149237. lajstromszámú szabadalom • Siemens-Martin és más ipari kemencék regeneratív kamráinak vízszintes rácsszerkezete

2 149.237 rendezve, hogy oly rácstéglák alkotta téglasoroknak végigmenő rétegei, mely téglák legalább végeiken vízszintes felfekvési felületű vajatokat tüntetnek fel, kötőtégláknak nevezhető rövidteglás rétegekkel váltakoznak, mely kötőtéglák végein szintén vízszintes felfekvési felületű vájatok vannak és melyek egymáshoz képest eltoltan vannak a végigmenő hosszrétegeken és ezekhez képest harántirányban elrendezve. A felfekvési felület lényegében nagyobb és a felfekvési nyomás kisebb, mint az el nem tolt rostélyrácsnál. Azonkívül a téglákat a fölötte fekvő rácsszerkezeti téglák súlya csupán nyomásra, nem pedig hajlításra veszi igénybe. Oly célból, hogy a káros hoiltvízteret csökkentsük és meggátoljuk a következő tégla szélfelőli oldalának a holtvíztérbe nyúlását, miáltal a tégla szélfelőli és szélvédett oldalán semmiesetre sem képződhessenek porlerakódások, a találmány még a következő intézkedéseket javasolja: A végigmenő téglasorok tégláin, a téglasorok vájatain kívül, minden oldalon egymással szembenfekvő en vízszintes felfekvési felületű, legalább egy teljes vájat van. A kötő tégláknak csupán végein vannak ugyancsak vízszintes felfekvési felületű vájatok. Vízszintes téglaréteg kötőtégláinak felfekvési felületei a végigmenő téglasorok tégláin egymás mellett fekszenek. A kötőtéglák az áramlás irányában egymáshoz képest eltoltak. Végül a találmány szerint a rácsszerkezet rövid téglákból is felépíthető, amilyeneket az előbbi rácsszerkezetnél kötőtégláknak neveztünk. Mindezek a téglák tehát végeiken vízszintes felfekvési felületű vajatokat tüntetnek fel. E vájatokon a szomszédos magasabb és alacsonyabb rétegekben felül, illetve alul, kötőtéglák fekszenek fel, mivel az átlósan szembenfekvő vájatokon mindenkor két tégla van, a kiindulási téglából szemlélve, ugyanabban az irányban vízszintesen elrendezve. A rajzok példaképpeni kiviteli alakokat szemléltetnek. Az 1—9. ábrák végigmenő téglákból és ezekhez képest eltoltan elrendezett kötőtéglákból álló, a gázok, illetve a szél számára való végigmenő aknákkal ellátott rácsszerkezet elvi felépítését és részleteit szemlélteti. A 10—17. ábrák rácsszerkezetet tüntetnek fel a hozzá tartozó téglákkal, a szintén végigmenő téglasorokkal, az ezekhez képest eltolt kötőtéglákkal, melyeknél azonban nincsenek végigmenő aknák. A 18. ábra szerinti rácsszerkezet rövid kötőtéglákból áll, melyek egymáshoz képest úgyszólván duplán eltoltan vannak elrendezve, úgy, hogy a gázok számára végigmefiő aknák keletkeznek. Az 1. ábra a rács nézete a 2. ábra szerinti I—I irányból nézve. A 2. ábra a ráos nézete, mégpedig az eltolt téglákból álló rétegre, mely alatt végigmenő téglák rétege foglal helyet. A 3. ábra metszet a 2. ábra II—II vonala szerint. A 4. ábra az eltolt réteg téglája hossznézetben. Az 5. ábra eltolt téglának oldalnézete. A 6. ábra,az eltolt tégla fölülnézete. A 7. ábra a végigmenő réteg téglája hossznézetben. A 8. ábra a végigmenő réteg téglája oldalnézetben. A 9. ábra a végigmenő réteg téglája fölülnézetben. Elsősorban az egyes téglákat ismertetem. A rajzon feltüntetett ovális keresztmetszetű tégla még a kerek téglával szemben is különösen előnyös. E téglának oldalain 1 kivágások vannak (4. ábra), melyek négyszögletesek és melyeknek 2 hosszoldalainál hosszabbak a 3 harántoldalnál. A végigmenő tégláknak (7. ábra) minden oldalon három 5, 6, 7 teljes- és az oldalakon két 8, 9 félváj a ta van. Természetesen ennél a rácsszerkezetnél nem szükséges, hogy a végigmenő téglasorok tégláinak három, teljes 5, 6, 7, és két félvájata tegyen. A 7. ábra szerinti tégla ugyanis középen meg is osztható. A felfekvési felületek közvetlenül egymással szemben vannak és 10 dudorok vannak közöttük, úgy, hogy a tégla a dudorok helyén teljes ovális k er esztmetszetű. Az 1., 2. és 3. ábráknak megfelelően a 7. ábra szerinti téglák rétegei a 4. ábra szerinti téglák rétegeivel váltakoznak. A 4. ábra szerinti téglák eltolása különösen a 2. ábrából tűnik ki világosan. Ebből az ábrából az is látszik, hogy a téglák egész bemetszési felületükkel fekszenek fel egymáson, miáltal egyrészt nagyobb a téglasúly, mint azoké a tégláké, melyeknél a bemetszési felület csak félakkora; másrészt azonban a fajlagos felfekvési nyomás csökken. Ha a rövid téglákat nem eltoltan helyeznők el, akkor a fél bemetszési hosszal rövidebbeknek kellene lenniök. Ezekből az ábrákból kitűnik továbbá, hogy két közel sima aknás rácsszerkezetet kapunk, és hogy másrészről az aknákat a másik két oldal köti egymással össze. A porlerakodásokat az ovális alak messzemenően korlátozza. A széles felfekvések arról is gondoskodnak, hogy a téglák a gáz ellobbanásánál, mely az egyes rétegeket felemeli, nem szabálytalanul esnek vissza, hanem mindig a régi helyzetbe visszakerülnek. A 10—17. ábrákra vonatkozólag fent már megemlítettük, hogy azok nem tüntetnek fel végigmenő aknás rácsszerkezetet. A 10. ábra a rácsszerkezet felülnézete. A 11. ábra metszet, a 10. ábra III—III vonala szerint. A 12. ábra metszet a 10. ábra IV—IV vonala szerint. A 13. ábra a végigmenő téglasoroknak egy tégláját szemlélteti. A 14 ábra a téglasorok legfelső rétegének, a 15. ábra az aljzatnak egy tégláját tünteti fel. A 16. ábra kötőtéglát szemléltet, mégpedig a 16/a. ábra ovális keresztmetszetűt, a 16/b. álbra szerint a hengerfelület a füstgázáram felé néző oldalain le van kerekítve, A 17. ábra a rácsszerkezet fenékrétegének tégláját szemlélteti. A 10—17. ábrák a téglákat és azok keresztmetszetét tüntetik fel. A rácsszerkezet tehát végigmec nő 11 téglasorokból áll, melyek 12a, 12b, 12c kötőtéglák útján vannak egymással összekötve. Mindezekből az ábrákból kitűnik, a kötőtéglák egymáshoz képest eltoltak. A 16. ábra szerinti kötőtéglák hosszoldalain vízszintes felfekvésű felületű 1 vájatok vannak. A téglasorok tégláin, a 13., 14. és 15. ábrák szerint vízszintes felületű, megfelelő be-