149185. lajstromszámú szabadalom • Kettős üzemmódra alkalmas röntgenberendezés

149.185 3 betáplálni. Ilyenkor ugyanis egy-egy megfelelően megválasztott priimer-<megcsapolás már magában foglalhatja az áramfüggő Csa és CsD áramfüggő kompenzációs hatását is. Miután rutinüzemben a kV értékének a beállítása fixen történhet, a 3. ábrán látható beállítási jelleggörbéknek csak egy pontját kell beállítani. Ez a primei-feszültség viszont magában foglalja a csőáram okozta feszültségesést is. A röntgencső fűtést a szóban forgó kapcsoló negyedik síkja FI, F2 csatlakozásokon keresztül végzi. Az ötödik sík 20, 21 vezetékekkel a kapcsoló-órára csatlakozik és ez végzi az időbeállítást. A generátor primer je 3, 4 csatlakozó vezetékeken, a K5 kapcsoló ós a K4 kapcsoló egy-egy emeletén át táplálja a TR2 vezérlő transzformátor primerj ét. Az ábra szerint a primertekercs két részből áll. Állhat a primertekercs egy részből is, ez esetben K5 kapcsoló kapcsolhatja a CsD megcsapolásokat is 7 vezetékre. Ilyenkor a megválasztott kV környékén K5 kapcsolóval százalékos feszültség-korrekciót tudunk végrehajtani, szemben az egyenletes feszültségszabályozással. A K4 rutinkapcsolóval • megválasztjuk a kívánt testrészt és ezzel egyben már meghatározzuk a szokásos kV, mA és sec értékeket is. A K5 kapcsolóval a kV-ot egyenletesen, vagy százalékosan szabályozhatjuk a kiválasztott kV körzetében ós így biztosíthatjuk a felvétel jóságát különböző vastagságú (toraxú) betegnél. A különböző kondíciójú páciensek miatt ugyanis a rutinüzemben szükség lehet arra, hogy a megválasztott fix kV érték körzetében a feszültséget szabályozni lehessen. A testrész válasz tóval (K4) kiválasztott felvéitelfajta (pl. gyomor) magában foglalja a kV automatikus megválasztását. A 2. ábra K5 kapcsolójával azonban ezt a kV értéket változtatni tudjuk. Ez a változás lehet a testrészválasztóval beállított feszültségre vonatkoztatva százalékos vagy egyenletes. Pl. a választott testrész a gyomor. Ehhez tartozik 'mondjuk 10° kV. A K5 kapcsolóval ennek a 110, 120, 90, 80%-át állítjuk be százalékos, vagy a K5 kapcsoló +5+10—5—10 kV-ot állít be (egyenletes). Természetesen a berendezést célszerűen vezérlő táblával láthatjuk el, amelyen az összes szabályozókapcsolók és jelzőszerv eík elhelyezhetők megfelelő csoportosításban a szabadüzem, valamint rutinüzem számára. Ugyanezen a vezérlőtáblán elhelyezhetünk eg\f, a rutinüzem' számára szolgáló jelzőszervet, amelynél például homályos üvegre megfelelő optikával és fényforrással mindenkor a beállított testrész képét és a beállított adatokat kivetíthetjük. A homályos lap például emberi test kontúrvonalát tartalmazhatja, amelyen a megjelölt testrész, például elsötétülve jelenik meg és'mellette megjelennek a beállított értékek, mint például a röntgencső kV és mA terhelése, az expozíciós idő, esetleg a felvétel készítéséhez szükséges egyéb adatok is, mint például fókusz-filmtávolság, erősítő fólia neme, finomrács stb. A szabadüzemről rutinüzamre való átkapcsolást külön kapcsolóval eszközöljük, amelyet a rajzokon nem ábrázoltunk. Természetesen a gép üzemének különböző jellemzőit jelző műszerek, mint például a röntgencső terhelését mutató műszer, a röntgencső áramát mérő mA-mérő, az átvilágítási óra stb. szintén a vezérlőtáblán helyezhetők el. Szabadalmi igénypontok: 1. Kettős üzemmódra alkalmas önműködő szabályozású röntgen berendezés, azzal jellemezve, hogy szabad- vagy rutinüzem kapcsolásra választó szerve — célszerűen kapcsolója — van, amelynek „szabadüzem" állásában a berendezésnek egymástól függetlenül állítható kV (K3), mA, (mAs), (K2) és sec (KI) beállító kapcsolói, míg „rutinüzem'esetén testrészválasztó kaposolója (K4) és ennek kV beállítását a testrész vastagsága szerint korrigáló kV kapcsolója (K5) vannak a két üzemmódhoz közösen tartozó vezérlő transzformátorral (TR2) összekapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy szabadüzem állítására szolgáló kV állító szervének ennek mozgatásával állítható — célszerűen egy kV skála mentén elmozgó mutatós — jelzőszerve van és a sec és mA (mAs) állító szervekkel működtetett együttműködő sec és mAs skálája van, és az egyik állító "szervhez önállóan állítható mutató, míg a másikhoz az említett mutatóval szemben elmozgatható skála tartozik. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy vezérlő transzformátorának (TR2) primértekercsén feszültségbeállító megcsapolások (CsV), valamint a berendezés belső feszültségeséseit kiegyenlítő 'megcsapolások (CsA) vannak, amelyek közül egy-egy a kV kapcsoló, illetőleg a mA kapcsoló egy-egy fokozatán keresztül van a berendezés nagyfeszültségű transzformátorának (TR3) primer kapcsaira csatlakoztatva. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy vezérlő transzformátorának (TR2) szekunder tekercses a beállítási karakterisztika hajlásszögének szabályozására (3. ábra) megcsapolások (CsD) vannak, amelyek közül egy a mA-kapcsoló (mAs, K2) egy fokozatán keresztül csatlakozik egy feszültségbeállító szervober endezés érzékelőj éhez. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy vezértranszformátorának (TR2) a rutinüzem feszültségkorreikciójának végrehajtására külön második primer tekercsrósze van megfelelő megcsapolásokkal (Csk), amelyek a feszültségkorrigáló kapcsolóhoz (K5), míg a transzformátor-tekercs másik kivezetésével a tesitrészválasztó kapcsolóhoz (K4), mégpedig a vezértranszformátor (TR2) feszültségbeállító (CsV) leágazásaihoz csatlakozó emeletére van kötve. 6. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy rutinüzemben vezértranszformátora (TR2) primer tekercsének feszültségbeállító megcsapolásai (CsV) a testrészválasztó kapcsoló (K4) egy emeletén keresztül, míg belső feszültségesést kiegyenlítő megcsapolásai (CsaA) közül egy közvetlenül a nagyfeszültségű transzformátor primer tekercsének egy-egy végéhez vannak kapcsolva, míg a