149222. lajstromszámú szabadalom • Berendezés természetes vízek karbonátkeménységének lecsapására

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.222. SZÄM 85. b. OSZTÁLY — GU—176. ALAPSZÁM Berendezés természetes vizek karbonátkeménységének lecsapására Feltaláló: Gyuris Károly, pécsi laKos A bejelentés napja: i960, június 3. Természetes vizek karbonatkeménységének kalciumhidroxiddal történő kiesapására általában 3 féle eljárás ismeretes. 1. Derveaux. 2. Katagran. 3. Wirbos-féle eljárás. Fent említeti 3 karbonátmentesítési módszer közül a Derveaux és Katagram eljárás alkalmas a kalcium és magnézium hidrokarbonátok kicsapására, de a reakció véghezvitelére szükséges berendezés teljesítménye nem növelhető tetszőlegesen, mivel a teljeisítményniöveliés a berendezés méreteinek növelését teszi szükségessé. A berendezés méreteinek egy bizonyos határon túl való növelése rendellenes áramlásokat eredményez, melynek eredményeképpen a berendezés által szolgáltatott víz minősége nem felel meg a követelményeknek. A Wirbos-eljárás alkalmas ugyan arra, hogy nagy teljesítményű berendezések létesüljenek, de alkalmazhatóságának határt szab a lágyításra kerülő víz magnéziurnhidrokarbonát okozta keménysége, továbbá a nyersvíz lebegő szennyezése. A Wirbos eljárás csak akkor alkalmazható, ha a víz karbonatkeménységének maximálisan 20%-a adódik magnéziumhidrokarbonátból. Szükséges továbbá, hogy a víz ne tartalmazzon lebegő szennyezéseket. Találmányom lényege egy olyan berendezés, mely a 3 fent említett karbonáttalanítási eljárás kedvező tulajdonságait- egyesíti " magában, vagyis nagy teljesítő képességű egységek építhetők, nagy magnéziumhidrokarbonát tartalmú vizek lágyítására alkalmas és érzéktelen a víz lebegő szennyezésével szemben. A rajz 1. ábrája hossz-metszetben, a 2. ábra jobb oldala felülnézetben, baloldala pedig keresztmetszetben szemlélteti a berendezés kiviteli alakját. A berendezés az 1. felül nyitptt, alul kúpban végződő, függőleges henger alakú tartályból áll. A lágyítandó vizet és a lágyításhoz szükséges kalciumhidrOTcidot a kúp magasságának felénél a kúpos rész oldalán egy vízszintes cső segítségével, tangenciálisan vezetjük be. A 2. vízbevezető csőben központosán van elhelyezve a kalciumhidroxid bevezetésére szolgáló 3. cső, mely a vízbevezető cső és a kúp metszés vonalánál végződik. A víz bevezető csövet úgy kell méretezni, hogy a tartályba belépő víz sebessége 3—6 m/sec. legyen. A belépő nagy sebességű víz a cső végénél keveredik az ugyanitt bevezetett reagenssel. A keveredést a cső végénél bekövetkező turbulencia tökéletessé teszi. A nagy sebességgel belépő vizet a felette elhelyezett 4 terelő lemez spirális alakú pályára kényszeríti. A belépő víz a tartály kúpos részében összegyűlő reakciótermékeket, nevezetesen a kalciumkarbonátot, magnéziumhidroxidot intenzíven keveri és a tartály egész víztömegét a tartály függőleges tengelye körüli forgásra készteti. Az erős keverés és a reakciótermékekkel való intenzív érintkezés a kémiai reakció gyors és jó hatásfokú lefolyását eredményezi. A lágyított víz elvezetése az 1 tartályból a tartály felső részén beépített 5 kör alakú vályú segítségével biztosítható, mely az 1 tartályban központosán elhelyezett 8 függőleges cső segítségével a derített vizet elvezeti. A tartály túltöltését a 9 túlfolyó akadályozza meg. A kúpos rész alján a tartály ürítésére, illetve az iszap feleslegének eltávolítására a 6 csappal elzárható csonk szolgál. A tartály magasságának alsó harmadánál és felénél a 7. mintavevő csövek vannak beépítve az iszap szintmagasságának megállapítására. A fentiek szerint elkészített berendezés, a külső formájában hozzá hasonló Derveaux berendezéstől a következőkben, tér el lényegesen,: 1. Hiányziik a Derveaux berendezés „ejtőcsővé", melyben a lágyítandó víz a lágyításhoz szükséges reagenssel összekeveredik. 2. A lágyítandó víz a találmány szerinti berendezésbe körülbelül lOOnszor akkora sebességgel lép be, mint amilyen sebesség a Derveaux reaktoroknál szokásos. 3. A Derveaux reaktorban függőleges irányú