149246. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vetőmag csávázására, különösen gombabetegségek leküzdésére és stimulálásra

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ' & -JSSZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.246. SZÁM 45. b. 1—9, 45. 1. OSZTÁLY — MU—169. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés vetőmag csávázására, különösen gombabetegségek leküzdésére és stimulálásra VEB Mühlenbau Dresden cég, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Schmidt Ernst, Dresden, Ende Georg, Dresden A bejelentés napja: 1960. június 20. Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1959. június 24. A találmány eljárás és berendezés mezei és kerti kultúrnövények, főként árpa, búza, tengeri, köles, napraforgó terméshozamának növelésére a melegkedvelő növények vetőmagjainak kifogástalan csávázása, ill. megfelelő előkezelése útján. Különösen fontos a gabonafélék gombabetsgségeinek, főként az árpa és a búza porüszögjének (ustilago nuda, ill. ustilago tritici), valamint a mezőgazdasági és kerti kultúrnövények egyéb növényi kártevőinek leküzdése. Vetőmag csávázására eddig főleg az ismert nedvesítő és merítő eljárásokat alkalmazták. Ezeknél a csávázandó vetőmagvakat 15—30°-os vízben több órán át duzzasztják, majd ehhez csatlakozóan csávázzák, amikor is a magvakat néhány percig forró vízbe merítik, melynek hőmérséklete 50—56°, tehát a gabona károsodás! határához igen közel, sőt afölött van. Egy másik merítő eljárásnál a -magvakat előduzzasztás nélkül 1,5—12 órán át 35—48°-os forró vízben, ill. tartós melegvízfürdőben kezelik. Ezeknek az eljárásoknak, valamint az ismert melegen nedvesítő csávázóeljárasnak, melynél pl. 100 kg gabonához kb. 17—18 liter vizet adnak es a csávázást 3 órán át 46°-on végzik, az a nagy hátrányuk van, hogy a nagy százalékos vízmenynyiség hozzáadása folytán a vetőmagvak kezelésének, főleg pedig az ehhez -csatlakozó visszaszárításáinak időtartama igen nagy, ami miatt az eljárás nagyüzemi alkalmazása nem gazdaságos. Egy további ismert forróvizes csávázó eljárás, melynél tiszta vizet használnak és a hőkezelést levegő kizárásával végzik, abból áll, hogy a csávázó készüléken állandóan átfolyó vetőmagvak kezelési műveletét megosztják: a magvakat 5—5,5% vízzel nedvesítik és 60 percig 52,5—53°-ra hevítik fel, amihez 60 perces, növekvő hőmérsékletű további kezelés csatlakozik. A visszaszárítás szintén 60 percig tart, még pedig 30 percig meleg légárammal, melynek hőmérséklete kb. 45°, 30 percig pedig hideg légárammal. Ámbár ezt az eljárást stacioner nagyberendezésekben alkalmazzák, annak lényeges hátrányai vannak, mert az itt használt hőátvitel az áthaladó vetőmagvak érintésével azok egyenletes felmelegítésére nam képes. Ezenkívül az áthaladás folyamán nem lehet kémiai cGávázószerrel kezelni, hanem ezt később külön készülékben kell elvégezni. Újabban javasoltak melegen nedvesítő csávázóelj árast és három egymás fölött elrendezett átforgató dobból álló berendezést, melynél a vetőmagvakat először az első dobban vákuum alatt 2 óráig nedvesítik. A magvakat a második dobban kb. 1 órán -át 53—60°-:ra, ill. iStimiulálás céljából 35— 45°-ra hevítik fel, majd egy további órán át az elért hőmérsékleten átforgatják. A visszaszárítás a harmadik dobban történik, melybe először 90 percig meleg levegőt fúvatnak be, míg az anyag hőmérséklete 35—40°-ot el nem ér, majd kb. 30 percig 10—20°-os hideg légáramot vezetnek be. Ennek az eljárásnak az előbb említett forróvizes csávázó eljárással szemben az -az -előnye, hogy a magvak vákuum alatti nedvesítése és egyidejű felmelegítése forgó dobban történik, ahol a vákuum a szükséges anerob légzés biztosítására való. Nem teszi azonban lehetővé a kezelendő magvak vákuum alá helyezését a nedvesítés előtt, ami pedig az anerob légzést meggyorsítaná és hatásossá tenné. Éppígy nem lehet a nedvesítést a csávázza?, me-girö-vidíieisetre a folyó kezelés alatt elvégezni. Nem lehet továbbá a csávázás és szárítás folyamán vákuummal dolgozni, ami pedig a csáva-