149218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasbeton födémek megerősítésére

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.218. SZÁM 57. b.OSZTÁLY — GA—576. ALAPSZÁM Eljárás vasbeton födémek megerősítésére Gábory Pál építészmérnök, Budapest, Kudelka György építészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. január 8. Az építőipar gyakori feladata a vasbeton, vagy vastartók közötti fa, tégla vagy vasbeton kitöltő szerkezetű, illetve faszerkezetű fődéinek megerősítése. A megerősítésnek több oka lehet: pl. a födémet nagyobb terhelésre kívánják használni, vagy a szerkezet hibás méretezés folytán már eredetileg is gyenge volt, vagy esetleg — mint ezt ,,a Mátrai" rendszerű vastartók közötti salakbetonlemezes födémek bizonyítják — a födém nem megfelelő anyagok alkalmazása miatt korrodált, tönkrement és teherbírása jelentékenyen, csökkent. A födémek megerősítésének egyik módja a szakirodalomból ismert aláfödérnezés, amely nehezen és költségesen kivitelezhető, mert nagy (20—-23 cm) vastagságot igényel. Ez a szerkezet meglevő épületekben sokszor a falnyílások kiváltásának helyzete, valamint az új szerkezetek bekötése miatt nem készíthető el. A leggazdaságtalaniabb megoldás természetesen a régi födém lebontása és az új ezerkezet építése. A találmány tárgya olyan eljárás, amely mindezeket a hibákat és nehézségeket kiküszöböli és olcsó kivitelt biztosít. A meglevő szerkezetet érintetlenül hagyja, csak a régi szerkezet alsó felületén történik munkavégzés. Az eljárást szakaszosan is lehet végezni. A födémmegerősítés vastagsága 7—8 cm, tehát az épület belső magasságát gyakorlatilag nem csökikenti. A régi vastartókat pl. feszítő kábellel vagy más módon kell megerősíteni. A lemezvasalás felerősítése céljából ugyancsak a vastartó talpára szerelvényt (pl, hullámalakban vezetett gömbvasracsot) kell hegeszteni. Ezután az alsó lemezt torkret eljárással hordjuk fel. Az eljárás megértéséhez az 1. ábra mutatja a vastartók közötti salakbeton födémet függőleges keresztmetszetben. A 2. ábrán látható a vasgerenda alsó talplemezére felhegesztett törtvonalú gömbvas-rács oldalnézetben. A 3. ábra mutatja a vastartó alsó talplemezére felhegesztett sarukat, támvasakat és feszítő kábelt. A találmány szerinti eljárás tehát a következő: Az —1— vastartók talpának alsó felületéről letisztítjuk a —2— vakolatot és a salakibeton réteget. Felhegesztjük a —3— feszítőkábelt lehorgonyzó —4— idomvas sarukat (3. áibra). Ezután a vasbeton lemez —5— vasalását tartó törtvonaliban hajtogatott —6— gömbvasrácsot. E törtvonalú gömbvasakra helyezzük és kötözzük a vasbetonlemez —5— vasalását (2. ábra). Ezután befűzzük a —3— feszítőkábeleket a —4— lehorgonyzó sarukba és a —7— csavaranyák forgatásával a szükséges mértékben megfeszítjük. E feszítés hosszúnyelű kulcs segítségével kézi erővel is végrehajtható. A felhegesztett gömbvasrácsba befűzzük és hozzákötözzük a vasbetonlemez szerelését és az esetleges lelógás megakadályozására a lemez közepén a régi salakbeton lemezbe szögeket verünk, amelyhez a vasibetéteket hozzákötjük. Ily módon legfeljebb 1 m hosszúságú vasbetét marad alátámasztás nélkül, ami átfutó vasaknál gyakorlatilag már lehajlást neon eredményez. A vasgerenda megerősítése után régi salakbeton felületre és a lemezszerelésire alulról torkret eljárássál betont hordunk fel. A betonozás —8— 1,5 cm-es rétegekben végezhető. A préslégszer-Bzámimal fellövelt beton kellő tömörségű és szilárdságú lesz, jól tapad a salakibeton felületéhez. Az így készült torkret beton eléggé érdes és ezért könnyen vakolható. A feszítő kábelek céljára nagyszilárdságú huzalanyag használható. A nagyszilárdságú huzalokat acélból készült kifúrt orsóba kötik, amely csavarmenettel és feszítő anyával van ellátva. A huzalok rögzítése az orsó tengelyére merőleges irányú öszszepréseléssel készül. Ezen eljárást kis szakaszokban, pl. helyiségenként is el lehet végezni, tehát a lakók kiköltöztetése nem válik szükségessé. Olyan födémeknél (pl. pincefödémek), amelyek-