149184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fotókatódás elektroncsövek getterezésére

Megjelent: 1962. m&raäas 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS »...ÄRSZÄGOS 'ITAIÄLMÄSmL HIVATAL M9US4. SZÁM 211. :;g.. 1—16. OSZTÁLY — ;ZE—172. ALAPSZÁM El|i»ás!lotokatéáás télektrornsssövék getter ezésére WEB Carl SSeiss .Jena cég, Jiena v(Mémet Demokratikus Köztársaság) W^ltalálófaaFriedl EfaHiöSrJBime mérnök, Schlhlein Fritz, és Zerbst Günter oki. fizikus, mindhárman »Tena píDK) ;A bejelentés Jttafvja: I960, október 22. \ talabjiány oly t*(rendezésit vonatkozik, amely lel etóvé 1 'szí szmtf-rgetter atnyagoknak (az ún. hic eg-gette -éknek) 1 \\ ikatódát tartalmazó elektroncső/ékben mmt pl 'íépátalaknókbay való alkalma ásat A szintei-j. étterek J is. térfogat mellett nagy akti ' felülettel rendelkeznek és oly tulajdonsági* ; van. i> így a ga/ nolekuláksít előbb fizikailag "i felületükön koixi meg és csak ezt követően 'lotik me"? lassan, belsejükben, kémiailag is, Miutá i e gett >r a ]e\ e^'ón gázzal telítődik, azt „z ele tti öncsői en, above» beépítik, a csőnek a \akuur iszivattvi ról tort*n» 5 leforraeítással egy béli itott „evéte]<=T -negelo'oen, vagy azután, a felületileg Jiegkotötí gazmolet uláktól meg kell szabadítani Ez egy an aktival isi folyamat .alatt törtei ík, amely abbil all, hogy a getterit meghatároz Dtt idetartamjg meghat^iozott hőmérsékleten, pl 800 C^-on iz-n.juk. melynek során gázok is szabaddá \ álnak E gázok <x íírtokatódáia is -kathatnik es 0zt mukouesképteleiMié tehetik. A fótokat óda kes^'tése eldt viszont nem ajáasűatos a gettei t akt» ilm, meií a getter a cső leforrasttásaig annyi gázt verme fel, hogy ez már működését befolyásolná Ehhez jelentős körülményként n/^g az it hozza jaiul hogy a getter a foto-Kíitódak készítőénél alkalmazott .alkálifémgőzt, pl céziumgőzt «^oszeieteitel abszorbeálja, és/vagy dzáltal vájik használhatatlanná, vagy pedig az utólagos, aktiválásnál ezt az afkálifémgőzt megint leadja, ami viszont a fott>k^íód-réteget rombolja gzét. Ezen hátrányokat oly módon lehet kiküszöbölni, hogy a szintetrgetter anyagot fémtartóra helyezve üvegampullába tesszük és ebben az üvegampullában nagyvákuum szivattyún, nagyfrekvenciás izzítással aktiváljuk. Ennek során igen előnyösnél: 'mutatkozott az aktiválási folyamatot csak az; .üvegampulla beforrasztása után befejezni. A geifert tartalmazó üvegampullát megfelelő berendezés tartja az elektroncsőben, és azt az elektroncsőnek a szivattyúról való levétele és beforrasztása után megrepesztjük, úgyhogy a getter a Qfiőben még jelenlevő gázmaradékokat abszorbeáltii tudja. Ismeretes már oly eljárás, melynek során egy ampullát »emesrgazr-.atmoszferaban getterrel töltünk, -majd azt beforrasztjuk, behelyezzük az elektroncsőbe: és az elektroncső elkészülte után kinyitjuk. Az ampulla kinyitása ennek során egy beforrasztott dróttal történt, amely az ampulla hossztengelye mentén helyezkedett el és átfolyó .árammal, vagy nagyfrekvenciás térrel lett izzítva. Ez az eljárás azonban nem alkalmazható szintergetter anyagokhoz, miután ezek mindig fémtartón helyezkednek el, amelyet az aktiválás céljaira nagyfrekvenciásán világosvörös izzásra kell hevíteni. Ennek során akaratlanul is szintén felizzana az ampulla hossztengelye mentén beforrasztott elpattintó drót és így az ampulla már ebben az időpontban felpattanna. Az említett jelentős hátrányt a találmányunk szerinti elrendezés küszöböli ki. A találmány értelmében szintergetter anyagoknak fotokatódás elektroncsövekhez getterként való alkalmazása azáltal válik lehetővé, hogy a gettertartót a f etteranyaggal együtt tartalmazó üvegampullát az elektroncsőben állandóan hajlítófeszültség alatt tartjuk és körülbelül középső része táján karcolt horonnyal van ellátva, amelynek magas olvadáspontú fémből készült drót fekszik neki, amely felizzítása után az üvegben fellépő belső feszültség révén az ampullát a karcolt horony mentén felpattintja. Ennek során nem jöhetnek létre oly