149205. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés kapcsolóberendezések érinkezőleégésének ellenőrzésére, különösen egyszeres megszakítású védőkapcsolóknál

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.205. SZÁM 21. c. 28—53. OSZTÁLY — EE-740. ALAPSZÁM Elrendezés kapcsolóberendezések érintkezőleégésének ellenőrzésére, különösen egyszeres megszakítású védőkapcsolóknál VEB Elektro-Apparate-Werke, J. W. Stalin, Berlin-Treptow, Német Demokratikus Köztársaság Feltaláló: Gebauer Eckehard, Berlin-Baumschule nweg, NDK A bejelentés napja: 1960. február 20. Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1959. április 16. Ismert módon kapcsolóeszközöknél, elsősorban kapcsolóreléknél minden kapcsolás során azok érintkezőinél a húzott ív hatására, ill. a konstrukciós felépítés révén érintkezőleégés lép fel. Motorkapcsolóberendezések, elsősorban védőkapcsolók érintkezői az elvégzett kapcsolások száma, a kapcsolandó terhelés és a konstrukciós felépítés függvényében többé vagy kevésbé gyorsan elérik a még megengedhető leégés határát. Ha az érintkezőket ezen időpont után nem cserélik ki, az érintkezőknek a már túl csekély érintkezési nyomása, vagy az egyes érintkezők nem érintkezése folytán bekövetkező további leégése súlyos zavarokat okozhat. Ismeretesek oly egyszeres megszakítású kapcsolóérintkezőberendezések, amelyeknél az érintkezők zárása a mozgóérintkezőt tartó szerv forgómozgásával történik. Érintkezőleégés következtében a zárás útja megnövekszik és ez egy segédérintkező nyitására vagy zárására szolgál, amely azután vészj elzőáramkört kapcsol be, illetőleg a relé működését megszakítja. Az ilyesfajta berendezéseknek az a hátránya, hogy a működés során nem lehet a leégést ellenőrizni és ezenfelül a segédérintkező újabb hibaforrást képez. Így pl. egy hengersort vezérlő védőkapcsolók egyikének kiesése nagymértékű üzemzavart okozhat. Az érintkező leégések ellenőrzése az eddigi kiviteleknél csak az érintkezők kivétele révén és csak lekapcsolt berendezésnél lehetséges. Találmányunk értelméiben e hátrányok úgy küszöböltetnek ki, hogy az érintkezők leégésének ellenőrzése végett az érintkező tartó egy vagy két, a mozgó érintkezőnek a tartótól való eltávolodási irányával párhuzamos nyúlvánnyal van ellátva — éspedig célszerűen az érintkező és az érintkezőtartó közötti legnagyobb működés közbeni eltávolodás helyén — oly módon, hogy a legnagyobb megengedhető leégésnél ezen nyúlvány felső szegélye az érintkező felső szegélyével egy síkban legyen. A találmányunk szerinti kapcsolóérintkező elrendezésnek az az előnye, hogy lehetővé teszi kívülről, mindennemű szétszedés nélkül a működés során történő érintkező leégés ellenőrzést, úgy, hogy már az üzemeltetési idő alatt megállapítható, hogy mely érintkezőt kell a következő üzemszünet alatt kicserélni. A nyúlványok kétoldali elrendezése továbbá a mozgó érintkező oldalsó vezetésének előnyét is nyújtja. A mellékelt ábrák a találmány egy példaként! kivitelét mutatják be vázlatosan. Az ábrák közül: az 1. ábra oly ielrendezést mutat oldalnézetben, ahol még le nem égett érintkezők vannak és egyetlen oldalt elrendezett nyúlvány szerepel, a 2. ábra ugyanilyen nézetet mutat, de leégett érintkezőkkel és kétoldalt elrendezett nyúlványokkal. A 3. ábra AB-metszet, a 4. ábra CD-metszet. Az ábrákon a 2 érintikező tartóban ágyazott mozgó érintkezőt 1 jelöli, míg a 3 rögzített érintkezőt. Még le nem égett érintkezőknél a 2 érintkezőtartó 5 elülső pereme és az 1 mozgó érintkező közötti távolság „a". A 4 nyúlványok az 1 mozgó érintkező felső pereme alatt fekszenek. Mihelyt az érintkezők meg nem engedett módon elhasználódottak, úgy — mint azt a 2. ábra mutatja —• már