149181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiai hatású anyagok kérődző állatoknak való beadására alkalmas állatgyógyászati készítmények előállítására

2 149.181 az sem, hogy az említett mag középpontosan helyezkedjék el a készítményben. Az ilyen készítmények előállítása a gyógyszeriparban ismert különféle, belső magból és erre felvitt külső rétegből álló készítmények előállítására alkalmas módszerek bármelyike szerint történhet. E készítményeknek az említett módszerek bármelyike szerint történő előállítási módja ugyancsak a találmány tárgyát képezi. A készítmény rnagja előállítható öntés útján, vagy a magot képező anyagok szemcséinek összeeajtolása útján is. így pl. állhat a mag finom por alakú vasból, amelyet valamely (kötőanyag, pl. keményítőpép, zselatinoldat vagy valamely műanyag oldata, mint kloroformban oldott akrilgyanta vagy acetonban oldott cellulózacetát segítségével szemcsés alakba hozunk. E szemcsékhez rendszerint kenőanyagot, mint pl. magnéziumsztearátot, talkumot vagy grafitot is kell adni. Bekebelezhető a szemcsékbe valamely fémoxid, mint pl. réz(II)-oxid is; hevítés esetén az oxid egymáshoz köti a szemcséket, ami által 'keményebb magot állíthatunk elő. A találmány szerinti tabletták előállítására előnyösen alkalmazható a sajtolásos bevonási eljárás, amelynek révén a külső réteg anyagait sajtolás útján visszük fel a magra. Ezt olyan sajtolóbevonó gép alkalmazásával érhetjük el, amelyben a külső réteget alkotó anyagokat, az előre elkészített magot, majd ezt követőem még további, a külső réteget képező anyagot táplálunk be ebben a sorrendben a sajtolószerszám mindegyik üregébe; ily módon mindegyik üreg a magot a külső réteg alkotó anyagaival körülvett állapotban tartalmazza; ezután történik a sajtolás. E gyártási mód esetén a mag előállítása előnyösen szintén sajtolás útján történik, oly módon, hogy a mag és a kész tabletta kialakítása egymást követően történik, olyan sajtoló-bevoinógép alkalmazásával, amelyben az egyik gépegység a magokat sajtolja, míg a második gépegység a bevonat rásajtolására szolgál, felhasználható olyan sajtoló^bevonógép is, amelyben csupán egy gépegység van, amely először a magokat alakítja ki, majd ezt a gépet oly módon alakítják át, hogy az a külső réteget sajtolja rá a magokra. A magot képező anyagok szemcsésítése és a külső réteget képező anyagok szemasésítése így különnkülön történhet; a mag elkészítésére szolgáló szemcséket ezután sajtoljuk a mag elkészítése céljából, majd az így elkészített magra sajtoljuk rá a külső réteg alkotórészeit tartalmazó szemcsés anyagot. A külső réteg elkészítésére szolgáló szemcsék hígítószert, kötőanyagot és kenőanyagot is tartalmazhatnak, így pl. olyan eseteikben, amikor rövid időtartamú gyógybatás elérését kívánjuk, vagy amikor a hatóanyag mennyisége kicsiny, a hatóanyagot valamely vízben oldható vagy vizet abszorbeáló anyagba kebelezhetjük be és azután 5—50% mennyiségű vízben oldhatatlan kötőanyaggal szemcsésíthetjük, mimellett ez a kötőanyag valamely szerves oldószerben oldott alakban, vagy megömlesztett állapotban alkalmazható. A vízben oldható vagy vizet abszorbeáló anyag valamely szénhidrát, mint pl. tejcukor, répacukor, dextrin vagy cellulózszármazék lehet, de alkalmazható erre a célra valamely fehérje, mint pl. zselatin vagy kazein, valamely vízben oldható viasz-jellegű anyag, mint pl. polietilénglikol, valamely szervetlen anyag, mint pl. kaolin vagy bentonit, vagy ezeknek vagy más alkalmas anyagoknak valamilyen keveréke is. A vízben oldhatatlan kötőanyag lehet valamely műanyag, mint pl. polisztirol, polivinilacetát, polivinilklorid, polietilén, vagy poliamid- (nylon) származék, lehet továbbá valamely cellulózszármazék, mint pl. cellulózacetát vagy etilcellulóz is. A szemcsék elkészítéséhez rendszerint valamely kötőanyag, mint pl. magnéziumsztearát, talkum vagy grafit is szükséges. Ha a hatóanyagot tartalmazó réteg anyaga viszonylag könnyű, akkor előnyös lehet valamely nagyobb fajsúlyú anyag, mint pl. vaspor vagy titándioxid bekeverése a szemcsékbe, azok fajsúlyának növelése céljából. Olyan esetekben, amikor szervetlen oxidok kerülnek alkalmazásra, amelyek egy-, vagy kétéves időtartammal szabadítanak fel bizonyos nyomelemeket, a sajtolt terméket hőkezelésnek vethetjük alá, hogy a szemcsék részben összeolvadjanak és így egy kemény, fémes jellegű labdacsot képezzenek. A találmány szerinti készítmények magjának bevonására a szokásos üstös bevonási módszer is alkalmazható. A kívánt mennyiségű magot egy drazsírozóüstbe helyezzük és az üst forgatása közben a külső réteget oly módon alakítjuk ki, hogy a magokra a hatóanyag és megfelelő hígítószerek és/vagy kötőanyagok valamely illékony oldószerrel készített oldatát vagy szuszpenzióját öntjük vagy permetezzük rá. A hatóanyag feloldható vagy szuszpendálható pl. valamely műanyag szerves oldószeres oldatában, mint pl. cellulózacetát acetonos oldatában, ily módon a magra felvitt hatóanyagtartalmú réteg szívós, a víz számára permeabilis bevonatot fog a magon képezni. Ha a hatóanyag mennyiségi aránya kicsiny, vagy ha a hatóanyag vízben viszonylag oldhatatlan, akkor valamely vízben oldódó anyagot, pl. polietilénglikolt is bekebelezhetünk az elegybe, hogy a kívánt mértékre növeljük a hatóanyagot tartalmazó réteg vízzel szembeni permeabilítását. A bevonást — szükség esetén szárítási műveletek közbeiktatásával — mindaddig folytatjuk, míg a kívánt súlyú hatóanyagtartalmú réteg ki nem alakul a mag körül. A mag bevonása oly módon is történhet, hogy a magokat a külső réteg anyagait tartalmazó folyékony készítménybe mártjuk, vagy pedig megömlesztett állapotban sajtoljuk a külső réteg anyagait a mag köré. , A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példák világítják meg; e példákban a hőmérsékleteket Celsius-fokokban adtuk meg, a szitafinomsági adatok pedig az Angol Gyógyszerkönyv 1958. évi kiadásának 968. lapján található szabványos meghatározás szarint értendők, 1. példa: A mag elkészítésére szolgáló szemcséket az alábbi anyagból készítettük: redukált vaspor (80^as szitafinomságú) 500 g Ezt a vasport 10%-os zselatinoldattal szemeséztük, 20-^as szitán átnyomtuk és 50° hőmérsékleten szárítottuk az így kapott szemcséket. A szá-