149220. lajstromszámú szabadalom • Berendezés előrefeszített beton elemek gyártására
Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.220. SZÁM 37. b. OSZTÁLY — GA-597. ALAPSZÁM Berendezés előrefeszített beton elemek gyártására Gábory Pál, Kelen Tibor és Kudelka György építészmérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1960. június 17. Az előregyártott, előrefeszített beton szerkezetek gyártása során az iparban kétféle lehorgonyzási módot alkalmaznak: 1. Az acélbetéteket nagyszilárdságú betonban tapadás segítségével kötik a betonhoz: 2. Az acélbetéteket külön lehorgonyozzák. Az 1. rendszernek előnye az egyszerű megoldás, de hátránya, hogy csiaik nagyszilárdságú (500 kg/crn2 nél nagyobb kockaszilárdságú) betonban alkalmazható megbízhatóan, akkor ha a huzalátmérőtől függően azoknak különleges felületi kiképzést adunk. A 2. alatti rendszernek előnye, hogy a huzalok lehoirgonyzása teljesen megbízható, azok csúszásának veszélye nern forog fenn és a szerkezet kisebb szilárdságú beton esetében is elkészíthető. Hazai kísérletek (történtek pl. 100—140 kg/cm2 szilátndságú könnyűbetonok feszítésével SE. AZ eljárás hátránya viszont, hogy az előrefeszített beton elemeket egyedenként kell feszíteni és (pl. a sablonra való feszítés) lehet utófeszítést is alkalmazni. A sorozatos tömeggyártás eddig megoldva nem volt. A találmány szerinti vonatrendszerű berendezés egyesíti a lehorgonyozásos előrefeszíitést és a tömeggyártásra alkalmas un, hosszúpados rendszert. A hosszúpados rendszert eddig csak az 1. alatti tapadásos lehorgonyzásnál alkalmazták. Az új berendezés előnye, hogy tetszőleges számú előrefeszített-beton elem egyszerre feszíthető meg és bizonyos kialakítású elemeknél (paneleknél egyszerű négyszögű keresztmetszetű gerendáknál) az oldalsablon a beton bedolgozása után azonnal eltávolítható, tehát végeredményben az elem, sablon alkalmazása nélkül szilárdul meg. A berendezés lényegét a példaként megadott vázlatos ábrák segítségével a következőkben magyarázzuk : Az 1. ábra feszítőpadon levő közvetítő tagok és a rajtuk elhelyezett csévék felülnézete. A 2, éibra két saomszédos betonelem és azokat összekötő közvetítő tag metszete. Az egyes előrefeszített betonelemek 1 huzalbetéteit zárt végtelenített csévék alakjában helyezzük el a feszítőpad felső síkján, vagy az előregyártott betonon. A huzalcsévék a szüárdságilag szükséges menetszámból állanak, melynek kezdő és befejező végződése össze van kötve. Célszerűen olyan helyre lehet tenni a toldást, ahol a huzalban a asóvélés és visszafordítás miatt a megfeszítés mértékénél lényegesen kisebb feszültség keletkezik. A toldást ilyen helyen hegesztéssel is el lehet készíteni. A zárt esévéket 2 tüskére helyezzük, melyek 2a csőburkolattal vannak ellátva. A megszilárdult betonból a 2 tüskéket kihúzzuk és a huzal feszítőerőt a,,, csövek adják át njyeiroiás; formájában, a betonnak, miáltal ezek teljes lehorgonyzást biztosítanak. Az 1 huzalkötegek tapadása a betonban a lehorgonyzás biztonságát fokozzák és a szerkezet repedés, valamint törés biztonságát a tapadóhuzalbetétes szerkezetekkel teszik egyenértékűvé. A 2, 2a lehorgonyzó elemek a 3, 3a, 3b közvetítőtagfoa vannak beépítve. A 3, 3a, 3b közvetítő tag két párhuzamos 3, 3a lemez között merőlegesen, helytállóan, elhelyezett 3b közbenső lemezből áll és hivatva van a feszítőerőt az egyik etemről a másikra átvinni. A párhuzamos 3, 3a lemezekbe a 2 tüskék eltávolíthatóan vannak behelyezve. A 3b közbülső lemez egyúttal a két szomszádos csatlakozó 8 betonelem zsaluzatát is képezi. Az egyik, felsőrészt képező 3a párhuzamos lemez célszerűen eltávolítható, a betonelem könnyebb kiemelése végett. Az egyes elemek oldalzsaluzatát 6 szerkezet képezi, melyet a beton betömörítése után el lehet távolítani és a következő elemnél lehet felhasználni. Az elemsor végén a közbenső (3, 3a, 3b közvetítő elemmel azonos befejező tagot helyezünk el, melyben egyik oldalon az utolsó elem 1 vasalását
