique pour l'Industrie Nouvelle S. A. „STIN", Vevey (Svájc) Feltaláló: Vogt Ernst mérnök, Zürich (Svájc) A bejelentés napja: 1960. május 30. Svájci elsőbbsége: 1959. július 31. Pótszabadalom a 147 427 számú törzsszabadalomhoz A találmány a 147 427 számú törzsszabadalom szerinti és reverzálható elektromotoros hajtóműnek négy éren át való vezérlésére vonatkozó L endszer továbbfej lesztése. Minthogy mind üzemi, mind gazdasági szempontból fontos az ilyen hajtóműveknek vagy hajtásoknak kiterjedt berendezések esetén is központi helyről közvetlenül való vezérlése, vagy pedig lehetőleg kis érkeresztmetszetű kábelkötések alkalmazása, célszerű, ha az üzemi feszültség minél nagyobb. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ez a kezelőszemélyzet veszélyeztetettségét lényegesen megnöveli, ha nem gondoskodnak kellő elővigyázatossági rendszabályokról. Kitűnt, hogy a vezérlési távolság a földhöz viszonyított feszültség növelése nélkül lényegesen megnövelhető, ha a berendezés kétfázisú táptranszformátorának fázisai egy-egy végük helyett középen vannak összekötve és földelve. Ez feltételezi, hogy a hajtómotorban a fázisteker esek végei ne legyenek egymással összekötve. Az ilyen reverzibilis elektromotoros hajtás önmagában ismert módon kétfázisú elektromotorral van felszerelve, nyugalmi állapotában felügyeleti áramot vezet és különösen vasúti berendezések állító szerkezeteinél kerül alkalmazásra. A találmányt mármost az jellemzi, hogy a vezérlő rendszer vagy berendezés és a hajtás közötti két-két ér egy-egy fázistekerccsel helytállóan van összekötve és az egyik íázistekercs közepe a hajtásba iktatott váltóérintkezőkön át úgy van a másik fázistekercs közepével összekötve, hogy a közepek között mozgás közben közvetlen kapcsolat áll fenn, a véghelyzetekben viszont ezek jelzésére a közepek között villamos szelepelrendezés van, amely kapcsoló berendezésre hat. Ennek következtében a tekercsek végei helyett a tekercsek közepei vannak a földhöz viszonyítva null-potenciálon. Ily módon a földhöz viszonyított veszélyes feszültség egyébként azonos üzemi feszültség mellett a felére csökken. A továbbiakban a találmány szerinti rendszer, példakéhti kiviteli alakját ismertetjük. A rajzon A az elektromotoros hajtómű vagy hajtás, amelynek Ali, A12, A21 és A22 érintkezői, az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén egyszerű szeleppel érzékeltetett, azonban a tulajdonképpeni szelepeken kívül még esetleg ellenállásokat, kondenzátorokat stb. tartalmazó V szelepelrendezése, valamint két I és II fázistekercscsel ellátott elektromotorja van. A vezérlő berendezésnek vagy rendszemek egy része, amely többek között kapcsoló berendezést is tartalmaz, a B mezőben van ábrázolva. Itt Bl a felügyeleti jelfogónak például váltóvezérlés esetén> a vezérelt váltó mínuszhelyzetéhez, B2 pedig a váltó pluszhelyzetéhez tartozó tekercse. A kapcsoló berendezéshez a véghelyzeteket ellenőrző szerv B3 jelfogójának tekercse, védő B4 fojtótekercs és B5 transzformátor tartozik. 111—415 érintkezők 1—4 jelfogókhoz tartoznak, amelyeket a rajzon részletesebben nem tüntettünk fel. A C mezőben tápáram- és felügyeleti áramforrások vannak.