149256. lajstromszámú szabadalom • Nem ionogén emulgáló, illetve diszpergálószer, főleg nagy szárazanyagtartalmú és hígítható emulziók és diszperziók előállítására

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «jjr -sj-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.256. SZÁM 23. c. OSZTÁLY — PO-296. ALAPSZÁM Nem ionogén emulgáló-, illetve diszpergálószer, főleg nagy szárazanyagtartalmú és hígítható emulziók és diszperziók előállításához Feltalálók: Dr. Pogány János vegyészmérnök (50%), Linczényi János osztályvezető (20%). Bihari Miklós vegyészmérnök (15%), Stekler Sándor (15%), Budapest A bejelentés napja: 1960. szeptember 6. Az emulgálószereknek egyik legismertebb és jól bevált fajtája a különböző polimerizációs fokú poliglikolészterek. Ezek az anyagok a polimerizációs fokuktól függően kisebb-nagyobb mennyiségben alkalmazva használhatók olaj-a-vízben típusú emulziók készítésére. A velük előállított emulziók savanyú és gyengén alkalikus pH-tartományban stabilak, viszont a hígítást általában nem bírják, kivéve azt az esetet, amikor védőkolloidokkal együtt alkalmazzuk. Tudott dolog, hogy a poliglikolészterek polimerizációs fokától függ, hogy milyen és mennyi emulgeálandó anyagot vihetünk velük emulzióba, így pl. poláros vegyületek emulzió képzéséhez nagy mennyiségű — 10—15% — és legalább 10—12 polimerizációs fokú poliglikolészterre van szükség, míg apoláros vegyületek emulzió képzéséhez, ugyanazon mennyiségben már 4—6 polimerizációs fokú poliglikolészter is megfelel. ismeretes az is, hogy ezek a fajta emulgáló-, illetve diszpergálószerek nem alkalmasak nagy szárazanyagtartalmú és hígítható készítményeik előállítására. így többek között nem állítható elő velük hígítható növényvédőszer paszta, mint HCH, vagy DDT, mivel ezek nem stabilak, illetve a hígítás hatására megbomlanak. Mivel a poliglikolészterek vízben oldódnak, nem alkalmasak úgynevezett fordított típusú — víz.-azolajban — emulziók, illetve diszperziók előállítására. Ismeretes, hogy fordított típusú emulziók, illetve diszperziók készítésére csak olyan emulgátorok jöhetnek számításba, amelyek vízben legfeljebb diszpergáiódnak, viszont az olajkomponensben oldódnak. Ezen anyagok jól bevált fajtája a szorbitán zsírsavészterek, illetve ezek polialkoxi és polalkoxi-etilénimin származékai. Ezek már alkalmasak nagy szárazanyagtartalmú diszperziók előállítására, de az: így kapott diszperziók ' nem hígíthatok. Az ismertetett hátrányos tulajdonságok kiküszöbölése érdekében számos kísérletsorozatot végeztünk abból a célból, hogy tisztázzuk, miképpen lehet a poliglikolészterek. felhasználásával olyan emulgáló- és diszpergálószert nyerni, amely egyaránt alkalmas víz az olajban és olaj a vízben típusú, nagy szárazanyagtartalmú emulziók, illetve diszperziók készítésére. Kísérleteink során nyert tapasztalatok azt mutatták, hogy a poliglikolészterek tulajdonságai, kiadóssága, pH, elektrolit, valamint szárazanyagtartalommal szembeni érzékenysége még hígítás esetében is javul, ha olyan emulgáló-, illetve diszpergálószerekkel együtt alkalmazzuk, amelyek vízben nem oldódnak, legfeljebb csak diszpergáiódnak, viszont a poliglikolészterben jól oldódnak, illetve jól diszpergáiódnak. A találmány tehát olyan nem-ionogén emulgálószer, amely valamilyen poliglikolészterből és önmagában vízben legfeljebb diszpergálódó, de poliglikolészterben oldódó, illetve diszpergálódó anyagból, előnyösen szorbitán-zsírsavészterből, illetve polialkoxi-szorbitán-zsírsavészterből, vagy ennek etilénimin-származékából áll. A találmány szerinti emulgáló-, illetve diszpergálószer esetében az alkotó komponensek együttes hatása, kiadósság, pH, elektrolit, szárazanyagtartalom, hígíthatóság szempontjából színergetikusan érvényesül, vagyis e szempontból vizsgálva minden esetben jobb eredményeket kapunk, mintha bármelyik komponenst önmagában és azonos mennyiségben alkalmaznánk. A találmány szerinti emulgáló-, illetve diszpergálószer állhat bármilyen olyan polimerizációs fokú poliglikoléstzerből, amely még vízben oldódik, és előnyösen szorbitán, mono-, di-, tri-, zsírsavészterből, illetve ennek tri-, di-, mono-, polialkoxiszármazékából, esetleg polialkoxi-etiléniminjeiből. A komponensek arányainak megválasztásánál