149237. lajstromszámú szabadalom • Siemens-Martin és más ipari kemencék regeneratív kamráinak vízszintes rácsszerkezete

2 149.237 rendezve, hogy oly rácstéglák alkotta téglasorok­nak végigmenő rétegei, mely téglák legalább vé­geiken vízszintes felfekvési felületű vajatokat tüntetnek fel, kötőtégláknak nevezhető rövidteg­lás rétegekkel váltakoznak, mely kötőtéglák vé­gein szintén vízszintes felfekvési felületű vájatok vannak és melyek egymáshoz képest eltoltan van­nak a végigmenő hosszrétegeken és ezekhez képest harántirányban elrendezve. A felfekvési felület lényegében nagyobb és a felfekvési nyomás kisebb, mint az el nem tolt rostélyrácsnál. Azonkívül a téglákat a fölötte fek­vő rácsszerkezeti téglák súlya csupán nyomásra, nem pedig hajlításra veszi igénybe. Oly célból, hogy a káros hoiltvízteret csökkentsük és meggá­toljuk a következő tégla szélfelőli oldalának a holtvíztérbe nyúlását, miáltal a tégla szélfelőli és szélvédett oldalán semmiesetre sem képződhesse­nek porlerakódások, a találmány még a követke­ző intézkedéseket javasolja: A végigmenő téglasorok tégláin, a téglasorok vájatain kívül, minden oldalon egymással szem­benfekvő en vízszintes felfekvési felületű, legalább egy teljes vájat van. A kötő tégláknak csupán vé­gein vannak ugyancsak vízszintes felfekvési felü­letű vájatok. Vízszintes téglaréteg kötőtégláinak felfekvési felületei a végigmenő téglasorok tégláin egymás mellett fekszenek. A kötőtéglák az áram­lás irányában egymáshoz képest eltoltak. Végül a találmány szerint a rácsszerkezet rövid téglákból is felépíthető, amilyeneket az előbbi rácsszerkezetnél kötőtégláknak neveztünk. Mind­ezek a téglák tehát végeiken vízszintes felfekvési felületű vajatokat tüntetnek fel. E vájatokon a szomszédos magasabb és alacsonyabb rétegekben felül, illetve alul, kötőtéglák fekszenek fel, mivel az átlósan szembenfekvő vájatokon mindenkor két tégla van, a kiindulási téglából szemlélve, ugyan­abban az irányban vízszintesen elrendezve. A rajzok példaképpeni kiviteli alakokat szem­léltetnek. Az 1—9. ábrák végigmenő téglákból és ezekhez képest eltoltan elrendezett kötőtéglákból álló, a gázok, illetve a szél számára való végigme­nő aknákkal ellátott rácsszerkezet elvi felépítését és részleteit szemlélteti. A 10—17. ábrák rácsszerkezetet tüntetnek fel a hozzá tartozó téglákkal, a szintén végigmenő tég­lasorokkal, az ezekhez képest eltolt kötőtéglákkal, melyeknél azonban nincsenek végigmenő aknák. A 18. ábra szerinti rácsszerkezet rövid kötőtég­lákból áll, melyek egymáshoz képest úgyszólván duplán eltoltan vannak elrendezve, úgy, hogy a gázok számára végigmefiő aknák keletkeznek. Az 1. ábra a rács nézete a 2. ábra szerinti I—I irányból nézve. A 2. ábra a ráos nézete, mégpedig az eltolt tég­lákból álló rétegre, mely alatt végigmenő téglák rétege foglal helyet. A 3. ábra metszet a 2. ábra II—II vonala sze­rint. A 4. ábra az eltolt réteg téglája hossznézetben. Az 5. ábra eltolt téglának oldalnézete. A 6. ábra,az eltolt tégla fölülnézete. A 7. ábra a végigmenő réteg téglája hossznézet­ben. A 8. ábra a végigmenő réteg téglája oldalnézet­ben. A 9. ábra a végigmenő réteg téglája fölülnézet­ben. Elsősorban az egyes téglákat ismertetem. A rajzon feltüntetett ovális keresztmetszetű tég­la még a kerek téglával szemben is különösen elő­nyös. E téglának oldalain 1 kivágások vannak (4. ábra), melyek négyszögletesek és melyeknek 2 hosszoldalainál hosszabbak a 3 harántoldalnál. A végigmenő tégláknak (7. ábra) minden oldalon három 5, 6, 7 teljes- és az oldalakon két 8, 9 fél­váj a ta van. Természetesen ennél a rácsszerkezet­nél nem szükséges, hogy a végigmenő téglasorok tégláinak három, teljes 5, 6, 7, és két félvájata tegyen. A 7. ábra szerinti tégla ugyanis középen meg is osztható. A felfekvési felületek közvetlenül egymással szemben vannak és 10 dudorok vannak közöttük, úgy, hogy a tégla a dudorok helyén teljes ovális k er esztmetszetű. Az 1., 2. és 3. ábráknak megfelelően a 7. ábra szerinti téglák rétegei a 4. ábra szerinti téglák ré­tegeivel váltakoznak. A 4. ábra szerinti téglák el­tolása különösen a 2. ábrából tűnik ki világosan. Ebből az ábrából az is látszik, hogy a téglák egész bemetszési felületükkel fekszenek fel egymáson, miáltal egyrészt nagyobb a téglasúly, mint azoké a tégláké, melyeknél a bemetszési felület csak fél­akkora; másrészt azonban a fajlagos felfekvési nyomás csökken. Ha a rövid téglákat nem eltol­tan helyeznők el, akkor a fél bemetszési hosszal rövidebbeknek kellene lenniök. Ezekből az ábrákból kitűnik továbbá, hogy két közel sima aknás rácsszerkezetet kapunk, és hogy másrészről az aknákat a másik két oldal köti egy­mással össze. A porlerakodásokat az ovális alak messzemenően korlátozza. A széles felfekvések arról is gondoskodnak, hogy a téglák a gáz ellob­banásánál, mely az egyes rétegeket felemeli, nem szabálytalanul esnek vissza, hanem mindig a régi helyzetbe visszakerülnek. A 10—17. ábrákra vonatkozólag fent már meg­említettük, hogy azok nem tüntetnek fel végigme­nő aknás rácsszerkezetet. A 10. ábra a rácsszerkezet felülnézete. A 11. ábra metszet, a 10. ábra III—III vonala szerint. A 12. ábra metszet a 10. ábra IV—IV vonala szerint. A 13. ábra a végigmenő téglasoroknak egy tég­láját szemlélteti. A 14 ábra a téglasorok legfelső rétegének, a 15. ábra az aljzatnak egy tégláját tünteti fel. A 16. ábra kötőtéglát szemléltet, mégpedig a 16/a. ábra ovális keresztmetszetűt, a 16/b. álbra szerint a hengerfelület a füstgázáram felé néző oldalain le van kerekítve, A 17. ábra a rácsszerkezet fenékrétegének tég­láját szemlélteti. A 10—17. ábrák a téglákat és azok keresztmet­szetét tüntetik fel. A rácsszerkezet tehát végigmec nő 11 téglasorokból áll, melyek 12a, 12b, 12c kö­tőtéglák útján vannak egymással összekötve. Mind­ezekből az ábrákból kitűnik, a kötőtéglák egymás­hoz képest eltoltak. A 16. ábra szerinti kötőtéglák hosszoldalain vízszintes felfekvésű felületű 1 vá­jatok vannak. A téglasorok tégláin, a 13., 14. és 15. ábrák szerint vízszintes felületű, megfelelő be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom