149265. lajstromszámú szabadalom • Passzivált fémfelületű test és eljárás előállítására

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.265. SZÁM 48. d. OSZTÁLY — TA—548. ALAPSZÁM Passzíváit fémfelületű test és eljárás előállítására Feltaláló: Tavy Loránd oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. május 6. A találmány legalábbis időlegesen passzíváit fémfelületű test, különösen fémtest, pl. drót, szalag, lemez stb. főleg vákuumtechnikai és elektrotechnikai, valamint vegyészeti célokra, és eljárás annak előállítására. „Passzíváit felület"-nek jelen leírásban és igénypontokban 'olyan fémes felületet nevezek, mely vegyi behatásokkal szemben, főleg alacsonyabb hőmérsékleten, pl. szobahőmérsékleten, jóval ellenállóbb, mint maga az őt alkotó fém vagy fémötvözet. „Fémtest" alatt pedig jelen leírásban és' igénypontokban olyan testek értendők, melyek szobahőmérsékleten szilárd fémből vagy fémötvözetből állnak vagy pedig ilyen fém vagy ötvözet fémes alapra, pl. katódporlasztással, vákuumban való rápárologtatásával vagy elektrokémiai úton felvitt és így aljazatához igen bensőségesen és szilárdan kötött rétegét hordják. Ugyanilyen fémréteg boríthatja a nemfémes alapú testet is, melynek e fémfelülettel borított része legalább részben a találmány szerint passzíváit fémfelületű lehet. A szóban forgó fémeknek vagy ötvözeteknek megfelelő szilárdsággal és egyéb tulajdonságokkal is kell rendelkezniük, miért is a találmány nem terjed ki higanyból, galliumból, valamint alkáli vagy földalkálifémekből való testekre és ezek egyike vagy többje alkotta fémréteget hordó testekre sem. A találmányra annak megfigyelése vezetett, hogy egy katódporlasztással alumíniumlemezen előállított ezüstréteg, melynek előállítása után a vákúumtérbe nyomáskiegyenlítés céljából véletlenül nem levegőt, hanem argont engedtem be, még évek múlva is fényes maradt, az egyéb, ugyanazon berendezésben a szokásos módon készült ezüstrétegekkel ellentétben. E jelenség magyarázatát keresve, feltételeztem, hogy a szóban forgó ezüstfelüléten azt a levegő behatásától megvédő argonatomok adszorbeálódtak. Így tehát a találmány annak a jelenségnek hasznosításén alapszik, hogy fémkristályokhoz, különösen azoknak kristálycsúcsain és élein, gázok adszorbeiós kötéssel igen erősen képesek kötődni, úgy, hogy onnan csak különleges módszerekkel távolíthatók el, ugyanúgy, mint a fémek belsejében okkludált gázok, melyeket pl. a rádiógyőgyártásnál a fémalkatrészeknek a cső szivatytyúzása közbeni erős felhevítésével (az úgynevezett kigázosítással) szokás eltávolítani. Ez az adszorpciós kötés különösen a nemesgázoknál kell hogy erős legyen, melyek egyatomosak. Ha tehát olyan fémfelületet állítunk elő, mely célszerűen roncsolatlan kristályszerkezetű és mikrokristályos, azaz egymás mellé sorakozó igen apró kristályok felületeiből áll, akkor fennáll a lehetősége annak, hogy e fémfelületet hozzá adszorpciós kötés^ sei rögzített nemesgázatomok alkotta gázréteggel oly szorosan borítsuk, hogy az egymással szomszédos nemesgázatomok közötti hézagok az egyéb gázok, valamint folyadékok és szilárd testek molekulaméreténél kisebbek legyenek. Ezzel a fém-Ceiületet egyéb anyagokkal való érintkezéstől elzárva, hatályosan passziválják mindaddig, míg e gázréteg a felületen tényleg tapadva marad. Minthogy pedig a gázréteg a fémfelület megfelelő alkata esetén erős tapadása folytán a felületről rendszerint csak különleges módszerekkel távolítható el, és magától szobahőmérsékleten rendszerint csak lassan távozik el a passziváló hatását számottevően lerontó mértékben, ily módon a gyakorlati igényeknek jól megfelelően passzíváit fémes felületekhez juthatunk, melyeknek őket passziváló gázrétege igen vékony és láthatatlan. E felismeréseim, illetve feltevéseim alapján tehát találmányom olyan passzíváit fémfelületű test, különösen feintest, melynek célszerűen mikrokristályos, fémes felületét a rajta adszorpciós kötéssel rögzített, egészen vagy legalábbis túlnyomórészt nemesgázatomok alkotta, atomos gázréteg borítja. Ez az atomos gázréteg a gyakorlatban rendszerint többféle . nemesgáz atomjait tartalmazza,